Július második felétől augusztus közepéig tart az őzek párzási időszaka, ezért ezekben a hetekben jelentősen megnő a vadbalesetek kockázata – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter.
2026. július 19., vasárnap
2026. június 13., szombat
2026. április 8., szerda
2025. december 6., szombat
2025. november 7., péntek
2025. augusztus 26., kedd
Szarvasbőgés
Szeptember hajnalain különleges hang tölti meg a magyar erdőket: a gímszarvasbikák mély, messze hallatszó bőgése. Nem véletlen, hogy ilyenkor turisták százai indulnak útnak, hogy ennek fültanúi legyenek. A szarvasbőgés azonban nemcsak felejthetetlen élmény, hanem a vadgazdálkodás kiemelten fontos időszaka is. A szarvasbika szeptemberben keresi párját, és hangos bőgéssel hívja magához a teheneket, egyben elriasztva a rivális hímeket. Ez a nászidőszak hetekig tart, sok helyen már augusztus végén megkezdődik, és egészen október közepéig elhúzódhat az úgynevezett „utóbőgésig”.
2025. augusztus 6., szerda
A vadföldek kialakításának szempontjai
Az apróvadas terület eltartóképességének szempontjából elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az adott évben milyen természetes táplálékforrásokra lehet számítani. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezek képezik az apróvad táplálkozásának és szaporodásának alapját. Alapvetően minden növénytakaróval borított terület rendelkezik valamennyi apróvadeltartó értékkel. Kölüs Gábor vadgazdálkodási szakember, zoológus korábbi kutatásai alapján az országos átlag figyelembevételével egy 10 000 hektáros apróvadas területen hektáronként körülbelül 0,9 apróvad tartható el, 1,93 kilogrammos átlagos élősúllyal anélkül, hogy kárt tennének a mezőgazdasági kultúrákban. (F:Magro.hu)
2025. március 10., hétfő
2024. szeptember 17., kedd
Vadgazdálkodási pályázat
2024. augusztus 24., szombat
Vadállomány...
Nagy István a
Hungarikum Ligetben tartott eseményen elmondta: a kormány részéről
tisztában vannak azzal, hogy a vadgazdálkodás ágazati kapcsolataiban
központi jelentőséggel bír a vadkár és a vadban okozott kár, amelyek a
természetgazdálkodási ágazatok harmonizációja terén a legérzékenyebb
konfliktusforrásnak számítanak.
Egyszerre kell ugyanis elérni
azt, hogy az agrárium termelékenysége, a magyar gazdák versenyképessége
növekedjen, ugyanakkor az európai és a magyar élelmiszerellátás
biztonságát megteremtő mezőgazdasági termelés, a minőségi élelmiszerek
előállítása jövedelmező és társadalmilag elismert tevékenységgé váljon -
fűzte hozzá.
Cél az is, hogy az ország környezeti állapotát,
természeti erőforrásainak megújulását, így a vadgazdálkodás helyzetét is
jelentősen javítsák - mondta.
A miniszter kiemelte: az egészséges, jó genetikai értékű vadállomány fenntartásában a vadászat kulcsfontosságú.
Ezt
szem előtt tartva az agrárkormányzat partnerként tekint a hivatásos
vadászokra, akik időt és energiát nem sajnálva járják egész évben a
vadászterületeket, szerepük nélkülözhetetlen a fenntartható és szakszerű
vadgazdálkodásban - közölte.
Nagy István ugyanakkor azt is
üzente a vadászatra jogosultaknak, hogy fogadják el: a lokálisan
túlszaporodott nagyvadállomány jelentős létszámcsökkentése nem odázható
el. Hangsúlyozta, hogy a nagyvadállomány szabályozása során a mennyiségi
szemlélet helyett a kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány
kialakítására kell törekedni.
Beszámolt arról is, hogy a
nagyvadállomány apasztása a vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a
létszámcsökkentési cél országosan egységesnek tekinthető. Ezért
alapvető követelmény az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott
vadelejtési előírások maradéktalan teljesítése - fűzte hozzá.
A
nagyvadhasznosítás fokozásával a vadkárok csökkenhetnek, a vadhúsból és a
trófeából származó árbevételek növekedhetnek, mindemellett pedig a
túltartott vadállomány okozta társadalmi konfliktusok is enyhülhetnek -
mondta a tárcavezető.
Tájékoztatása szerint a 2023-2024-es
vadgazdálkodási évben 39,6 milliárd forint árbevétel 35,9 milliárd
forint költséggel párosult, így az ágazat mintegy 3,7 milliárd forint
eredményt realizált. Ebben az időszakban 1449 vadászterületen 343 ezer
nagyvadat ejtettek el, mezei nyúlból és fácánból összesen 537 ezret
hasznosítottak, továbbá 72 970 trófeát bíráltak el.
A belső
arányok a korábbi évekhez képest nem változtak számottevően: az
őzagancsok 58 százalékkal, a gímszarvasagancsok 29 százalékkal, a
dámlapátok 8 százalékkal, a vadkanagyarak 3 százalékkal, a mufloncsigák
pedig 2 százalékkal részesedtek az összes elbírált trófeából - sorolta.
Nagy
István hangsúlyozta, szoros együttműködésre van szükség a vadászatra
jogosultak és a gazdálkodók között a vadkár megelőzéséhez. Ha a vadkár
mégis bekövetkezik, akkor a megegyezést tartja a leginkább
célravezetőnek, hogy a helyzet ne mérgesedjen el és minél kevesebb ügy
kerüljön bíróság elé.
Az agrártárca tervezi a belterületen
megjelenő vagy jelen lévő vadászható állatok által okozott károk
jogszabályi környezetének felülvizsgálatát is. Továbbá a tervek között
szerepel a Vadhatás Monitoring Rendszer kidolgozása és bevezetése -
mondta.
A jogszabályi környezetre áttérve arról számolt be, hogy a
jogalkotási munka az idén is folytatódott. Fontos célkitűzésnek nevezte
a megnövekedett állományhasznosítási feladatok teljesítésének
ösztönzését és könnyítését.
Nagy István példaként említette a
tartós telepítésű kerítés létesítésére, bővítésére vonatkozó előírások
pontosítását, a vadaskertek üzemeltetésével, működtetésével és
alhaszonbérletével kapcsolatos előírások meghatározását, továbbá az
elektronikus beírókönyv használatára vonatkozó feltételek megteremtését.
A változtatások legfőbb eredményének azt tartja, hogy csökkentették a
vadászokat sújtó bürokráciát.
A digitalizáció irányába tett
fontos lépésként megteremtették az elektronikus beírókönyv használatának
lehetőségét. Egyszerűsítették a vadászlőfegyverek tárolásának
szabályait. A vadászati utánpótlás kinevelése érdekében pedig bevezették
az ifjúsági vadászatot - sorolta az agrárminiszter.
Lezsák
Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a
vadgazdálkodásnak mintegy 200 milliárd forint az éves bevétele, de
nagyon sok a kiadása is. Az 1400 vadgazdálkodási egységet fent kell
tartani, 3000 hivatásos vadász ellátmányáról kell gondoskodni, építeni
és karbantartani kell az utak menti vagy a mezőgazdasági termőföldek
melletti kerítéseket. Továbbá gondoskodni kell a vadállomány téli és
kora tavaszi takarmányellátásáról. Ennek ellenére évente csak
három-négy vármegye vadgazdálkodási pénzügyi mérlege veszteséges, a nagy
többségé nyereséget mutat - emelte ki. Példaként említette, hogy
Bács-Kiskun vármegye vadgazdálkodási pénzügyi mérlege hosszabb ideje
pozitív.
Az eseményen beszédet mondott Kovács Zoltán, a Nimród
Vadászújság főszerkesztője és Jámbor László, az Országos Magyar
Vadászkamara elnöke is.(F:MTI)
2024. január 16., kedd
Vadgazdálkodás...
A korszerű és hatékony vadgazdálkodás fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, valamint lehetővé teszi a vadászatot, mindezzel megakadályozza a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, továbbá megfékezi az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. Ráadásul a vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások fontos turisztikai bevételeket generálnak Magyarországon. Egy vadásztársaság célja a vadgazdálkodási tevékenység teljes körű folytatása, a vadon élő állatok tervszerű vadgazdálkodás keretein belüli kilövése, a vadhús értékesítése, valamint egyéb vadászati szolgáltatások nyújtása.
2023. augusztus 24., csütörtök
Hírbörze...
A Nébih EUTR keresőjének (https://portal.nebih.gov.hu/eutr- kereso) funkcióbővítése révén ezentúl, a regisztrált faanyag kereskedelmi lánc szereplők mellett, már az erdőgazdálkodók jogosultságai is lekérdezhetők a rendszerből.
A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul. A biogazdálkodás tehát egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet .
Az összes magyarországi település összegyűjtött hulladékmennyisége tavaly meghaladta a 3,270 millió tonnát, ennek jelentős részét (több mint 2,414 millió tonnát) továbbra is a vegyes hulladék tette ki; az egy emberre jutó települési hulladék mennyisége 336,11 kilogramm volt. https://humusz.hu/hirek/3-millio-tonna-szemetet-termelunk- evente/30393
Articsóka - Nem igazán mondhatjuk el erről a zöldségfajtáról, hogy közismert. Azért a legtöbb ember hallott már róla, főleg a háziasszonyok. A magyar konyha sütve vagy salátaként használja fel. Sokféle felhasználási lehetősége van, egyesek puhára főzik, olíva olajjal és citrommal ízesítik. Nagy mennyiségben megtalálható benne a vas, magnézium, kálium, B1-vitamin, emellett tartalmaz fehérjét és szénhidrátot is. Kalóriaszegény zöldség, 10 dkg, körülbelül 55 kalóriát tartalmaz. Már pizzákon is közkedvelt zöldségként használják.
2023. július 30., vasárnap
2023. július 18., kedd
Vadhús-export

Magyarország az egyik legjelentősebb vadhúsexportőr Európában - derül ki a vadhús belföldi piacát és fogyasztását bemutató kiadványból, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tett közzé.
Az
évente 3800 tonna Magyarországon feldolgozott termék majdnem 90
százaléka külföldre, főképp Németországba és Olaszországba kerül -
indokolták a kiadvány elkészítését, amelyet a közlemény európai szinten
is egyedülálló összeállításként említ.
Magyarországon 46
vállalkozás foglalkozik vadhússal, amely értékes és különleges táplálék,
ennek ellenére a fogyasztás fejenként mindössze 0,1 kilogramm, és 10
éve is csak a kétszerese volt - írta a NAK. Belföldön az idegenforgalom
és a vendéglátás (HORECA) a legnagyobb felvevő, 60 százalékkal részesül a
Magyarországon maradó mennyiségből. A koronavírus megviselte a piacot,
de a fogyasztás tavalyelőtt már elérte a járvány előtti szintet - tették
hozzá.
A NAK honlapján olvasható kiadványból kiderül az is, hogy
belföldön a vadászatra jogosultak a lőtt vad majdnem 80 százalékát
adják el kereskedőknek és vadfeldolgozóknak, a vadhús összetétele pedig
kedvezőbb, mint a tenyésztett háziállatoké. Magyarország az egyik
legjelentősebb vadhúsexportőr Európában, mennyiség alapján az uniós
piacon Lengyelországot, Németországot és Spanyolországot követve a
negyedik - olvasható az online kiadványban.(f:mti)
2023. március 4., szombat
Vadgázolás...
Ha megtörtént a baleset hívni kell a rendőrséget, értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot - hogy ki az illetékes, azt a rendőrség tudni fogja, fel kell kutatni a vadat (nem kell a sebzett állat után indulni az erdőbe, az a hivatásos vadász dolga) - az autó közvetlen közelében kell körülnézni, fotókat készíteni a későbbi bizonyításhoz.
2021. szeptember 21., kedd
Vadbiológusok Nemzetközi kongresszusa
Megkezdődött kedden a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) 35. kongresszusa, amelyet az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan tartanak Budapesten.
A
kongresszus megnyitóján Kovács Zoltán, a világkiállítás
megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a rendezvényen 20
nap alatt hat nemzetközi konferenciát tartanak, a Vadbiológusok
Nemzetközi Uniójának kongresszusa az első ezek sorában.
Hozzátette:
a kongresszus központi témája a vadgazdálkodás a 21. században,
valamint az ember és a vadállomány együttélésének a kérdései. Ez utóbbi
téma aktualitását mutatja, hogy egyre több vadon élő állat, róka,
vaddisznó jelenik meg a nagyvárosokban is - tette hozzá.
A
kormánybiztos kiemelte, hogy az eseményen a világ legjobb szakemberei
osztják meg egymással tapasztalataikat, és ezeket a fórumnak
köszönhetően később a gyakorlatban is hasznosítani lehet.
Csányi
Sándor, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) elnöke elmondta,
hogy az IUGB 35. kongresszusán több mint száz vadvilágkutató vesz részt
mintegy 29 országból.
A kongresszuson a különböző országok
szakértői a vadgazdálkodással, a mezőgazdasággal, a vadászattal, az
urbanizációval, az ökoszisztémával és a gazdasági fejlődéssel, valamint
az ember és a vadvilág együttélésével kapcsolatos kutatásaikat mutatják
be és ezekben a témákban műhelybeszélgetéseket is rendeznek.
Csányi
Sándor kiemelte, hogy a konferencia a fiatal pályakezdő kutatók számára
kiemelt fórumot biztosít az általuk végzett tudományos munka
bemutatására.
Az eseményen George Aman, a Nemzetközi Vadászati és
Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke örömét fejezte ki, hogy a budapesti
rendezvényen lehetőség nyílik a vadon élő állatok megóvásával,
vadászatával, az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos
kutatások megosztására.
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium
Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a vadállomány
megőrzendő kincs, de egyben megújuló természeti erőforrás is, ezért
gazdálkodni kell vele.
"A kívánatos, szakszerű vadgazdálkodás
viszont csak a környezetével harmonikus kapcsolatban álló vadállománnyal
valósítható meg" - tette hozzá.
Elmondta, hogy a kongresszus
kiváló fórumot kínál a vadon élő állatok kezelésével, megőrzésével, a
mezőgazdasággal, erdészettel, vadászattal kapcsolatos kérdések
áttekintésére, a csapdázással, az urbanizációval, az ökoszisztémával, a
gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadon élő állatok
együttélésével kapcsolatos kutatások bemutatására. Alapvető célja, hogy
felhívja a figyelmet a vadgazdálkodás kritikus kérdéseire és azonosítsa
az aktuális kihívásokat és lehetőségeket.
Hangsúlyozta azt is,
hogy az elmúlt fél évszázadban az ökológiai gondolkodás és a
fenntarthatóság szorosan összekapcsolódott a gazdasági, társadalmi és
környezetvédelmi kérdésekkel. "Az emberi fejlődés fenntarthatósága csak
akkor valósítható meg, ha nem pusztítják azokat az ökoszisztémákat,
amelyektől az emberek és a vadon élő állatok egyaránt függenek" -
mondta.
"A biológiai sokféleség megőrzése óriási kihívás, ezért
megalapozott tudásra és a vadon élő állatok között fennálló
kölcsönhatások ismeretére van szükség" - jegyezte meg Kováts Ferenc.
Mint
mondta, a konferencia nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bölcs
hasznosítás szerint egy kisebb létszámú, de jobb minőségű,
ivararányában, korszerkezetében helyreállított értékes vadállomány
alakuljon ki, amely nem terheli túl a környezetét és az általa okozott
konfliktusok száma még kezelhető. A 21. századi vadgazdálkodásnak ennek a
kihívásnak kell megfelelnie.(F:mti)
2021. szeptember 4., szombat
Ízvadászatra fel!
"Terítéken a vadhúsok - Ízvadászatra fel!" szlogennel egyhónapos kampányt indított az Agrármarkering Centrum a vadhúsfogyasztás ösztönzésére.
A kampány szombati sajtótájékoztatóján, a Pákozdi Pagonyban rendezett 14. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválon Kovács Zoltán a 2021-es "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte, a világkiállítás és az odavezető út kiváló alkalom a vadhús népszerűsítésére. A világkiállításon is támogatják a folyamatot, a hazai vadhús forgalmazók ott lesznek a Hungexpo területén, a gasztropasszázson pedig a legkülönbözőbb formában lehet majd vadhúst fogyasztani, továbbá az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) is része lesz a világkiállításnak, fókuszban a vadhússal, annak feldolgozásával és fogyasztásával. Megjegyezte, hogy egy kilogramm a
vadhúsfogyasztás uniós átlaga, miközben a hazai mindössze 35-40
dekagramm, holott sok tízmilliárdos pozitívumot jelenthetne a
gazdaságnak, ha ez az adat megduplázódna.
Ondré Péter, az
Agrármarketing Centrum ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a hazai erdők tele
vannak vaddal, mégis baromfiból több mint 30 kilogrammot fogyaszt
évente a magyar, több mint százszorosát a vadhúsénak, és ezen
változtatni kell. Fontosnak nevezte, hogy a feldolgozott vadhús
vásárlásával azokat a magyar vállalkozásokat is segítik a vásárlók, akik
a feldolgozóiparban tevékenykednek.
Megjegyezte, hogy a kampány
szeptember 30-ig tart, és ezen időszak alatt tévében, rádióban,
nyomtatott és elektronikus újságokban is lesznek sajtómegjelenések,
továbbá az OMÉK-on vadhúst fognak kóstoltatni.
Zambó Péter, az
Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára közölte, hogy évente 10
ezer tonna vadhús termelődik Magyarországon, mégis csekély a hazai
vadhúsfogyasztás. Jelezte, a minisztérium kiemelt feladatának tekinti,
hogy a vadhús ételek a magyar családok asztalára kerüljenek, hiszen bio
élelmiszer, egészséges, biztonságos, fenntartható módon keletkezik, és
nem jár olyan környezetterheléssel, mint más hústermékek előállítása.
Majoros
Gábor, a VADEX Mezőföldi Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a
korábbi évtizedekben a magyar vadhús 85-90 százalékát exportálták, a
hazai piac kis mértékben részesült a prémium termékekből. Ezen
szeretnének változtatni, ezért olyan termékekre fókuszálnak, amelyek
tovább feldolgozottak, enyhe fűszerezésű, félkész és késztermékek, így
nem kell nagy szakmai tudás az elkészítésükhöz.
Megemlítette, hogy ezek kiskereskedelmi értékesítése elindult, bevezetésüket az AMC kampánya is segíti.
(F:mti)
2021. január 17., vasárnap
Vadetetés
2011. április 9., szombat
Gazda Hírek...
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Évente 16 milliárd forintot hoz a vadgazdálkodás az országnak
részletek>>
Farmit.hu



















