Keleméri Mohos-tavak

A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 méter hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.
A Mohos-tavak fokozottan védett természetvédelmi területnek számítanak, a védett terület értékeinek megismerése és megőrzése érdekében az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága komplex ismeretterjesztő programot kínál: a Mohos-tavakat bemutató állandó kiállítás segítségével a látogató megismerheti a láp kialakulását, a területen előforduló különleges természeti értékeket és a megőrzésük érdekében végzett munka eredményeit.