Daruvonulás ...

A daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága; október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben - mondta Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában feltöltött videójában az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

    A tárcavezető elmondta, a Gondás-tónál a legutóbbi mérések szerint 54 ezer madár járt ezen a területen, míg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén idén rekordszámú, csaknem 183 ezer madár került a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak távcsöve elé - írták.
    Nagy István emlékeztetett, az Észak-Európában nyarat töltő darvak az Afrikába vezető útjuk során éjszakánként 25-30 ezresével gyűlnek össze a megszokott pihenőhelyeken. Így tartózkodnak több ezres csapatok a Hortobágyi Nemzeti Park sekély vízállású területein.
    Hozzátette, a darvak tevékenysége egy könnyen leírható napi ritmust mutat. Eszerint az éjszakákat vizes élőhelyeken töltik, majd a napfelkeltét követően kirepülnek a táplálkozó területek irányába, majd napnyugtával visszatérnek az éjszakázóhelyekre. Ezzel a kiismerhető ciklussal végzik a szakemberek a daruszámlálást.
    Hazánkban 2010 óta nagy volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások. Ezt mutatja, hogy a tíz nemzeti park 465 fejlesztést tudott megvalósítani mintegy 90 milliárd forint összértékben. Ezzel pedig több mint 300 ezer hektáron javult a természet környezeti állapota - idézték a minisztert.
    A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-2023-ig tartó időszakában a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre, mintegy 100 ezer hektár területen - ismertette Nagy István.
    Kitért arra, a fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek pedig kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek egyedülálló értékét képzik a Kárpát-medencének.(F:MTI)

A vadlibák öt pontja

1. A vadlibák csoportosan “V” alakban szállnak. Ahogy szárnyukat mozgatják, a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 75 %-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.

2. Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon társai erőfeszítése által.

3. Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át helyét az élen.

4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítésükben biztassák.

5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek saját rajukhoz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik csapattal repülnek együtt, míg el nem érik sajátjukat.