Az MTI-nek
küldött csütörtöki közleményében a NAK ismertette, hogy Magyarországon
az állatjóléti támogatások igénylése szerint a kocalétszámban 2022.
vége, 2023. eleje hozta el a mélypontot, az idén ősszel azonban már 6-7
ezer kocával nőtt az állomány.
A telepi beruházásoknak
köszönhetően az elmúlt pár hónapban 6-8 ezer új kocaférőhely jött létre
az országban. Az elmúlt két évben összességében mintegy 20 ezerrel
csökkent a hazai kocalétszám, ám a visszaesés részben a
hatékonyságnövelő intézkedéseknek tudható be. A telepi beruházásoknak és
a magasabb állategészségügyi státusznak köszönhetően az egy kocára jutó
élve született malacszám 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami
komoly előrelépés a hatékony termelésben - írták a közleményben.
A
kamara hangsúlyozta, a jövő szempontjából ígéretes, hogy a jövő évben
elindulnak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai
sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak majd
elindulni a pályázatokon. Miközben a szántóföldi növénytermesztésben
komoly gondot jelent a terményárak drasztikus csökkenése, az
állattartóknak könnyebbség, hogy a múlt évi drasztikusan magas
takarmányárakkal szemben az idén már olcsóbban tudnak hozzájutni a
takarmányokhoz.
A közleményben rámutattak arra, hogy az
állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul
hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás
2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki. Fontos, hogy ezt
követően is ezeket a támogatási konstrukciókat nemzeti hatáskörben
tartsák, az Európai Bizottság ugyanis nem lép fel támogatólag az
ágazattal szemben.
Az agrárkamara közleményében felhívta a
figyelmet arra, hogy miközben az amerikai és a brazil sertéskibocsátás
növekszik, az uniós termelőknek egyre szigorúbb környezeti és
állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon, mindez
az uniós sertéságazat térvesztését vetíti előre.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése