A fény szerepe...

 

UV-sugárzás...

 

UV-sugárzás

A sugárzás mértéke erősen változó, befolyásolhatja a napon belüli időpont, a felhők vastagsága, az évszak, a földrajzi hely vagyis hogy milyen szögben éri a napsugárzás a Földet. Fontos még tudni azt, hogy az UV sugárzás visszaverődik felszínről: hóról, víztükörről, így a tengerparton, vagy havas vidékeken sokkal jobban le lehet égni.

A fény napja...

Interaktív tudományos bemutatókkal, látványos kísérletekkel, izgalmas előadásokkal köszöntik a fény napját a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézetben pénteken este - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

    A közlemény szerint 2015-ben világszerte nagy sikerrel ünnepelt fény nemzetközi évét követően az UNESCO általános konferenciáján született döntés értelmében 2018-tól ünneplik világszerte a fény nemzetközi napját. Azért május 16-ra esett a választás, mert 1960-ban Theodore Maiman amerikai mérnök és fizikus ezen a napon végezte az első sikeres kísérletet az általa épített lézerrel.
    Az ELI ALPS pénteki rendezvényén interaktív tudományos bemutatókkal, látványos kísérletekkel, izgalmas előadásokkal, vezetésekkel, mini tudóssarokkal fogadják a vendégeket. A program zárásaként napnyugta után különleges hangulatú, szabadtéri koncerttel készülnek: a fény által inspirált repertoárral a hódmezővásárhelyi katonazenekar ad műsort a központ épülete előtti füves területen.
    Az intézet látogatói terében muzeális és a közelmúltban is használt optikai eszközökkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, és kipróbálhatnak izgalmas játékokat is, így a lézerhárfát, a polárfagylaltot, a forgó tavirózsát vagy a lézeres hangátvivőt, melyek egy-egy az ELI ALPS-ban folyó kutatásokkal kapcsolatos fizikai jelenséget mutatnak be.
    Az akár hatéves kortól is látogatható programokon a vendégek megtudhatják, hogyan működnek a lézervédelmi szemüvegek, milyen feltételeknek kell megfelelniük a tisztatér-ruháknak, és elmélyedhetnek a mikroszkópia rejtelmeiben. A kicsit idősebbeknek szóló előadásokon szó esik a szuper lézerekről, a jedik kardjáról, és kiderül az is, hogyan állítható elő a plazmaállapot.
    A díjmentes programok egy részének látogatása, így a központ épületét bemutató vezetett túra, előzetes regisztrációhoz kötött - áll a közleményben.

Globális üvegházhatás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházhatású gázok: a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O), a kén-hexafluorid (SF₆), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon.

Üvegházhatású gázok

Nagyításhoz kattintson a képre

Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe.A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét.

A csicsóka

A csicsóka Észak-Amerikában őshonos, a napraforgó közeli rokona. Csókapityók? Tótrépa? Igen, ezek a csicsóka népnyelvi nevei. Sikerrel termeszthető a gyengébb talajokon is (pl. sekély termőrétegű homokon is), viszont a tápanyagokban gazdag, meleg, napos élőhelyeken gyorsabban és egészségesebben fejlődik. A talajra és a fény mennyiségére nem igényes, ebből kifolyólag jól tűri a szárazságot és az árnyékosabb helyet is. Ehető gumói szeptembertől egészen a következő év tavaszáig szedhetőek. A gumókat friss felszedést követően párolhatjuk, süthetjük, és főzhetjük is. A talajban hagyott gumók újra hajtanak, így egy ideig nincs szükség frissítésre.

Globális felmelegedés...

Nagyításhoz kattintson a képre

A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne. A Földön az a probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.

A fény szerepe

A környezetünkben előforduló összes elektromágneses sugárzás sorba rendezhető hullámhossz (illetve energia) szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Ezen belül a 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzások az emberi szem számára is láthatók, ezeket látható fénynek vagy egyszerűen fénynek nevezzük. Fizikai természetét tekintve a fény - mint elektromágneses sugárzás - voltaképpen energia, amely a térben elektromágneses hullámként terjed.

A görögdinnye

Nagyításhoz kattintson a képre

Afrika déli részéről származó növényfaj. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztéstechnikailag zöldségnek számít. A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába. Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Jelentős mennyiségű cukrot tartalmazó gyümölcspótló zöldségféle. A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A termőterületének kijelölésekor a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk, 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik.
Nem meglepő, hogy az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvben, a Lippay János által írt, 1664-es Posoni kertben is helyet kapott a görögdinnye.

A fény szerepe

Nagyításhoz kattintson a képre