Hasznos tudnivalók innen-onnan...

Hasznos tudnivalók 3.

(Gyűjtögette Fáy András 1826)

 A madarak életkora

A papagáj ritkán éri el a 80 évet, átlag 40-50 évig él,

A lúdról azt állították 200 évvel ezelőtt, hogy 100 évig is elél,

A hollóról azt hiszi a nép, hogy 200 évig is él. Kiderítették, hogy a holló átlag csak 69 évig él.

A király sas 56 évig él,

A gólya, a pelikán, az albatrosz 40 évig él,

A legtöbb baromfi életkora 30 év körül jár,

Az éneklő madarak 25 évig élhetnek,

Az legöregebb elefánt és teknősbéka 150 éves,

A hüllők és halak igen nagy kort érnek el,

A kutya legföljebb 20, a ló 50 évig él, némely őz a 40 évet is megéri.

Biodóm...

Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák kerültek a Biodóm szabadtéri kifutóiba, az állatokat péntektől már a közönség is megnézheti az új helyszínen - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert pénteken az MTI-vel.

Az újonnan megnyílt terület nagyjából egy hektár kiterjedésű, amelynek felét az állatkifutók teszi ki, a másik felét a látogatói sétányok, valamint az újonnan létrejött, részben már be is ültetett zöldfelületek foglalják el.
    Az állatkert vezetése tavasszal jelentette be, hogy még az idén szeretnék legalább ideiglenesen benépesíteni a Biodómhoz tartozó kültéri kifutókat. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok, látnivalók, élmények várják a látogatókat.
    A közlemény szerint a Biodóm egészéhez hasonlóan ezek a kifutók nincsenek még teljesen készen, bár előrehaladott műszaki készültségben állnak, azonban az eredetileg ide szánt állatokat, elefántokat, orrszarvúakat, törpecsimpánzokat és társaikat még nem lehetne bennük elhelyezni. Az, hogy a kifutókat alkalmassá tették néhány más, szintén érdekes állat számára, összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével, hogy a területet a befejezésig is értelmes, az állatkert küldetésével összeegyeztethető célokra lehessen használni.
    A péntektől látogatható, újonnan megnyílt bemutató zóna legnagyobb újdonságai a magyar szürkemarhák és a bivalyok. A kert története során ugyan nem először mutatnak be ilyen állatokat, de az elmúlt években nélkülözni kellett őket a városligeti intézmény közönségének, hiszen szürkemarhák utoljára 26 éve voltak a budapesti állatkertben, karámjuk akkor a mai játszótér helyén volt.
    A bivaly, mint háziállat eredetileg Ázsiából való, ahol 4-5 ezer évvel ezelőtt háziasították, és onnan jóval később került be Európába. A Kárpát-medencében először a hunok és az avarok tarthattak bivalyt. Vitatott, hogy a magyarság mióta ismeri ezeket az állatokat, de a régészeti kutatások azt mutatják, hogy nagyobb számban inkább a török hódoltság korában terjedhettek el.
    Valószínű, hogy a magyar szürke helyben alakult ki, később Európa-szerte híressé vált a fajta, amelyet a magyar pusztáról lábon hajtottak Nyugat-Európa, elsősorban a német területek állatvásárjaira. A szürkemarhák tartása egykor általános volt a Kárpát-medencében, ám később egyre inkább más marhafajtákat kezdtek előnyben részesíteni a magyar állattenyésztésben. A második világháborút követő évtizedekben a szürkemarhák csaknem teljesen eltűntek, és néhány elkötelezett szakembernek köszönhető, hogy végül megmenekültek a kihalástól. A megmentők között volt a fővárosi állatkert egykori igazgatója, Anghi Csaba is.
    A kifutók ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az állatkert a beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a Sárkány Éve Lampion Fesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm fényművészeti tárlat helyszíne is ez a terület volt. Rendeztek a létesítményben családi musical előadást, a Fővárosi Önkormányzat által szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken hatvanezernél is több látogató vett részt összesen.(F:MTI)

Vadvilág nap

Sokszínű programkínálattal és kedvezményekkel készül a vadvilág napjára a Fővárosi Állat- és Növénykert, a március 3-i eseményre elsősorban iskolás, óvodás és tanulmányi csoportokat várnak.

    A városligeti intézményben állatbemutatókkal, látványetetésekkel, ismeretterjesztő játékkal szórakoztatva irányítják rá a fiatalok figyelmét az élővilág védelmére - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
    Azt írták, a vadvilág napi programok egyik fő típusát az állatokkal való találkozások jelentik: előre meghirdetett időpontokban bemutatókat, látványetetéseket és tréningeket tartanak egyebek mellett olyan állatoknál, mint az oroszlánfókák, a pingvinek, az elefántok vagy a vadonban már teljesen kipusztult, különösen ritka mhorr gazellák. A szervezők olyan programmal is készülnek, amelyeken a látogatók "meglepetésállatokkal" ismerkedhetnek meg testközelből.
    A közlemény szerint ismeretterjesztő állomáspontos játékkal is várják a gyerekeket: a kert területén összesen tizenhárom állomáshely lesz, ezeket a többi között olyan témáknak szentelik, mint az orrszarvúak védelme, az állatkertben zajló vadállatmentés, valamint a ritkuló fajokat fenyegető állatcsempészet.
    A programokat folyamatos filmvetítések egészítik ki a Varázshegy Csillagterében és az állomáspontos játék több állomásán is, változatos témájú szórakoztató-ismeretterjesztő rövidfilmekkel, a Barlangteremben pedig bohócjáték várja a gyerekeket.
    A városligeti intézmény vadvilág napi programjaiban több partnere is részt vesz, köztük az Agrárminisztérium biodiverzitás- és génmegőrző főosztálya, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Jane Goodall Intézet, a Herman Ottó Intézet és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület is.
    A változatos programok mellett az állatkert jelentős kedvezményt is kínál a vadvilág napjára. A 18 éven aluli látogatók, ha állatos vagy növényes maszkban, arcfestéssel érkeznek, esetleg magukkal viszik valamelyik plüssállatukat, ezen a napon jelképes, személyenként 200 forintos áron megváltható belépőjeggyel kereshetik fel az intézményt - írták a közleményben.
    Az élővilág megismerése és védelme céljából létrehozott kezdeményezés, A vadvilág napja (World Wildlife Day) bevezetéséről az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlésének 68. ülésszakán született döntés. A szándék az volt, hogy legyen egy világnap, amelyen elsősorban a vadvilágra és a fennmaradását fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet.
    A részletes programkínálat a www.zoobudapest.com weboldalon található - áll az összegzésben. (F:mti)