"A
gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági
háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét" - fogalmazott
Feldman Zsolt.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és
vidékfejlesztésért felelős államtitkára kifejtette: a mezőgazdasági
krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti
káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján
kívüli, bármely okból - legyen az időjárási jelenség, állatbetegség,
piaci körülmények, termelési költség növekedés - bekövetkezett, 30
százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a
kompenzációra. A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent
kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.
A
csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében
rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági
tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem
mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy
eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási
kötelezettségeknek (korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított
földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam) -
részletezte az AM közleménye.
A jövedelemcsökkenés
kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév
jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó
valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben,
tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből
elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett
növénytermesztéssel is foglalkozik.
Az államtitkár jelezte: a
rendszerhez csatlakozó termelők minden évben krízisbiztosítási
hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növényfajonként, illetve
állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének
megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete
tartalmazza. Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke
évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer
forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az
állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy
anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a
hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a
hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó
adatok.
Ha a gazdálkodó - korábbi évek alapján számított
referenciajövedelemhez képest - adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja
a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási
hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét,
valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági
jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a
jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százalékának kompenzálására. Az
Európai Uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció
összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés
70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a kompenzáció maximális mértéke -
fogalmazott Feldman Zsolt.
A kifizethető krízisbiztosítási
kompenzáció forrását 30 százalékban a termelői krízisbiztosítási
hozzájárulások összege, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési
támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a
tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a
krízisbiztosítási szervtől. Részletek a www.allamkincstar.gov.hu
- Támogatások/Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer menüpont alatt
találhatóak, a jogszabályi hátteret a mezőgazdasági termelést érintő
időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi
CLXVIII. törvény, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének
részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet, valamint a
krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló
542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet tartalmazza - emlékeztetett az
Agrárminisztérium. (F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése