Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: károsodás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: károsodás. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. június 6., szombat

Aszálykár...

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül - https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. 

2020. június 3., szerda

Növényvédelmi felhívás 14.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 14. felhívás
A növényeknek még mindig kevés a lehullott csapadék, de a gombakórokozók beindulásához épp elegendő esőcskék érkeztek. Így lassan „normalizálódik a helyzet”, ami itt azt jeleneti, hogy a nedves levélfelületeken már a varasodásra, és ha megérkezik a felmelegedés, akkor peronoszpórára, a csonthéjasok levélbetegségeire és a burgonya, paradicsom fitoftórájára is számítanunk kell.
► Az almásoknak érdemes feliratkozni a https://www.hollandalma.hu/blog -on a Kft. hírleveleire. A növényvédelmi helyzet bemutatása mellett a javaslataikat mindig „lefordítják” a biotermesztők számára is. Most mellékelem a legutóbbi – általam zsugorított - levelüket, melyben az aláhúzás is tőlem származik.
Tehát a folyamatosan rajzó almamoly és a rügypattanás óta jelen lévő lisztharmat mellett az alma- és a körtevarasodással is számolnunk kell. Fertőzni még nem tudtak, mert idáig nem találtak nedves levélfelületet. Az érzékeny fajtáknál el kell indítani a kezeléseket, mint ahogy a lisztharmat esetében javasoltam a
10. felhívásban. A lisztharmat elleni felszívódó gombaölők közül jó néhányat varasodás ellen is engedélyeztek, pl. a Score 250 EC, a Topas 100 EC, Domark 10 EC. Tehát ezekkel kettős hatást érhetnek el, az egymást követően, 2-4 alkalommal ismételt permetezésekkel, az ún. szisztemikus blokkal. Természetesen szép számmal találunk kizárólag a varasodásra ajánlott felszívódó gombaölőt is pl. Chorus 50 WG, Dagonis, Qualy.
Még mindig kiváló a réz és a szintén kontakt mankoceb hatóanyag. Rézpótlónak is hívják, nem perzsel, ellentétben a rézzel. Erre főleg a körtéknél illetve viaszosodásig az almafajtáknál is figyelni kell. A mankocebet sok gombaölőben megtalálhatják pl. a jól ismert Dithane M 45-ben és még 18 névváltozatot számoltam össze. Mindkét hatóanyagot tartalmazza a Miltox Speciál Extra WP. A Polyram DF is III. kategóriás és kontakt.
A dió nagyságú kis termésnél, egészen a szüretig, már újra bátrabban használhatjuk a réz és a kéntartalmú gombaölőket is. Ellenálló fajtáknál és egészséges fáknál csupán ezekkel a „régi” hatóanyagokkal is sikeresek lehetünk. A szüret előtt majd az élelemzés-egészségügyi várakozási időkkel (é.v.i.) is számolnunk kell.
Sajnos csak a permetezések ismétlésével tudjuk megvédeni az almatermésűeket a molyok kártételétől
(12. felhívás). A rovarölő mellé adagolt gombaölőket, lombtrágyákat, biostimulátorokat változtathatjuk, a fáink érzékenységétől, a kertünk adottságaitól, az időjárás változásától és az aktuálisan jelenlévő kórokozóktól függően. Ez utóbbiak (gombák, baktériumok) megjelenését, terjedését időben jelezzük a felhívásokban.
► Május 30-án Ráckevén fényképeztem a keleti gyümölcsmoly kárképét őszibarackon. Évek óta megfigyelhető, hogy nagy egyedszámban és folyamatosan rajzik, akárcsak a szilvamoly. Folyamatosan veszélyeztetik a termést. Míg az almatermésűeknél a lisztharmat, a varasodás és a monília, a csonthéjasoknál a levélbetegségek és a termést veszélyeztető monília támadása módosíthatja a védekezés menetét, a permetlé összetételét. Ide is leírhatom az almánál javasoltakat. Sajnos csak a permetezések ismétlésével tudjuk megvédeni az őszibarackot, a kajszit és a szilvaféléket a molyok kártételétől (12. felhívás). A rovarölő mellé adagolt gombaölőket, lombtrágyákat, biostimulátorokat változtathatjuk, a fáink érzékenységétől, a kertünk adottságaitól, az időjárás változásától és az aktuálisan jelenlévő kórokozóktól függően.
► Pénzes professzor úr a június közepén érő korai kajszit egyetlen permetezéssel meg tudja menteni a molyok támadásától. A szilva és az őszibarack fajták érési idejüktől függően 2-3-4 permetezéssel, míg a kései alma és körtefajtáknál 4-5 kezeléssel számolnia kell annak a kertésznek, aki nem szeretne férges termést szüretelni. Aki nem bánja, hogy valamivel több lesz a molyrágott gyümölcse, az persze kevesebb permetezéssel is beérheti.
Budapest, 2020. május 31. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

2019. május 27., hétfő

Agrárkár-enyhítés

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésére szolgáló rendszer célja a kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, és az érintettek arányos felelősségvállalásának létrehozása. Az intézkedés során a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából származó pénzügyi forrásból a befizető mezőgazdasági termelők körében a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő, üzemi szinten a káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést, továbbá 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést okozó elemi károk részbeni megtérítésére nyílik lehetőség. ( 27_2014 (XI. 25.) FM rendelet- 2019.05.11. napjától hatályos )

2019. május 25., szombat

Emlékezés az elődökre...

Ubrizsy Gábor (1919 - 1973)

Ubrizsy Gábor (1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az egyes növénybetegségek hátterében álló mikroszkopikus gombák kutatásán, növényvédelmi módszerek kidolgozásán túlmenően Moesz Gusztáv mellett a 20. századi magyarországi mikológia (gombatan) kiemelkedő alakja volt. Két évtizeden keresztül, 1950-től 1969-ig irányította alapító igazgatóként a Növényvédelmi Kutatóintézetben folyó tudományos munkát.

1946-tól 1949-ig a szarvasi mezőgazdasági középiskolában oktatott, majd 1949-ben a mikológia magántanára lett a Debreceni Tudományegyetemen. Ezzel párhuzamosan 1949–1950-ben a budapesti Mezőgazdasági Tudományos Központban is dolgozott főelőadóként, illetve – ugyancsak 1949-ben – a fővárosi Növényegészségügyi Intézet munkatársa lett. Ez utóbbi helyen feladata az intézet szervezeti-szakmai átalakítása volt. A Növényvédelmi Kutatóintézet néven újjászervezett kutatóhely első igazgatója volt 1950-től egészen 1969-ig, azt követően tudományos tanácsadóként segítette a növényvédelmi kutatómunkát. Ezzel párhuzamosan 1960 után szakértőként részt vett az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (European and Mediterranean Plant Protection Organization, EPPO) munkájában, 1964-től pedig a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola magántanára volt.

Pályája elején a botanika egyes területei, a florisztika és a növénytársulástan vonzották kutatói érdeklődését. Későbbi tudományos-szakmai munkássága azonban elsősorban a növénykórtanra irányult, azon belül a mikroszkopikus gombák cönológiájának és a gyomnövénytársulások ökológiájának elismert tudósa volt. A környezet védelmét szem előtt tartó, okszerű és tervezett ún. integrált növényvédelmi módszerek híve volt. Kutatásai kiterjedtek az emberi települések és egyéb haszonnövények (szőlő, rizsföld stb.) közelében végzett vegyszeres irtás hatáselemzésére is, melynek során részletesen összefoglalta a folyamatos gyomirtókezelésekkel járó negatív környezeti hatásokat, a növénytakaró és az ökoszisztéma megváltozásának mechanizmusát. Részt vett a burgonyarák , az amerikai fehér szövőlepke és az olajfalégy elleni növényvédelmi eljárások kidolgozásában.

Élete utolsó szakaszában a herbológia és a környezetvédelem behatóbban is foglalkoztatta. Emellett tanulmányozta a növénykórtan tudományágának történetét, de művelődéstörténeti vonatkozásait is: filológiai igénnyel elemezte ókori és középkori szerzők növénybetegségekről alkotott felfogását.
Két évtizeden átívelő intézetvezetői korszaka alatt a Növényvédelmi Kutatóintézetet nemzetközileg elismert kutatóhellyé fejlesztette. Alapvető növényvédelmi és növénykórtani áttekintései, mikológiai kézikönyvei mellett mintegy másfél száz tanulmánya és a kétszázötvenet is meghaladó ismeretterjesztő cikke jelent meg. Részt vett a Magyar Gombászati Lapok, a Mezőgazdasági Tudományos Közlemények, az Acta Agronomica Hungarica szerkesztőbizottsági munkájában, 1966-tól haláláig főszerkesztője volt az Acta Phytopathologica Hungarica című növénykórtani szakfolyóiratnak.

1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1973-ban rendes tagja lett, elnökként irányította a növényvédelmi bizottság munkáját. Ugyancsak elnöke volt a Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társaságának. 1966-tól ugyancsak elnökségi tagja volt az Európai Gyomnövénykutatási Társaságnak (European Weed Research Society, EWRS).

2019. május 2., csütörtök

Mentőöv a gazdáknak...

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani. Az AM tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben. Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

2019. április 5., péntek

Az aszálykárról...

Az aszálykár okozta veszteségek a korábbi években sem mondhatók csekélynek: 2015-ben például csaknem 400 milliárd forintnyi veszteség keletkezett a szárazság okozta terméskiesés miatt. Az előző száz év adatait nézve azonban egyértelművé válik, hogy a szárazabb időjárás gyakoriságának tendenciája nem csak az elmúlt pár évtizedben indult el.
Az OMSZ adatsorai alapján 1901 és 2016 között a klíma megváltozása a meleg hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek növekedésével és a hideg hőmérséklettel kapcsolatos csúcsok csökkenésével járt. Ezek az adatok a csökkenő csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is korrelálnak: a vizsgált 115 éves periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullik. Az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a továbbiakban is olyan évekre kell felkészülnie Magyarországnak, ahol aszályos évekkel kell megküzdenie a gazdaságoknak.

2019. április 4., csütörtök

Növényvédelmi tájékoztató

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 5. felhívás
► Az egyik szemem sír, a másik nevet. A hónapok óta tartó szárazságban senyvednek a növények, de ebben az időjárásban idáig a monília és a tafrina sem okozott komoly gondot. Péntekre esőt jósolnak! A két gomba is beindulhat. Permetezést javaslok azoknak, akinek virágzik a meggyfája, a kajszija illetve ha tafrinára érzékenyek az őszibarack vagy a nektarin fái. Csak megelőzéssel lehet védekezni a két gomba ellen! (Lásd az előző felhívásokat.)
► A ribizlibokron is megjelentek az első levéltetű kolóniák. (Az első fénykép április 1-én készült.) Itt permetezni kell. Azért mertem ezt ilyen határozottan kijelenteni, mert évek óta járok ebbe a kertbe és figyelem ezt a növényt. Néhány nap múlva, védekezés nélkül már egyetlen ép levelet sem látunk majd a bokron. A középső fotó ugyanitt készült 2015. április 10-én.
Ahol a tetvek, a molyok vagy a kórokozó gombák nem bírnak a jó erőben lévő növényekkel, ott még nem kell felvenni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után úgyis leáll a fertőzés, nem terjednek tovább a károsítók.
Egyébként csak a Karate Zeon 5 CS és a Vegarep EC nyári hígítása engedélyezett ribiszkében levéltetvekre. Ez utóbbi azt a lecitint is tartalmazza, mely „egyszerű anyagként” többek között őszibarackban tafrina ellen is engedélyezett. (Az egyszerű anyagok engedélyokiratait megtalálják a www.portal.nebih.gov.hu oldalon.)
► Fehér bimbós, sőt sok helyen már virágzik a szilva. Egyre többen panaszkodnak a poloskaszagú szilvadarázs kártételére. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik és a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa!
Az egynemzedékes kártevő a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után egy felszívódó készítménnyel védekezni kell a kikelő lárvák ellen.
Ha jól látom egyetlen felszívódó, III. kategóriás rovarölő hatóanyagunk van, az acetamiprid. A Mospilan 20 SG és SP, a Gazelle 20 SG és SP, valamint a Spilan 20 SG tartalmazzák. Gyakorlatilag nincs nagy különbség köztük, ezeket használhatjuk a kertekben. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. A poloskaszagú szilvadarázsra is ezek közül választhatunk.
A ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók, így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel: már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat a fa mindegyik oldalára, minél többet.
A fényképet, a fehérlapot és a feromoncsapdákat is forgalmazó www.csalomoncsapdak.hu oldalról másoltam ki. Itt a csapdázható kártevők részletes leírását is megtalálják. Érdemes felkeresni, lapozgatni benne.
További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.
Budapest, 2019. április 4. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

A természeti katasztrófák kárai

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.
Több száz milliárd eurós kárt okozott az idõjárás Európának:

2019. április 1., hétfő

A szőlősorközök takarása

A szőlősorközök takarása régóta kérdéses, ha nem takarjuk a defláció, vagy az erózió miatt a talaj és a szőlő is károsodhat. A növénnyel való takarás pedig sok esetben víz- és tápanyag konkurenciát okozhat a szőlőnek. Takarónövény keverékkel (pillangósokkal) vagy rozzsal való takarás, plusz költséggel jár és nagyon oda kell figyelnünk a konkurenciára. Olyan növényre van szükségünk, amely véd a defláció vagy erózió ellen, nem okoz konkurenciát a szőlőben, gazdaságos, nem kell évenként vetni. Részletek:  https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/milyen-novennyel-erdemes-a-szolosorkozoket-takarni