3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-05
Tartalom
Bajban a vállalkozók nagy többsége, míg néhányan rakéta-sebességgel növekednek
1 százalékra jogosult a Magyar Kármentő Alap is
Ombudsman a banki szerződések módosításáról
FEOR-számok 2011-től
Segítő családtagok a foglalkoztatás rendszerében
Bajban a vállalkozók nagy többsége, míg néhányan rakéta-sebességgel növekednek
A magyar kisvállalkozók nagy része a mindennapi túlélésért küzd, de egyre több cég indul rakéta sebességű fejlődésnek. Mi dönti el, hogy valaki a túlélésért küzd, míg mások fejlődnek? Jól látható, hogy ma a piac újrafelosztása történik. A hirtelen megjelenő, robbanásszerűen növekvő cégek elveszik a piac többi szereplőjétől a vevőket, így még nehezebb helyzetbe hozva őket.
Mit tudnak ezek a vállalkozások és mi biztosítja számukra a növekedést?
A növekvő vállalkozások kivétel nélkül korábban nem látott üzleti stratégiát követnek modern menedzsmentet alkalmaznak és igazi 21. századi vállalkozások. Ezekkel a cégekkel a korábban jól működő, de 20. századi vállalkozások képtelenek felvenni a harcot. Ha egy "hagyományos" vállalkozás szeretné felvenni a harcot, szeretne növekedni, nincs más út, mint a modernizálás. A cégvezetőknek meg kell tanulniuk céget építeni, vevőszerző rendszert felállítani és ami a legfontosabb, kiváló kapcsolatot kiépíteni és ápolni vevőivel és partnereivel. Ez utóbbiban a magyar cégek kivételesen gyengék.
Mindazon vállalkozóknak, akik felismerték, hogy változniuk, fejlődniük kell és kiváló partneri kapcsolatokat kiépíteni, azoknak ajánljuk a részvételt a IV. Nemzetközi Kapcsolatépítő Napon, ahol sokszáz cégvezető csak azért találkozik, hogy tanuljon a leggyakorlottabb cégvezetőktől, találkozzon Magyarország legnevesebb szakértőivel és kifaggassa őket, illetve részt vegyen a két nap során a lehető legtöbb kapcsolatépítő programon.
FONTOS! A regisztráció csütörtökön éjfélkor zárul, érdemes igyekezni.
Találkozzunk a IV. Kapcsolatépítő Napon!
http://www.vallalkozzhatekonyanklub.net/page.php?pa=517155b8-87f5-6cc3-07b1-4d5c1571967a&sr=onadozo
1 százalékra jogosult a Magyar Kármentő Alap is
A Magyar Kármentő Alap a személyi jövedelemadó meghatározott részeként az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §(1) bekezdése h) pontja alapján bekerült a kedvezményezettek körébe.
A Magyar Kármentő Alap a vörösiszap tragédia áldozatainak javára, a helyreállítás költségeire adományok gyűjtésére jött létre. Ettől az évtől lehetőség van arra, hogy az állampolgárok a 2010. évi személyi jövedelemadójuk meghatározott részéről már a Magyar Kármentő Alap javára is rendelkezhetnek.
Akik élni kívánnak rendelkezési lehetőségükkel a Magyar Kármentő Alap javára, azok az alábbi adószámot tüntessék fel rendelkező nyilatkozatukon:
MAGYAR KÁRMENTŐ ALAP
adószáma: 18204216-1-19
Ombudsman a banki szerződések módosításáról
Az egyoldalú banki szerződésmódosításokról szóló jelenlegi szabályozás alapvetően alkalmas lehet az ügyfelek jogainak védelmére, a túladósodás megakadályozására hozott szabályok viszont betarthatatlanok – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
Szabó Máté fontosnak tartja, hogy az ügyféltájékoztatás érdemi, közérthető, és ne pusztán egy jogszabályban megjelölt "kipipálandó" feladat legyen, mert sok ügyfél továbbra sincs nincs tisztában a választott pénzügyi szolgáltatás lényeges szabályaival, a szerződésben rejlő kockázati tényezőkkel és a kockázat mértékével.
Az ombudsman kiemelten vizsgálja, miként hat a globális pénzügyi válság az állampolgárokra. Szabó Máté ezúttal a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat befolyásoló törvénymódosítások hatását, a pénzügyi intézmények szerződési feltételeinek alakulását, a szerződési feltételek áttekinthetőségét és közérthetőségét, valamint a felelős hitelezés követelményeinek érvényre juttatását tekintette át.
2008-2010 folyamán több olyan törvény és kormányrendelet született, amelyek célja a fogyasztóvédelem erősítése, az ügyfelek megfelelő tájékoztatása és a hitelkockázat csökkentése volt. A lakossági hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek Magatartási Kódexe ugyancsak 2010. január 1-jén lépett hatályba. Az elmúlt időszakban a hitelbírálatot szabályozó rendelkezések értelmében nagyobb mértékben kell figyelembe venni az ügyfél teljesítőképességét, illetve életbe léptek a közvetlen hitelnyújtási és hitelfelvételi korlátozások.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy tapasztalta, hogy megfelelő pénzügyi kultúra hiányában sok ügyfél nincs tisztában az általa választott pénzügyi, vagy pénzügyi jellegű szolgáltatás lényeges szabályaival, a szerződésben rejlő kockázati tényezőkkel és a kockázat mértékével. Ezen nem változtatott az sem, hogy az elmúlt években egyre részletesebb és a teljesség igényére törekvő szabályozás született az ügyfelek tájékoztatásáról. Az ombudsman azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy ügyféltájékoztatás érdemi, közérthető, és ne pusztán egy jogszabályban megjelölt "kipipálandó" feladat legyen, mert a jelenlegi gyakorlat nemcsak, hogy nem tölti be a rendeltetését, hanem kifejezetten a szabályozás céljával ellentétes hatást vált ki.
Az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó jelenlegi szabályozás mind struktúráját, mind tartalmát tekintve alapvetően megfelel a vele kapcsolatos kritériumoknak, alkalmas lehet az ügyfelek jogainak védelmére. A túladósodás megakadályozására kialakított szabályok viszont betarthatatlanok – derítette ki vizsgálatában az ombudsman. Az ügyfelek valós pénzügyi helyzetéről ugyanis a hitelintézetek nem rendelkezhetnek teljeskörű információval, mert a hitelezhetőségi limit meghatározásakor az igénylő hiteltartozásai közül kizárólag az ügyfél nyilatkozatában megjelölteket ismerhetik meg. Ilyen formában e rendelkezés a hitelintézeteket betarthatatlan kötelezettségekkel terheli, miközben nem jelenti gátját a magánszemély túladosodásának, azaz a szabályozás kiüresedik.
Szabó Máté az elmúlt években többször is javasolta a magáncsőd intézményének létrehozását. Erre a mai napig nem került sor. Az ombudsman most ismét rámutatott, hogy a bajba jutott adósok megsegítésére az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom – bár eltérő mértékű és módú – együttműködésén alapuló komplex megoldásokra van szükség. Ennek csak egy, azonban kitüntetett eleme lehet a magánszemélyek csődvédelme. A magáncsőd nem helyettesítheti a bajbajutott adósok helyzetének rendezésére irányuló, jelenleg is szabályozott és alkalmazott más megoldásokat (mint például az áthidaló kölcsön, a jogi segítségnyújtás, a hitelkiváltás, az átütemezés, a fizetési könnyítés stb.), de eltérő rendeltetésük miatt ezek a másfajta megoldások sem váltják ki a magánszemélyek csődvédelmére vonatkozó szabályok évtizedes hiányát – tisztázta az ombudsman.
Az ombudsman jelentése kitér arra is, hogy a lakossági ügyfelek túladósodásával szorosan összefügg korábbi hiteleik sorsa, illetve azok jövője. Hosszú távú (akár húsz éves futamidejű) jogügyletek esetében különös gondot kell fordítani arra, miként lehet továbbra is fenntartani azokat akkor is, ha a körülmények akár jelentősen is megváltoznak. Az államilag támogatott lakáskölcsönök hordozhatóságát a jogszabály akadályozza, a kölcsönök kiváltását a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendelet is megnehezítette. Ennek módosítását, különösen pedig az állami támogatás hordozhatóvá tételét legalábbis mérlegelésre, megfontolásra érdemesnek nevezi az ombudsman.
FEOR-számok 2011-től
Tájékoztató a FEOR-08 foglalkozási nómenklatúra nyilvánosságra hozataláról és a 2011. január 1-jei bevezetéséről.
2011. január 1-jén hatályba lépett a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). Ezzel egyidejűleg a jelenleg használatos foglalkozási nómenklatúra (FEOR-93) hatályát vesztette. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtalálható a bevezetést elrendelő közlemény, a FEOR-08-al kapcsolatos valamennyi módszertani segédlet, valamint a téma szakértőinek neve és elérhetőségük.
A teljes dokumentáció az alábbi linken érhető el:
http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,872163&_dad=portal&_schema=PORTAL
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdése szerint az adótörvények alkalmazásában
a) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,
c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
Ezen „állapotrögzítő rendelkezés” vonatkozik a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerére is. Ennek megfelelően, annak ellenére, hogy a korábban alkalmazott FEOR-93 besorolás helyett 2011. január 1-jétől hatályba lépett a FEOR -08 osztályozás, az adótörvények szabályozása továbbra is a FEOR-93 osztályozására épül. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.) 3. § (3) bekezdése ennek megfelelően a FEOR-08 hatályba lépésével összefüggésben nem került módosításra, az Ekho tv. hatálya alá tartozó foglalkozások köre 2011-ben azonos a 2010. december 31-én hatályos körrel, és a FEOR-93 osztályozás alapján azonosítható be.
Minden egyes FEOR-93 foglalkozásnak a FEOR-08 megfelelőjét – a KSH honlapján is elérhető - fordítókulcs tartalmazza, a FEOR-93 foglalkozásainak egy része azonban csak részben feleltethető meg a FEOR-08 foglalkozásaival. Így olyan esetben, amikor egy 2011-ben végzett és a FEOR-08 alapján meghatározott tevékenységről nem dönthető el egyértelműen, hogy az adott FEOR-93-as foglalkozással megfeleltethető-e, a konkrét (felek közötti szerződés, kiállított számla szerinti) tevékenység tartalma alapján kell mérlegelni, hogy az adott tevékenység ellenértékeként történő kifizetésre az Ekho adózási mód választható-e.
Jelen tájékoztató melléklete tartalmazza az Ekho tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott foglalkozásoknak a 2010. december 31-éig használatos számait, valamint a FEOR-08 szerinti átsorolását.
Letölthető dokumentumok
Ekho_FEOR_08.pdf (54KB)
Forrás: www.apeh.hu
Segítő családtagok a foglalkoztatás rendszerében
A segítő családtag intézményének megalkotásával a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy kisebb vállalkozások számára lehetőséget teremtsen arra, hogy mindennapi tevékenységük során alkalmi jelleggel munkaerőként vonhassák be a családtagjaikat. Ilyen esetekben a kisvállalkozások számára a legkézenfekvőbb az, hogy a vállalkozó családtagja segít be, és ésszerű elvárás az, hogy az ilyen jellegű, családtag által történő munkavégzés ne teremtsen automatikusan biztosítási jogviszonyt annak minden velejáró kötelezettségével együtt, mint ahogyan ez a vállalkozó által foglalkoztatott más személyek esetében törvényszerű.
A családtagok (közeli hozzátartozók) egyébként is rendelkezhetnek más jogviszony keretében biztosítással, következésképpen az ilyen jellegű alkalmi munkavégzés kisegítő célzattal történik, nem pedig valamely tartós jogviszony létrehozása szándékával.
Szükséges ugyanakkor a segítő családtag jogintézményének pontos meghatározása, melyben megjelölésre kerül egyrészt azon adózóknak a köre, akik segítő családtagot alkalmazhatnak, másrészt pedig azon személyek kategóriája, akiket segítő családtagként foglalkoztatni lehet. További fontos eleme a jogi háttérszabályozásnak az is, hogy csupán bizonyos összeghatárig terjedő díjazás mellett ne teremtsen a segítő családtag munkavégzése biztosítási jogviszonyt. A jogszabály nem maximálja a ledolgozható munkaidőt e kategóriában. A munkaidőt tekintve gyakorlatilag bármennyit dolgozhat a segítő családtag, ha a díjazása nem éri el a mindenkori minimálbér 30%-át, a munkavégzés nem teremt biztosítási jogviszonyt. A rendelkezés megadja ezzel a lehetőséget a vállalkozónak és segítő családtagjának, hogy maguk döntsék el, a munkavégzés kívül maradjon-e a társadalombiztosítás rendszerén, avagy sem.
A Tbj. 4. § (g) pontja alapján „segítő családtag az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
Nem lehet tehát segítő családtagként foglalkoztatni a Ptk. 685. § b) pontjában taxatíve felsorolt közeli hozzátartozókon – házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér személyi körön – kívül eső hozzátartozókat, és nem lehet segítő családtagja a jogi személyiségű kft-nek és rt-nek. Segítő családtag kizárólag a vonatkozó külön törvény szerinti bejegyzett (azonos nemű) élettárs lehet, a hagyományos élettárs nem, mivel az utóbbi nincsen benne a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói körben, mint ahogyan nem lehet tehát segítő családtag az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastársnak, bejegyzett élettársnak az egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa sem.
Ami a segítő családtag jövedelmének az adózását/adóztatását illeti, ezt a kérdést egyértelműen eldönti a biztosítottá válás. Ha a segítő családtag jövedelme eléri a mindenkori minimálbér 30%-át, akkor a közterhek az általános szabályok szerint alakulnak mind a személyi jövedelemadó (adóelőleg), mind pedig a levonandó és a foglalkoztató által fizetendő járulékok szempontjából. Ha viszont a segítő családtag által megszerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át (tehát nem válik biztosítottá a segítő családtag), akkor az ilyen juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz.
A gyakorlatban ritkábban felvetődő kérdés végezetül az, hogy maga az alkalmazott a munkájának ellátása során igénybe veheti-e segítségképpen a saját családtagját. A válasz természetesen az, hogy nem veheti igénybe, mivel kizárólag a vállalkozó közeli hozzátartozója az, akit segítő családtagként foglalkoztatni lehet.
Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adófőigazgatósága
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése