Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Afrika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Afrika. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 10., péntek

Afrikai útibeszámoló...

 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár április 16-i programján.

Afrikai útibeszámoló: dél-tanzániai körút - Sáfrány József és Czeiner Katalin élménybeszámolója

Tanzánia Kelet-Afrika egyik leglátogatottabb országa. Tanzániáról mindenkinek a szafari-turizmus vagy a Kilimandzsáró jut eszébe. Mi viszont Dél-Tanzániában jártunk, ahol a fehér ember igazi látványosság, és ahova nem sokan igyekeznek, mert – állítólag – ott nincs semmi érdekes. Vetítettképes beszámolónkkal azt szeretnénk megmutatni, hogy azért van, s nem is kevés. Olyan természeti csodákat találhatunk, amelyekről az útikönyvek nemigen szoktak beszámolni.

  • Időpont: 2026. április 16. csütörtök 18 óra
  • Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
  • Vezetik: Sáfrány József, Czeiner Katalin

 

 

2025. augusztus 8., péntek

Éhség...

 Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2,3 milliárd ember – az emberiség 28 százaléka – élelmezésbizonytalansággal küzdött 2024-ben. Afrika a legsúlyosabban érintett régió, ahol a lakosok közel 60 százaléka nem fér hozzá megbízhatóan élelmiszerekhez. Az éhezők viadala a valóságban minden negyedik embert érint a Földön.

2025. február 14., péntek

Hónap könyve...

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár február 18-i és február 20-i programján

Február 18-án (kedd) 11 órától Hónap könyve sorozatunkban

Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum. Csodás lények és teremtmények a magyar néphagyományban.

A könyvet bemutatja Horváth Tamás osztályvezető

A bestiarium eredetileg az ókorban gyökerező, a középkor századaiban népszerű műfaj, amely valós és mitikus állatokat mutat be, sokszor erkölcsi példázatokkal kísérve. Ennek a hagyománynak a jegyében készült el a Bestiarium Hungaricum a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományairól. A könyvben bemutatott 31 teremtmény, négy csoportba sorolható: mitikus állatok, mitikus lények, átváltozó lények, mágikus erejű emberek. A könyv rövid terjedelme ellenére, enciklopédikus igénnyel készült alkotás. Minden egyes lénynél megtalálható a rájuk vonatkozó magyar hagyományok vázlatos ismertetése és egy-két hozzájuk kapcsolódó mese vagy monda. A könyv sok szálon kötődik a mezőgazdaság különféle ágaihoz is. Olvashatunk benne többféle, haszonállatokat pusztító mitikus állatról, szántó ördögről, erdőben lakó, favágóknak ártó természeti démonról, időjárásvarázsló garabonciásról és tudós pásztorról is. A kötetet Németh Gyula digitális festményei és P. Szatmáry István fekete-fehér linómetszetei illusztrálják.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) olvasóterem

 

Február 20-án (csütörtök) 18 órától Livingstone nyomában 2024-ben. Befejező rész: Zuluföld
Czeiner Katalin és Sáfrány József élménybeszámolója.

"Livingstone Kolobengben található missziójának (emlékhelyének) a meglátogatása után visszatértünk Dél-Afrikába.
Zuluföldre pihenni érkeztünk, de a látnivalóknak nem bírtunk ellenállni, így befejezésül még meglátogattuk
a Cape Vidal Isimangaliso Wetland Parkot, a Hluhluwe iMfolozi nemzeti parkot és megnéztük a Tembe park óriás elefántjait is."

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) Tessedik-terem

2024. december 9., hétfő

Természetfilmklub és Könyvtári Alkotóműhely

Természetfilmklub és Könyvtári Alkotóműhely a Mezőgazdasági Könyvtárban

 2024. december 12-én 18 órától kerül sor a Természetfilmklub ez évi utolsó vetítésére

Csavargások Afrikában dr. Livingstone ürügyén

9. befejező rész Chitambo

Livingstone expedícióját továbbra sem kísérte a szerencse. Fizetett emberei sorra megszöktek, nemegyszer tetemes mennyiségű felszerelést is ellopva, a doktor mellett jóformán csak a Bombayban iskolába járatott hozzá hű afrikaiak maradtak meg. Gyakran lett beteg, olykor hetekig hordágyon kellett cipeljék. Gyógyszerei is elfogytak. Egy idő után már a kéziratpapírja is elfogyott, régi újságok lapjaira rótta feljegyzéseit, rajzait. Eljutott a Kongó dzsungeleibe, látott és leírt gorillákat, csimpánzokat, harcolt és barátkozott rabszolgakereskedőkkel, akiknek a zanzibári szultán volt az uralkodója. A szultán – brit nyomásra – olyan fermánt (felhatalmazást) adott Livingstone-nak, amely minden zanzibári alattvalót kötelezett a vele való együttműködésre. Ez nemegyszer mentette meg az életét. Livingstone még ettől is szenvedett. Többször indult expedíció a felkutatására, de nem találták. 1871-ben jutott a Tanganyika-tó partjához. Átkelt a keleti partra, Ujiji városba, ahol kiderült, hogy az egy éve utánaküldött holmiját mind egy szálig ellopták.

1871 november 15-én talált rá Stanley, amerikai újságíró, akit a New York Herald című lap tulajdonosának megbízásából kutatta az eltűnt felfedezőt. Hónapokat töltöttek együtt, több közös utazást is tettek. Stanley alaposan kistafírozta Livingstone-t, miután az nem volt hajlandó visszamenni vele a civilizációba. Egyedül, afrikai kísérőivel, meg Stanley néhány itthagyott emberével folytatta az útját az egyszer már bejárt Bangweulu mocsárvidéken, a Nílus forrását kutatva. Chitambo faluban érte a halál, 60 éves korában, 1873 május elsején. A szívét itt, Chitambo faluban temették el, holtteste a londoni Westminster apátságban nyugszik.

• A beszélgetést vezeti: a film rendezője, Sáfrány József.
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.


2024. december 12-től 2025. január 10-ig Könyvtári Alkotóműhely.
Kollégáink alkotásait bemutató kiállításunk, a Vármező Galériában tekinthető meg,
könyvtárunk nyitvatartási idejében (H-Sz: 9-16:30, K-Cs: 9-19:00, P: 9-16 óra)


 

2022. november 30., szerda

A világ népessége

Nagyításhoz kattintson a képre
Az előrejelzések szerint a század végén a világ három legnagyobb populációjú városa Afrikában lesz: Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Dar Es Salaam (Tanzánia). Idén január 1-jén Magyarország népessége 9,689 millió fő volt, 0,4 százalékkal, vagyis 41,8 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

2020. január 25., szombat

A Föld népessége

Nagyításhoz kattintson a képre
Az emberiség hosszú történelme során 1800 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 130 évre volt szükség - 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 3 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte.
 Az ENSZ becslései alapján a 8 milliárd főt 2024 tavaszán, a 10 milliárd főt pedig 2056-ban éri majd el az emberiség. Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2004-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek. A populációk túlnépesedése alapvetően ökológiai (etológiai) folyamat, amelynek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek:

2019. április 7., vasárnap

A strucc

A strucc vagy közönséges strucc a madarak osztályának struccalakúak rendjébe és a struccfélék családjába tartozik. Afrikában a Szahara déli részén, Kelet-Afrikában, Namíbiában és a Kalahári-sivatagban honos. A harmadidőszakban még hét faja élt egy, a mai Svájctól Kínáig összefüggő területen, de a Szaharától északra élt fajok legkésőbb a negyedidőszakban kipusztultak. A strucc a legnagyobb testű ma is élő madárfaj. A kakas 210-275 centiméter magasra nő meg; teste nagyjából 2 m hosszú, a tömege 100-156 kilogramm. A kisebb tojó 175-190 centiméteres magasságú és 90-110 kilogramm tömegű. Egy-egy krémszínű vagy fehér tojásának tömege eléri az 1,5 kilogrammot (ez a tyúktojás tömegének huszonötszöröse). A tojás héja olyan vastag, hogy feltöréséhez a fiókának különleges nyakizomra van szüksége.
A nyílt, belátható, füves szavannák, félsivatagok lakója. A száraz környezethez alkalmazkodva a szomjazást napokig bírja.
A homokban fürödve tisztálkodik. Jól fut, eközben négyméteres lépteivel a 70 km/h sebességet is eléri. Udvarlási szertartása a dürgés. Természetes élőhelyén több mint 40 évig él. Ma elsősorban húsáért tenyésztik, de a strucctojás is keresett élelmi cikk.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=JKtSewNQwfY