Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hatékonyság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hatékonyság. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 14., csütörtök

Sertéstenyésztés...

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint jelentős előrelépést ért el az elmúlt néhány évben a magyar sertéságazat, bár az állomány az európai trendhez hasonlóan visszaesett, a csökkenés mögött részben a hatékonyság növelése áll.

    Az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében a NAK ismertette, hogy Magyarországon az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022. vége, 2023. eleje hozta el a mélypontot, az idén ősszel azonban már 6-7 ezer kocával nőtt az állomány.
    A telepi beruházásoknak köszönhetően az elmúlt pár hónapban 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel csökkent a hazai kocalétszám, ám a visszaesés részben a hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. A telepi beruházásoknak és a magasabb állategészségügyi státusznak köszönhetően az egy kocára jutó élve született malacszám 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami komoly előrelépés a hatékony termelésben - írták a közleményben.
    A kamara hangsúlyozta, a jövő szempontjából ígéretes, hogy a jövő évben elindulnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak majd elindulni a pályázatokon. Miközben a szántóföldi növénytermesztésben komoly gondot jelent a terményárak drasztikus csökkenése, az állattartóknak könnyebbség, hogy a múlt évi drasztikusan magas takarmányárakkal szemben az idén már olcsóbban tudnak hozzájutni a takarmányokhoz.
    A közleményben rámutattak arra, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Fontos, hogy ezt követően is ezeket a támogatási konstrukciókat nemzeti hatáskörben tartsák, az Európai Bizottság ugyanis nem lép fel támogatólag az ágazattal szemben.
    Az agrárkamara közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az amerikai és a brazil sertéskibocsátás növekszik, az uniós termelőknek egyre szigorúbb környezeti és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon, mindez az uniós sertéságazat térvesztését vetíti előre.(F:MTI)

2022. február 24., csütörtök

A tej és tejtermékek jövője

Feldman Zsolt „A magyar tejtermelők és tejfeldolgozók kilátásai a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – címmel megtartott előadásában hangsúlyozta: a kormány a következő években olyan támogatási környezetet szeretne biztosítani, amely révén az állattartók, a tejfeldolgozók az egyre magasabb piaci igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel jelenhetnek meg a hazai és a külföldi piacon. Az államtitkár az előrejelzéseket ismertetve az Európai Unión belüli tej-és tejtermék fogyasztás emelkedéséről beszélt, mint mondta, a 2030-ig prognosztizált keresletnövekedés évi mintegy 0,9 millió tonnával több tejtermelést igényel, az unió sajt- és vajkivitele pedig plusz 4-5 százalékos bővülést ígér.

A megnövekedett igényekkel a hazai tejtermelés lépést tudott tartani, 2010 óta a tejhasznú tehénállomány 1,5 százalékkal, a tejtermelés 27 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozam 25 százalékkal nőtt, tejből és tejtermékekből az önellátottság már megközelíti a 100 százalékot – sorolta az eredményeket Feldman Zsolt. Ezen ágazat további fejlődéséhez a következő évek támogatáspolitikáját úgy szeretnénk alakítani, hogy a piaci igényeknek és elvárásoknak a hazai tejtermelés meg tudjon felelni – mondta az államtitkár. Az ágazat számára fontos termeléshez kötött támogatás és állatjóléti támogatás - az eddigi tapasztalatok felhasználásával - tovább folytatódik 2023-tól, erre számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók.

Feldman Zsolt az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó főbb célok között említette a hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripari üzemek fejlesztését, a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatását, valamint kiemelte a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését. A múlt év végén az unióhoz benyújtott KAP Stratégiai Terv az élelmiszeripari üzemek támogatását kiemelt prioritásként kezeli, 480 milliárd forintot irányoz elő erre, és nagyobb hangsúlyt fektet az exportképességre, a termékpálya kapcsolatokra, valamint az üzleti viszonyok minőségére.(F:AM Sajtóiroda)

 

2021. szeptember 1., szerda

Indul a munkahelyi képzés

Indul a munkahelyi képzéseket támogató 70 milliárd forintos kormányzati program, első körben 15 milliárd forintos keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások október 1-jétől - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

György László ismertette: az ötvennél kevesebb főt foglalkoztató hazai mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozók vállalati képzéséhez 70 százalékos támogatást nyújtanak, valamint a kieső munkaidőre jutó munkabér 70 százalékát is átvállalja a program. A közepes méretű vállalkozások esetében a támogatás 60, a nagyvállalatoknál 50 százalékos.

    Az államtitkár kiemelte, hogy nem ingyenpénzt kapnak a résztvevők, a munkavállalóknak tanulniuk kell, a munkáltatóknak pedig legalább egy évig tovább kell foglalkoztatniuk a vállalati képzési program résztvevőit és a bérüket is a minimálbér növekedésének ütemét meghaladóan kell emelni.
    A hazai felnőttképzési rendszer megújítása is segít abban, hogy idén a magyar gazdaság növekedése meghaladja az 5,5 százalékot, valamint a magyar munkavállalóknak tartósan legyen munkája - hangsúlyozta György László.
    Az államtitkár elmondta, hogy a felnőttképzési programban egy munkavállalóra évi félmillió forint támogatás is juthat.
    A programot a korábbiaknál nagyobb rugalmassággal szervezik, a vállalati igényeknek megfelelően a képzések lehetnek vállalati belső képzések, de külső képző intézményeket is igénybe lehet venni - jelezte. Hozzátette, a képzések hatékonyságát mérik majd.
    György László felhívta a figyelmet arra, hogy a felnőttképzés átalakításának egyik legfontosabb eleme a pályakövetési rendszer bevezetése. Mint mondta, ebből egyebek mellett tájékozódni lehet arról, hogy milyen szakmákra van igény a munkaerőpiacon, és keresni lehet különböző képzések között.
    A sajtótájékoztatón Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: mára rekordokat ért el a hazai foglalkoztatás, de a koronavírus-járvány megmutatta, hogy a váratlan helyzetekre is fel kell készíteni a munkavállalókat.
    A munkaadóknak és a munkavállalóknak is biztonságot nyújt, ha a munkavállalók több ismerettel rendelkeznek, így jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz - fejtette ki az államtitkár. Kiemelte emellett: a vállalati képzési program elindításának másik fontos oka, hogy a gazdasági növekedéshez erősíteni kell a munka hatékonyságát.
    A program részleteiről szólva Bodó Sándor elmondta, hogy négy területen indulnak képzések, szakmai ismeretek megszerzése mellett támogatják a kommunikációs, az információs-technológiai, valamint az alapvető nyelvi képzéseket.(F:mti)

2021. június 24., csütörtök

Digitális Agrárakadémia

Nyár végén új tananyagokkal indul a mindenki számára ingyenesen elérhető Digitális Agrárakadémia, amelynek célja a mezőgazdaságot érintő digitális kompetencia növelése, a precíziós gépek minél széleskörűbb megismertetése, és a digitális megoldások alkalmazásának ismeretterjesztése az agráriumban, határon innen és túl - tudatta a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szerdán az MTI-vel.

Mint írták, mindezzel nemcsak az ágazatot terhelő munkaerőhiány mérsékelhető, hanem a digitális technológiák használatával a termelési és üzemszintű hatékonyság is növelhető. Azt is közölték, hogy a DJP, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Széchenyi István Egyetem (SZE) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) a Digitális Agrárakadémia hosszútávú fejlesztésének konzorciumi irányításáról írt alá megállapodást szerdán, Gödöllőn.  

    A Digitális Agrárakadémiát a DJP keretében, a Digitális Agrár Stratégiáról szóló kormányhatározat alapján készítették elő.
    Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője a közleményben kiemelte: az agrárium is egyre inkább személyzet-intenzív műfaj, azaz a versenyképességét alapvetően határozza meg, hogy milyen digitális kompetenciákkal rendelkeznek az eszköz használó szakemberek. Hozzátette: a kompetenciafejlesztés maradéktalanul az egyetemekkel való közös együttműködés keretében valósulhat meg, ezért a DJP megállapodást kötött a három modellváltó egyetemmel (MATE, SZE, ÁTE) a DAA fejlesztésének közös konzorciumi irányításáról.
    Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte, hogy a MATE létrehozásának céljai között szerepel a gazdaság szereplőivel az élő kapcsolat megerősítése, valamint a digitális megoldások fejlesztésében és elterjesztésében meghatározó részvétel is. A DAA pedig mindkét célt közvetlenül támogatja. A DAA keretében elkészült tananyagok és tudásbázis szabadon hozzáférhetők a hazai gazdatársadalomnak, ezzel is segítve az új technológiák, a digitális megoldások alkalmazását, az ágazat hatékonyságának növekedését.
    Földesi Péter, az SZE rektora megjegyezte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020-2027-ig biztosít forrást a feladatok végrehajtására, ami nagy biztonságot jelent a projekt megvalósítása szempontjából.
    Sótonyi Péter, az ÁTE rektora kiemelte, hogy az egyetem Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézete (DÉOKFII) az állatorvosi közegészségügyhöz kötődően biztosítja az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek gyakorlati támogatását, digitalizációs lehetőségeinek fejlesztését, és megteremti az élelmiszerlánc szemléletű, digitális technológián alapuló, komplex tananyagfejlesztést, elsősorban az állategészségügy, a takarmányozástan, a méhegészségügy, az élelmiszerlánc nyomonkövetés témaköreiben.
    Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a DAA részleteiről közölte: a portál és tananyagok előkészítése hamarosan befejeződik, a nyár végére már mindenki számára ingyenesen elérhetőek lesznek. A DAA portálján megtalálható lesz a bemutató gazdaságok adatbázisa és a témához kapcsolódó események is.Gazdaság-mezőgazdaságh-digitalizáció
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ugyancsak együttműködési megállapodást írt alá a magyar agrárium adatalapú fejlesztése, az adatvezérelt agrárágazati irányítás terjesztése érdekében - közölte az egyetem.
    A megállapodás értelmében a felek többek között vállalják, hogy együttműködnek az adatgazdaság beindításának támogatásában és a digitális agrármegoldások innovációs és módszertani tudásbázisának kialakításában, az egyetem működéséhez, tevékenységeihez szükséges közadatok elérésének biztosításában - írták.
    A MATE és a NAVÜ vezetői ezeken túl együttműködnek élelmiszerlánc- és adatbiztonsági kérdésekben, és az úgynevezett Agrár Adat Keretrendszer, a teljes agrár termelő oldal lefedését lehetővé tevő felhő alapú információs platform létrehozásában is.(F:mti)

2020. szeptember 29., kedd

Agrármatek...

Sokat olvashatunk arról, hogy az iparszerű mezőgazdasági termelés milyen minőségromlással járhat együtt, bejegyzésünkben a brojlertermelés példáján keresztül igyekszünk bemutatni, hogy nem feltétlenül kell ördögtől valónak tartani, ugyanis az elmúlt 100 év hatékonyság növelése azért pozitív változásokat is hozott magával. (F:agrárszektor.hu)  Agrármatek: Az ipari méretû mezõgazdasági termelés napos oldala: Sokan ördögtõl valónak tartják az iparszerû termelést.

2020. március 6., péntek

Csúcskombájnok...

A mai gabonakombájnok elképesztő hatékonysággal, tárolásra alkalmas tisztasággal, minimális szemtöréssel takarítják be a szemesterményeket. Az arató-cséplő gépek megjelenése óta eltelt mintegy 80 év alatt a gabonakombájnok konstrukciója, teljesítménye és a szemkezelés minősége óriásit változott. Több mint tízszeresére nőtt a motorteljesítményük (70-700 LE), a vágóasztalok munkaszélessége (1,5-14 m) és a magtartályok befogadó képessége (2-18 m3), eközben százszorosára emelkedett a szemteljesítményük (búzabetakarításban 1,3 t/h-ról 135 t/h-ra). A mai gabonakombájnok tárolásra alkalmas tisztasággal (1% körüli szennyezettséggel) és minimális (0,5% körüli) szemtöréssel takarítják be a szemesterményeket.
https://www.agrarszektor.hu/gepek/ezek-most-a-vilag-csucskombajnjai-orankent-szaz-tonnakat-hoznak-le-a-tablarol.20025.html

2019. június 20., csütörtök

Aszály Elleni Küzdelem Világnapja

Az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson az államtitkár közölte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. A kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.  Az országban 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.      

2019. június 1., szombat

KSH-Egyéni gazdaságok összeírása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. május 15. és június 15. között mezőgazdasági összeírást hajt végre „Egyéni gazdaságok júniusi összeírása, 2019” címmel, az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK és 543/2009/EK rendeleteinek, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) 2019. évre szóló jogi szabályozásának megfelelően. Amennyiben a kitöltéshez segítségre van szüksége, kollégáink szívesen állnak rendelkezésre. Kérjük, hogy megyéje kiválasztása után vegye fel a kapcsolatot a megjelölt elérhetőségeken.

2019. május 4., szombat

Gépbeszerzési lízing

A hatékonyság és termelékenység növelése érdekében a mezőgazdasági beruházások ösztönzését, támogatását kiemelten kezeli az Agrárminisztérium. A pénzügyi lízing hasznos finanszírozási eszköze e célok megvalósításának, ezért az agrártárca – a hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programjain túl – újraindítja a mezőgazdasági vállalkozások által új gépek és technológiai berendezések lízingbe vételéhez kapcsolódó támogatási programját. A vállalkozások támogatási kérelmeiket 2019. december 31. napjáig nyújthatják be a földművelésügyi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz.