Az elmúlt
két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai
fecskeállomány, mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek
alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk - hívja fel a figyelmet az
MME közleményében, amelyben kiemeli az egyesület a műfészkek és az
ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is
segíti.
Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a
meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a
fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még
március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek
létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló
ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti
fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal
függőlegesre faragásával lehet segíteni.
A klímaváltozással új
kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk
terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő
biológiai védekezésben is óriási szerepük van egyebek mellett a
fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek
számát.
Az MME tájékoztatása szerint, a települési
fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződésének hátterében az
élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás,
valamint a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a
madarak elzavarása áll. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden
fecske legalább 1 kilogramm, a muslicától a nagyobb légy
mérettartományába tartozó repülő rovart fogyaszt el a költési
időszakban.
Magyarországról 2010 óta akár kétmillió fecske is
hiányozhat a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább
kétmillió kilogramm, vagyis mintegy kétezer tonna kártevő és
betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben - áll
közleményben.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése