Az
amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány
szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő
hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a
tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során
számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt
jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz
- és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is.
A
Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként
dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a
klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de "meggyőző bizonyíték
van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a
közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a
következménye".
A mostani kutatás eredményei újabb adalékként
szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az
fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS
közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres
konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos
folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra
jutott, hogy a klímaváltozás - időben és földrajzilag is - számos
konfliktussal hozható összefüggésbe - olvasható a Nature című tudományos
folyóirat honlapján.
"Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást
nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként" - mondta Francesco Femia, a
washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója,
hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a
feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus
kirobbanása. Femia szerint a tanulmány eredményei aggasztók, mivel a
klímamodellek a következő évtizedekre is szárazságot jósolnak a
területre.
A témában a mostani tanulmány az első, amely
aktuálisan zajló háborúval foglalkozik. Kelley szerint azért esett a
választásuk a szíriai konfliktusra, mert azt lépésről-lépére dokumentált
eseménysorozat előzte meg. A 2007 és 2010 közötti szárazság volt Szíria
írott történetének legsúlyosabbika.
Az aszály pusztító hatást
mért az ország északkeleti régiójának mezőgazdaságára. Nagyjából 1,5
millióan hagyták maguk mögött a vidéki területeket és költöztek a
városokba, ahol már amúgy is nagy volt a feszültség a gyors
népességnövekedés és az iraki menekültek beáramlása miatt. A helyzetet
tovább súlyosbította a talajvíz nem megfelelő kezelése és az elhibázott
mezőgazdasági célkitűzések miatti elégedetlenkedés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése