3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
Vámszabályok nyaralni indulóknak
Ingatlan bérbeadás adózása
A perköltség nem evás bevétel
Uniós jog magyarul
Saját tőke - jegyzett tőke aránya a Kft-ben
A 2010. évi beszámoló elfogadásához kapcsolódóan vizsgálni szükséges, hogy a saját tőke/jegyzett tőke aránya megfelel-e a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) követelményeinek, a tulajdonosnak kell-e ebben a tekintetben intézkedéseket hoznia.
A Gt. előírása szerint, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben – azaz a 2009. és 2010. évben - nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a 2010. évi beszámolónak az elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a Gt. a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg (pl. betéti társaság), vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
A saját tőke rendezésére a tulajdonosok több lehetőség közül választhatnak: jegyzett tőke emelése ázsióval, vagy ha a társasági szerződés lehetőséget ad rá a veszteség rendezésére pótbefizetés elrendelése, vagy jegyzett tőke leszállítása jegyzett tőkén felüli saját tőke javára. Sok olyan vállalkozás van, ahol a veszteség finanszírozása tulajdonosi hitellel, kölcsönnel történik. Ezen vállalkozásoknál lehetséges veszteségrendezési lehetőség, hogy a tulajdonos a vállalkozásával szembeni követelését elengedi, mely elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként elszámolva a saját tőkevesztést pótolhaja (indokolt magánszemély tulajdonosoknál az ügylet ajándékozási illeték vonzatát is mérlegelni).
Ezen túlmenően a Gt. további saját tőkevédelmi szabályokat is rögzít. Ha a kft saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, illetve rt-nél ha az rt saját tőkéje veszteség folytán az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a Gt. által megkövetelt jegyzett tőke minimum alá csökkent, akkor a tulajdonosoknak a saját tőke helyzet rendezése tekintetében szükséges intézkedéseket hozni. Ezen saját tőke rendezésekre is az előbb leírt lehetőségek közül választhatnak a tulajdonosok.
Vámszabályok nyaralni indulóknak
A nyáron külföldre utazók és onnan hazatérők sokszor nem ismerik a hatályos vámszabályokat, amelyek betartása sok kellemetlenségtől kímélheti meg a nyaralókat.
A repülőgéppel utazók 430 eurós értékhatárban hozhatnak és vihetnek vámmentes árukat, közúton azonban 300 euró ez az értékhatár. Dohányáruból légi utasként 200 szál, azaz egy karton cigaretta hozható be Magyarországra, míg közúton csupán 40 szál, vagyis két dobozra való.
Minden utazóra egységesek ugyanakkor az alkoholtermékekre vonatkozó szabályok, vagyis tömény szeszből 1 liter, borból 4 liter, sörből pedig 16 liter hozható be Magyarországra. Az alkohol- és dohánytermékekre egyaránt vonatkozik, hogy a megengedett mennyiséget is csupán a 17 éven felüliek hozhatják be.
Az Európai Unió külső határait átlépőknek a 10 ezer eurót vagy ezt meghaladó összegű készpénzt vagy más fizetőeszközt - például részvényt vagy kötvényt - a határ átlépésekor be kell jelentenie a vámhatóságnak.
A Horvátországba utazókra vagy az onnan hazatérőkre a korábbi években elsősorban az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályok kapcsán merültek fel kérdések.
A jelenlegi szabályozás szerint Horvátországba fejenként 10 kilogrammnyi hús- és tejkészítmény vihető be, e mennyiségbe beszámít a szendvicsek vagy akár a tőkehús is. Az utazók személyenként 1 karton cigarettát, 1 liter tömény szeszt, 5 liter bort és 15 liter sört vihetnek be, szintén kizárólag 17 év feletti állampolgárok.
A Horvátországba szabadon bevihető termékek együttes vámmentes határa nem lehet több ezer kunánál, vagyis mintegy 36 ezer forintnál. Tilos ugyanakkor a védett növények és állatok vagy azokból készült áruk ki- és behozatala - például a krokodilbőr táska vagy az elefántcsont -, Horvátországban pedig egyes kagylófajták és tengeri csillag gyűjtéséért komoly büntetésre is számíthatnak a turisták.
Ingatlan bérbeadás adózása
Az idén változtak az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem adózására vonatkozó - részben a 2010-es adóévre is alkalmazható - szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A hivatal honlapján közzétett tájékoztató szerint 2011. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély az e tevékenységből származó bevételét külön adózó jövedelemként adózza le. Kivételt képez ez alól a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, az ebből származó jövedelemre a magánszemély az szja-törvényben meghatározott feltételek megléte esetén továbbra is választhatja a tételes átalányadózást.
A 2010. augusztus 13-án kihirdetett, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény az szja törvény módosításával lehetővé tette az egyéni vállalkozók részére, hogy a vállalkozói tevékenységek között felsorolt bérbeadásból, szálláshely szolgáltatásból származó bevétel adókötelezettségére ne az egyéni vállalkozókra, hanem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák, ha ezt választják.
A 2011-től hatályos szja-törvény szerint az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, valamint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége.
Az ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is.
Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben.
Azok a magánszemélyek, akik a bérbeadási tevékenységből származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választották, azaz nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, a ezeket a rendelkezéseket a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatják.
A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének - ha az nem adómentes - egésze külön adózó jövedelem, amelynek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg. Eszerint az a magánszemély, aki termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek, 16 százalékos adó fizetésére köteles a bérbeadásból származó jövedelme után. Ez a jövedelem azonban különadózó jövedelemként lesz adóköteles, vagyis az adóalap-kiegészítési kötelezettség nem terheli. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani és a személyi jövedelemadót is oda kell befizetni.
A bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (nem csak a jövedelem 1 millió forintot meghaladó része) után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt. 2011-ben már nem alapoz meg eho mentességet az a tény, ha a bérbe adott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, így ezekben az esetekben is fennáll az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség - derül ki a tájékoztatóból.
A perköltség nem evás bevétel
Az evás egyéni vállalkozó javára megítélt kártérítés és annak kamata bevételnek minősül, a megtérített perköltség összege ugyanakkor nem számít annak - derül ki az adóhatóság tájékoztatójából.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva tv.) alapján a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.
Vagyoni értéknek minősül különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, a bont, a kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
Nem minősül ugyanakkor bevételnek az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot).
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás egyéni vállalkozó javára megítélt kártérítés és kamatának összege bevételnek minősül, ugyanakkor a megtérített perköltség összege nem minősül annak, mivel nem taxatív felsorolásról van szó, és a perköltség összegének megtérítése nem tekinthető a tevékenység ellenértékének - ismerteti az adóhatóság.
Uniós jog magyarul
Kevesen tudják, de az uniós jogszabályok elérhetők magyarul is - ezen az oldalon: http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm
Innen a legfontosabb joganyagok is letölthetők, egységes szerkezetben elérhetők az alábbi anyagok:
30/03/2010: Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata pdf
30/03/2010: 2010/C 83/02: Az Európai Unió Alapjogi Chartája pdf
30/03/2010: 2010/C 84/01: Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (egységes szerkezetbe foglalt változat) pdf
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
