Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csapadékhiány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csapadékhiány. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 3., csütörtök

Csapadék...

 

Éves bontásban vizsgálva megállapítható, hogy az idei nyáron érkezett a legkevesebb csapadék az elmúlt 25 év viszonylatában.
Ezen időszakban kilenc olyan év volt, amikor a nyári csapadékösszeg a 150 mm-t sem érte el, ebből öt, vagyis az esetek több mint, fele a 2020-as években fordult elő. Az előzetes adatok alapján az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb.
    • Az idei júniusi országos átlag mindössze 39,8 mm, ami 45%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm).
    • A júliusi országos átlag mindössze 19,8 mm, ami 73%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm). Országos átlagban a hatodik legszárazabb július lett a XX. század kezdete óta.
    • Az augusztusi országos havi csapadékösszeg mindössze 10,98 mm volt, ami 82%-kal elmarad az éghajlati normáltól, így az előzetes adatok alapján ez lett a mérések kezdete óta a harmadik legszárazabb augusztus.

2022. november 6., vasárnap

A klímaváltozás hatása

Nagyításhoz kattintson a képre
A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

2022. szeptember 4., vasárnap

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre
Már a 19. század elején Vedres József foglalkozott a futóhomok megkötésével, s ezzel a mikroklíma, infiltráció és evapotranszspiráció ésszerű alakításával is. A silány homokság használhatása című munkája e tárgykörben a legkiválóbb, úttörő jellegű alkotás. Új tudományos elgondolásait a gyakorlatban saját birtokán vezette be először, s ezeket használta érveiben referenciaként. Ezt követően Kistelek határában, majd a csengeli határban kezdett futóhomok-megkötést 200 ezer nyárfa, 80 ezer fűzfa és 140 ezer akácfa elültetésével. Kiterjedten és eredményesen foglalkozott a legelők védelmével és a korábban terméketlen területek hasznosításával is. Munkája nyomán az erdősítés iránti érdeklődés általánossá vált és A futóhomok közhelyeken erdők plántálásáról törvény született.

Beszédes Józsefnek a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozása eredményeként épített malomcsatorna alkalmas volt a területen gravitációs öntözés bevezetésére, de a molnárok ellenállása miatt még az 1863. évi híres nagy szárazság idején sem lehetett belőle öntözni. Péch Antal szerint 1902-ben a berendezéseket már csak kivételes esetben használták.

1918-ban Bánki Donát elkészítette az Alföld öntözésének javaslatát. 1922–1923-ban Trummer Árpád (1881–1961) kidolgozta Az Alföld öntözése című tanulmányt, 1931-ben megírta az Öntözésről című, majd 1937-ben megszerkesztette a Tiszántúl öntözése című könyvet. 1935-ben dolgozták ki az Alföld vízellátásának első öntözési kerettervét.

Az 1930-as években Scherf Emil adott először pontos adatokat arról, hogy az Alföldön az elégtelen nyári csapadékot mennyi öntözővízzel kell megnövelni, hogy a növénytermesztési időszakban a megfelelő vízértéket elérje. Az 1950-es évek elejétől foglalkozott Salamin Pál az öntözővízigénnyel, az öntözővíz-háztartással, az altalajöntözéssel és a meliorációval. Az 1940-es években a MÁVAG Gorup-féle szivattyúját Ziegler Károly nagy sikerrel állította az öntözés szolgálatába.

A tiszafüredi, a hódmezővásárhelyi és a körösvölgyi öntözőrendszer építése az 1930-as évek végén készült el Lampl Hugó irányításával a Keleti-főcsatorna Hajdúnánás és Balmazújváros közötti szakaszán.

Az 1950-es évek elején felvetődött a megindult szennyvízcsatornázás nyomán hirtelen megnövekedett szennyvíz elhelyezésének problémája. Ennek egyik fontos kérdésével, a szennyvízöntözés egészségügyi gondjainak megoldásával eredményesen foglalkozott Jeney Endre (1891–1970). A szennyvízöntözést a mezőgazdaságban Oroszlány István (1914–1984) eredményei alapján vezették be, aki a témával az 1930-as évektől foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik az ideiglenes csatornázás nagyüzemi öntözési eljárás kidolgozása, a barázdás és sávos öntözés elméleti és gyakorlati alapjainak fejlesztése és elterjesztése. Úttörő volt a hazai esőztető öntözés részletes, elemző vizsgálatában. Az öntözés fejlesztésének évtizedeken át vezető egyénisége volt Lampl Hugó és Németh Endre. Számos tanulmányt, műszaki {IV-466.} tervet készítettek az öntözéses termelés kiterjesztéséről.

A tógazdaságok Magyarországon elmaradtak az európai fejlődéstől. A rizsföldeken való pontyivadék-nevelés módszerét már a 19–20. század fordulóján kidolgozták, de nem alkalmazták. Az 1930–1940-es években figyeltek fel a módszerre itthon is, miután egy olasz mérnök magyarországi tanulmányútjáról hazatérve meghonosította Olaszországban (jelentősen megnövelve ezzel a lombardiai rizstelepek jövedelmezőségét). Ettől kezdve közel félszáz tógazdaság épült. Egyik legelső tervezője Németh Endre volt, aki maga 25 tógazdaságot tervezett és épített.

A termőföldterület növelése többirányú hasznot is hozott az 1940–1960-as években. Ezen belül a láphasznosítás egyik vezető egyénisége volt Vitális Sándor.

Az 1960-as években a mezőgazdaság termelési biztonsága és terméseredményeinek növelése érdekében kiterjedt elméleti és gyakorlati vizsgálatokat, félüzemi és üzemi kísérleteket folytattak a talajvízből történő öntözés, az ún. csőkutas öntözés terén (Lackó Ágnes).

Az 1980-as években nagy energiát fektettek a felületi öntözési lehetőségek, a legelőöntözések fejlesztésébe (Zalánffy László, 1920–1995).(F:Magyarország a XX. században)

2022. március 17., csütörtök

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.


A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

    Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
    Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
    "Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság".
    "Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay György. "Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.(F:MTI)

2021. december 19., vasárnap

Aszálykár...

Nagyításhoz kattintson a képre
Aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-át is meghaladta az elmúlt 35 évben.
A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya

A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.

Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta. Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül.

2020. július 31., péntek

Körtetermesztés...

Nagyításhoz kattintson a képre
Az Európai Unió legnagyobb körtetermelői Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország. Magyarországon évente átlagosan 33 000 tonna terem körtéből, kiemelkedő években 40 000 tonna is megterem. A legfőbb hazai termőterületek az Alpokalján, a Bodrogközben és Szatmár területén vannak. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
A gyümölcsfajok közül talán az egyik leginkább víz- és hőigényes a körte, és alkalmazkodóképessége is kicsi. Nagyon fontos számára a kiegyenlített páratartalom, 700–800 mm, jó elosztású csapadék. A téli fagyoktól tartósan -20 °C-on károsodik, de a fajták között is van különbség. A nemesített fajtákat általában vadkörte vagy birs alanyra oltják. A birsalanyra oltottak általában érzékenyebbek a fagyokra, a virágzáskor -1 – -2 °C-on is károsodnak.
Csak jó szerkezetű, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajokon várhatunk kielégíthető terméshozamokat. A vad alany alkalmazkodó képessége nagyobb, főleg a Vilmos és a Bosc kobakja viseli el a szárazabb fekvéseket. A nagyon meszes, száraz talajokon termése kövecses lesz.
A körte az egészséges étrend egyik közkedvelt szereplője, hiszen gazdag antioxidánsokban, flavonoidokban, és tápanyagokban is bővelkedik.
A körtét is  is megviselte idén az időjárás, egy átlag évhez képest akár 50-60 százalékkal is kevesebbet szüretelhetnek a gazdák.

2020. június 8., hétfő

Öntözési prioritás

Hazánkban sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség. Éppen ezért cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez. Fontos változás, hogy májustól engedélyezett, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a termelők életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.

2020. május 25., hétfő

Agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Idén tavasszal Európában sokfelé komoly szárazság alakult ki, mely az őszi és a tavaszi vetéseket is visszaveti a fejlődésben, a termésbecslések lefelé módosultak. Az USA-ban május elején újabb fagykárokat okozott a kései hideg.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Kína középső vidékein, Ausztrália nagyobb részén, Afrika északnyugati és déli területein, az USA középső vidékén, valamint többfelé Dél-Amerika déli részén. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint látszólag kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek inkább csak az USA középső vidékén fordulnak elő. Az áprilisi csapadékösszeg globális térképén azonban óriási különbségeket, és nagy hiányokat láthatunk többek között Európában, Kínában, Indiában, de nagy területen Dél-Amerikában és az USA-ban is (3. ábra).

Európa
Az április 1. és május 10. közötti időszak főleg a csapadék eloszlásában hozott nagy különbségeket a kontinensen (4. ábra).
Az átlagosnál több eső hullott Franciaországban, Spanyolországban (errefelé akár 50-80%-kal is több esett), Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Norvégia egyes területein (5. és 6. ábra). Ezzel szemben a kontinens középső, széles sávjában a Brit-szigetektől Magyarországig az átlagos mennyiségtől 50-80%-kal maradt el a csapadék a szokásostól. Ehhez hozzá tartozik, hogy hazánkban, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban a Pó völgyében már márciusban is csapadékhiány volt. Franciaországban és Spanyolországban 2-4 Celsius fokkal melegebb időt hozott ez az időszak az átlagosnál (7. ábra). A kontinens keleti felén ugyanakkor a szokásosnál hűvösebb volt, sokfelé 2 fokkal is elmaradt a hőmérséklet az átlagtól. Ezeken a területeken 5-15 fagyos nap is előfordult (8. ábra).
A csapadékhiányos területeken (Franciaország és az Egyesült Királyság keleti része, a Benelux államok, Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország) a talajnedvesség nem elegendő sem az őszi, sem a tavaszi növények optimális fejlődéséhez. A biomassza gyarapodás e miatt lelassult, mely jelenleg a 2019-es mennyiségtől elmarad. Ráadásul az őszi búza a virágzás fenológiai fázisához közeledik, amely kritikus időszak, a növény ekkor igényelné a legtöbb nedvességet a talajban. A repce virágzása a fönt említett területeken egybe esett a csapadékhiányos időszakkal, mely meg is mutatkozik a táblák kedvezőtlen állapotában. Románia keleti részén, valamint Ukrajna nyugati részein a hosszan tartó aszályos időszak miatt a növények helyenként már a hervadásponthoz érkeztek és sárgulnak a levelek.
Az április végén-május elején érkezett némi csapadék a tavaszi vetések keléséhez elegendőnek bizonyult, de a kelés sokfelé hiányos, a növények gyengék. A korábban bemutatott, csapadékhiánnyal nem érintett területeken ilyen problémák nincsenek, a növények szépen fejlődnek.
A vizsgált időszak (2020. április 1. – május 10.) után pár nappal komoly hideghullám okozott éjszakai fagyokat és így nagy valószínűséggel fagykárokat a tavaszi vetésekben, a virágzó repcében, a gyümölcsösökben és a szőlőkben Németországban, az Egyesült Királyságban és a Benelux államokban.
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/nemzetkozi/index.php?id=3762&m=2

2020. május 23., szombat

Mezőgazdasági kilátások...

A COPA-COGECA is folyamatosan nyomon követi és értékeli a koronavírus által okozott járványhelyzet hatását az egész élelmiszerláncra, amely során tagszervezeteitől begyűjti a szükséges információkat. Az alábbi összefoglaló ezen a COPA-COGECA által összeállított legfrissebb híreket, információkat tartalmazza. https://www.agrotrend.hu/hireink/europai-mezogazdasagi-helyzetertekeles

2020. április 25., szombat

Öntözési kisokos

Mi a különbség az öntözés, az egyszerűsített öntözés és a rendkívüli öntözés között? Az alábbiakban röviden bemutatjuk, miben térnek el egymástól az előbb említett öntözési formák, az információk ugyanakkor csak tájékoztató jellegűek. (agrárszektor.hu)
https://www.agrarszektor.hu/noveny/itt-az-ontozesi-kisokos-ezekkel-jo-ha-minden-gazda-tisztaban-van.21340.html

2020. április 21., kedd

Vízkészletjárulék-fizetés

A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről című, vonatkozó kormányrendelet – 123/2020. (IV. 16.) – április 16-án jelent meg. A megjelent módosítások értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználók a veszélyhelyzet idejére mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. Ez egyaránt vonatkozik a növénytermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a kapcsolódó szolgáltatások, az erdőgazdálkodás, valamint a halászat, halgazdálkodás területén tevékenykedőkre. A külön nyilatkozat megtételének egyszerűsítése érdekében a katasztrófavédelem készített egy formanyomtatványt (ezt a katasztrófavédelem honlapján és a https://vkj.gov.hu oldalon is közzéteszik majd), amelyet az éves/negyedéves bevalláshoz csatoltan kell majd benyújtani.

2019. június 20., csütörtök

Aszály Elleni Küzdelem Világnapja

Az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson az államtitkár közölte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. A kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.  Az országban 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.      

2019. június 14., péntek

Várható időjárás 2050-ben

Míg Európa északi területei élvezhetik a hosszabb tenyészidőszakot, az enyhébb teleket és a több csapadékot, addig a kontinens középső és déli területei megszenvedhetik a túlzott hőséget és csapadékhiányt. A búza és a kukorica tenyészideje 30 év alatt 8 napot rövidült. Hiába a hosszabb vegetációs idény, ha az aszály akadályozza a nyári termelést.

2019. május 27., hétfő

Agrárkár-enyhítés

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésére szolgáló rendszer célja a kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, és az érintettek arányos felelősségvállalásának létrehozása. Az intézkedés során a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából származó pénzügyi forrásból a befizető mezőgazdasági termelők körében a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő, üzemi szinten a káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést, továbbá 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést okozó elemi károk részbeni megtérítésére nyílik lehetőség. ( 27_2014 (XI. 25.) FM rendelet- 2019.05.11. napjától hatályos )

2019. május 8., szerda

Az aszálymonitoringról...

Májustól díjmentesen érhető el az aszálymonitoring-hálózat online felülete. A vízügyi ágazat által kidolgozott vízhiány-előrejelző rendszer az agrárium szereplői számára jelzi, hogy mikor kell vizet juttatni egy adott területre, a szárazság növényekre gyakorolt negatív hatásainak megelőzése érdekében.   Az aszálymonitoring-rendszer a https://vizhiany.vizugy.hu/ oldalon érhető el.

2019. május 2., csütörtök

Mentőöv a gazdáknak...

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani. Az AM tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

2019. április 26., péntek

Az öntözés szabályai

mp_for_web-2.jpgAz öntözés tízparancsolata:
1.) A nedvességet legjobban a porhanyós, legalább részben szellőző talaj fogadja be. Ha a mélyebb réteg nem ereszti át a nedvességet, a felesleges víz kiszorítja a levegőt a talajból, mely ezáltal hideggé, savassá válik.
2.) Jobb ritkábban és alaposan, mint gyakran gyengén öntözni. A víznek a gyökerekig kell eljutnia. Ha csak sekélyen hatol be a talajba, a gyökerek nyúlnak utána, s a talaj felszínének közelében kiszáradhatnak.
3.) Öntözni korán reggel kell, amikor a talaj még hűvös, vagy estefelé. A víz ilyenkor nem párolog el olyan gyorsan, hanem beissza a föld, és a növények sem égnek ki. Reggel permetezhetjük a leveleket is, este azonban csak a gyökerek környékét locsoljuk. Este a levelek sokáig nedvesek maradnának, s ez kedvező táptalaja lenne a gombás betegségeknek.
4.) Ne öntözzünk erős vízsugárral, mert így a talaj felső része sárrá válik, a víz pedig elfolyik anélkül, hogy leszivárogna a gyökerekhez.
5.) A víz hatékony kihasználását elősegíti a „kétfázisú öntözés”: a talajt először kissé meglocsoljuk, s csak néhány perc elteltével öntözzük meg alaposan.
6.) Esőztetés során ügyeljünk rá, hogy az érzékenyebb növények felülről, finomabbra porlasztva kapják a vizet. Az oldalról érkező erős vízsugár kifordíthatja helyükből a be nem gyökerezett, zsenge palántákat.
7.) Az öntözővíznek legalább olyan hőmérsékletűnek kell lennie, mint a talajnak. A jéghideg zuhany a forró nyárban tönkreteheti a növényeket. Ezért már reggel töltsünk meg egy nagyobb tárolóedényt vezetékes vagy kútvízzel, és hagyjuk a napon felmelegedni; a vezetékes vízből eközben eltávozik a növényekre káros klór is. A vízáram nagy sebességét egy porlasztópisztoly vagy egy finomabb szűrővel ellátott fej is csökkentheti, így a növényre hulló vízcseppeknek van idejük „temperálódni”.
8.) A legjobb öntözővíz az ereszcsatornából lecsorgó, megfelelő edényekbe felfogott esővíz, hiszen lágy, és így könnyen feloldódnak benne a talajban található ásványi anyagok, s mi több, a felfogótartályban megfelelő hőmérsékletűre melegszik. A mi éghajlati körülményeink között egy családi ház tetejére hulló esővíz a felére csökkentheti a vezetékes öntözővízzel kapcsolatos éves kiadásokat. A poros városok tetőiről lecsorgó esővizet azonban csak azután kezdjük el felfogni, ahogy az első eső lemosta a tetőről a szennyeződést.
9.) Sok öntözővizet megtakaríthatunk a talaj szerves anyaggal történő lefedésével, az úgynevezett mulcsozással. Általában 3...5 cm vastagon ajánlatos letakarni a talajt tőzeg, szalma, aprított fakéreg és komposzt keverékével. Mulcstakaró mellett nem szükséges a növények gyökereit veszélyeztető kapálással szellőztetni a talajt, a szerves anyagok folyamatos jelenléte pedig javítja a talaj fizikai tulajdonságait, elsősorban a vízelnyelő képességét.
10.) A nedvességet a talajra terített fekete műanyag fólia, lyuggatott fólia vagy fehér, nem szőtt textil is segít megtartani. A mulcsfólia megakadályozza a víz elpárolgását, de a palánták számára vágott nyílásoknak köszönhetően átereszti a talajba az esővizet és a levegőt. Sötét fólia alatt a talaj jobban felmelegszik, ezt elsősorban a szamóca, a zöldség és melegkedvelő növények hálálják meg. F: kapanyél.blog.hu

2019. április 22., hétfő

A vízhiány mérséklődésére van kilátás

Az elmúlt heti száraz időszak után a héten délire, délnyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és kedden, majd a hétvégén egy-egy mediterrán ciklon hatására reménykedhetünk csapadékban. A talajokat szárító, és a permetezést is akadályozó élénk szél sajnos továbbra is jellemző marad.
Április első két hetének csapadékosabb időjárása után, amikor a Dunántúlon jellemzően 15-50 mm, az ország keleti felén pedig általában 5-20 mm közötti csapadék enyhítette a szárazságot, a mögöttünk álló héten ismét visszatért a száraz idő, és csak elszórtan esett minimális, jellemzően 1 mm-t sem elérő eső (1. ábra). Így a talajok felső 20 cm-es rétege sokat száradt, az Alföld északi felén többnyire 30% alatt van a nedvességtartalma, de a Kisalföldön és az Alföld déli részén sem éri el a 40%-ot, ami igen száraznak számít, de a csapadékot megelőző, március végén jellemző állapotoknál kicsit jobb (2. ábra). Ezzel szemben a középső és mélyebb talajrétegek nedvességviszonyai tovább romlottak, ide nem tudott számottevő mértékben leszivárogni a csapadék. A fővárostól délre a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma is nagy területre kiterjedően a kritikus 40% alatt van (3. ábra). A telítettséghez képesti vízhiány a felső 1 méteres rétegben jellemzően 70 és 110 mm közötti, a hónap elejéhez képest szintén sokfelé romlott (4. ábra).  
A talaj száradásához a szeles, az átlagosnál egy-két fokkal melegebb idő is hozzájárult. Bár a hajnali minimumok a fagyzugos tájakon a héten többször is kevéssel fagypont alá csökkentek, és a hét első felében a maximumok is 15-17 fok körül alakultak, a hét második felében már 20 fok fölé melegedett a levegő a legmelegebb órákban. Így a talajhőmérséklet a hét eleji 10-13 fokos értékekről a hét végére a legtöbb helyen 13-17 fok közé melegedett, ami már a kukorica vetéséhez is megfelelő, csak a talajnedvességről kell sokfelé öntözéssel gondoskodni.
Az őszi és a tavaszi vetésű növények egyaránt nagyon igénylik a csapadékot a megfelelő fejlődésükhöz. Az őszi árpa és búza már a bokrosodás végén, egyre inkább a szárba szökkenés állapotában van. A repce, ahol az aszály miatt nem kellett kiszántani, virágzik, de a nedvesség hiánya miatt sokfelé kevés a virágzó oldalhajtása. A napraforgó után a kukorica vetése is elkezdődött már, a keléshez igen nagy szükség lenne számottevő mennyiségű csapadékra. A gyümölcsfák közül az alma és a körte van még a virágzás teljében.
Részletek: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3204&m=2