Oldalak

2011. április 21., csütörtök

PTI tájékoztató 2011.04.19

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-19


Tartalom
A cégek adózási tapasztalatai
98%-os különadó az Alkotánybíróság előtt
Uniós jogba ütközik a magyar áfa szabályozás?
Szja bevallások eddigi tapasztalatai, tipushibák
Szőlő és gyümölcs ültetvények gázolaj támogatása

A cégek adózási tapasztalatai
A tanácsadó cég a közelmúltban több mint 400 társaság - köztük a 200 legnagyobb Magyarországon működő vállalat, és a legtöbb adót fizető hazai cégek - megkérdezésével felmérést készített a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalatairól.

A kutatásban részt vevő társaságok 92 százaléka jónak tartja a magyar adóhatósággal fennálló kapcsolatát, s a válaszadók mintegy 85 százaléka úgy vélekedik, hogy a kapcsolat minősége a hatóság alkalmazottjától, illetve az adott adózási területtől függ.

A legfőbb adónemek, azaz a társasági adó és az általános forgalmi adó (áfa) tekintetében a "jó" jelzővel illetett viszony jellemző, a helyi iparűzési adó tekintetében azonban a válaszadók 40 százaléka azt jelezte, hogy az adott területen nem megfelelő a kapcsolata az illetékes hatósággal. A jó kapcsolatok ellenére a megkérdezettek mintegy 74 százaléka válaszolta azt, hogy került már vitába egyes adózási kérdésekben az illetékes hatósággal.

Az adóhatóság a közelmúltban a válaszadó cégek 55 százalékánál folytatott átfogó ellenőrzést. A válaszadók többsége (54 százalék) elégedett volt az ellenőrzési eljárással, ami részben összefügghet a megkérdezett vállalati szegmenst (közepes- és nagyvállalatok) vizsgáló adóellenőrök jó felkészültségével is. Az adóhatóság határozatában foglaltakkal a társaságok közel fele (49 százaléka) nem értett egyet, ezek 27 százaléka azonban nem tett további jogi lépéseket, vagyis meglepő módon semmilyen jogorvoslati eszközzel nem élt, holott ezek között lehettek volna kifejezetten egyszerű, komoly költséggel nem járó lépések is.

Azon vállalatoknál, amelyek jogi lépéshez folyamodtak, a Deloitte felmérése szerint az adójogi problémák 48 százaléka már a fellebbezési szakaszban, az elsőfokú határozat szintjén megoldódott, az esetek 20 százalékában pedig felügyeleti intézkedés segítségével sikerült megoldásra jutni az adott kérdésben. Az adózási problémák tisztázásához a kérdőívet kitöltők 89 százaléka szerint megoldást jelentene egy gyors problémamegoldó folyamat, vagy egy kompetens egyeztető testület felállítása. Az adózók nagy része elképzelhetőnek tartana egy független szakértők bevonásával megvalósuló arbitrációs vagy választottbírósági-jellegű eljárást. Ez ugyan eljárási költségekkel járhat, illetve nem egyértelmű, hogy csak az egyik, vagy másik fél javára születhetne döntés, de ezzel együtt is - tekintve hogy ez az eljárás gyorsabb és hatékonyabb - sokan választanának egy ilyen fórumot vitás adózási kérdéseik rendezésére.

A felmérésben részt vevő társaságok rendkívül alacsony hányada (29, illetve 3 százalék) fordult kötőerejű, feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel, illetve - a viszonylag újdonságnak számító - szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelemmel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve az adóhatósághoz. Szintén nem elterjedt a megkérdezett vállalkozások körében a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelmek alkalmazása, hiszen saját bevallásuk szerint mindössze a válaszadók 3 százaléka élt ezzel az adóhatóság által biztosított, a vállalatok számára hatékony megoldást jelentő lehetőséggel.
/Forrás: MTI/

98%-os különadó az Alkotánybíróság előtt
Az alkotmánybírák vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, így az Alkotmánybíróság információk szerint vélhetően arra törekszik, hogy addig az időpontig meghozza döntését.

Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük.

A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n.

Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.

Uniós jogba ütközik a magyar áfa szabályozás?
Az EU luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön folytatta le a tárgyalást az ügyben, amelynek keretében Brüsszel úgy véli: a magyar szabályozás nincs összhangban a hozzáadottérték-adó uniós rendszeréről szóló irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési jogának többszöri elhalasztását, miközben az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.

A magyar szabályozás szerint a cégek az államkasszába befizetendő általános forgalmi adó összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő áfát, és amennyiben a levonható összeg meghaladja a befizetendő adóét, a különbözet visszatérítése kérhető az államtól. Ha viszont a cég valamely beszerzésének ellenértékét áfástul ténylegesen még nem fizette meg, az áfával csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adó-megállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de akkor is csak abban az esetben, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

A bizottság szerint - mint az a tárgyalásra készített jelentésből kiderül - a magyar szabályozás azzal is sújtja a vállalkozásokat, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.

Egyes sajtóértesülések szerint a vita százmilliárd forintos nagyságrendű adót is érinthet.

A bizottság 2007 márciusában küldte az első levelet az ügyben az akkori magyar kormánynak, majd miután az ezt követő kétoldalú tárgyalások nem vezettek eredményre, az eljárás folytatódott, és az ügy az uniós bíróság elé került.

A tárgyalást előkészítő érvelésében a bizottság úgy vélte, a magyar szabályozás sérti az adósemlegesség elvét, ráadásul azt sem biztosítja, hogy az adóalany "valaha is visszakapja" a különbözetet.

Magyarország ugyanakkor a kereset elutasítását kérte. A védekező érvelés szerint az uniós szabályozás egyértelműen tagállami hatáskörbe rendeli a visszatérítés feltételeinek meghatározását, a szóban forgó nemzeti szabályozás pedig tiszteletben tartja az általános jogelveket. A terhet magyar meglátás szerint valójában kizárólag az értékesítő viseli, ez azonban az uniós jogból következik, ráadásul összeegyeztethető az adósemlegesség elvével.

A bíróság később hirdet ítéletet a ügyben.

Szja bevallások eddigi tapasztalatai, tipushibák
Az idei bevallási időszakban is - ahogy korábban is – jellemzően a visszaigényelhető adóösszeget tartalmazó bevallások érkeznek be hamarabb a hivatalhoz. A problémát az jelenti, hogy a beérkezett bevallások jelentős hányada hibás, és a hiba kijavításáig az utalásról sem történik rendelkezés. A hibátlan bevallásokhoz kapcsolódó utalásokat március elsejével (elektronikus bevallások esetén február elsejével) megkezdte a hivatal.

A 1053-as bevallásokkal kapcsolatosan az idei évben sok gondot jelent, hogy az adózók nem ismerik a szuperbruttósítás fogalmát, így bevallásaikat a tavalyi évhez hasonlóan nyújtják be, vagyis nem számolnak az adóalap-kiegészítés összegével. A korábbi évekhez hasonlóan változatlanul gyakori hiba az aláírás hiánya, az adójóváírás hónapjainak üresen hagyása, az adó összegének helytelen kiszámítása, a gyermekkedvezmény összegének elszámolása, a kifizetők által levont adóelőleg beírásának elmulasztása, vagy éppen rossz helyre történő beírása (az adóelőleget rendszeresen az adózó által befizetettként tüntetik fel, a kifizetők által történő levonásra alkalmas sor helyett).

Továbbá a vállalkozói bevallásokból teljes lapok hiányoznak. Az adózók nem ismerik kellően az életbiztosításokhoz kapcsolódó kedvezmények visszafizetésének, valamint az önkéntes pénztárak részére történő rendelkezés szabályait.

Javasoljuk az adózóknak, hogy amennyiben lehetőségük van rá, használják az adóhatóság honlapján elérhető bevalláskitöltő programot, mely nagyban megkönnyíti a hibátlan kitöltést.
Forrás: NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság

Szőlő és gyümölcs ültetvények gázolaj támogatása
A szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű - azaz a de minimis - támogatási kérelmet május 31-ig lehet benyújtani az illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához.

A mezőgazdasági ágazatban jövedékiadó-visszatérítés szempontjából figyelembe vehető gázolaj mennyiség felső határa valamennyi művelési ágban azonos. Így a szőlő- és gyümölcs művelési ágban a felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke évente 200 liter/hektárról 97 liter/hektárra csökkent.

Az érintett termelői kör kompenzálására született meg a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű támogatásáról szóló rendelet, amelynek értelmében a támogatás mértéke a szőlő- és gyümölcsös ültetvényterületen ténylegesen felhasznált, a 97 liter/hektár mennyiségen felüli, számlával igazolt gázolaj mennyisége, de legfeljebb 100 liter/hektár/év mennyisége után literenként 70 forint.

A támogatást az a mezőgazdasági termelő igényelheti, aki többek között legalább 0,5 hektár területű ültetvényen szőlő- vagy gyümölcstermesztést folytat; a gázolaj vásárlásáról vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját névre szóló számlával rendelkezik; továbbá nyilatkozik a már megkapott valamennyi, a mezőgazdasági "de minimis" rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás összegéről; emellett nyilatkozik arról is, hogy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással vagy adók módjára behajtható köztartozással.

A támogatást évente egyszer, a tárgyévet követő évben, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kérelmezhető. A kérelmet postai úton vagy személyesen lehet benyújtani a mezőgazdasági termelő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Nincsenek megjegyzések: