2025. december 1., hétfő
2022. november 6., vasárnap
Globális üvegházhatás...
2022. szeptember 8., csütörtök
Üvegházhatású gázok
2022. június 25., szombat
Üvegházhatás...
Az üvegházhatás egy természetes folyamat, amelyet az egyes bolygók légkörét alkotó gázok okoznak. Jelenleg a Földön az probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.
2022. március 20., vasárnap
Üvegházhatás...
2021. december 19., vasárnap
Globális felmelegedés...
A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne. A Földön az a probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.
2021. április 17., szombat
Üvegházhatású gázok
2020. május 25., hétfő
A szén-dioxid-kibocsátás
2019. november 6., szerda
A szén-dioxid szerepe
Szén-dioxid: a természetben az élő szervezetek biológiai folyamataiban vesz részt; utánpótlását a vulkánokból kapja. Az ember nagyobb mennyiségben a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésével juttatja a légkörbe. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. Emelkedik a felszíni vizek és a troposzféra hőmérséklete. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás okának az ember tevékenységét nevezi meg.
A legutóbbi évtizedek felmelegedése zömmel emberi tevékenység eredménye.
2010. július 27., kedd
CO2...
A napenergia egy részét a föld visszasugározza, ami távozna a légkörből, de ezt az üvegházhatású gázok (ÜHG) megakadályozzák és visszaverik ismét a föld felé. Ez a folyamat hosszú távon felmelegedést okoz, amely globális méretű. Az utóbbi két évszázadban a szén-dioxid (CO2), metán (CH4) és nitrogén-oxid (N2O) koncentráció jelentős mértékben növekedett az emberi tevékenyégnek köszönhetően, ennek következtében szignifikáns módon növekedett a Föld éves átlagos felszíni középhőmérséklete. A világon az ÜHG kibocsátás a bázisévnek számító 1990 óta 40 %-kal növekedett, és különösen az ezredforduló után gyorsult fel; Kína termeli a világ teljes széndioxid-kibocsátásnak 22 százalékát, a gyorsan iparosodó ország 180 százalékkal több széndioxidot bocsátott a levegőbe a közelmúltban, mint 1990-ben.
A 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv általánosságban azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008-2012 közötti időszakra legalább 5%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU 8%-os csökkentést vállalt, továbbá ígérte, hogy „összuniós” szinten 2020-ra 20%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást 1990-hez viszonyítva.
Magyarországon, az egy főre jutó 7 tonna CO2 kibocsátás Európában viszonylag alacsonynak számít. A Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával hazánk 6%-os csökkentést vállalt az 1985-87-es évek átlagos kibocsátási szintjéhez viszonyítva, a jelenlegi kibocsátásunk viszont 34%-kal alacsonyabb annál. A markáns csökkenés jelentős részben a rendszerváltozás következménye: már 1992-re mintegy 30%-kal csökkent az emisszió az energetikai, ipari és mezőgazdasági termelés visszaesésének következtében.
CO2 emisszió a mezőgazdaságban
2009. január 22-én, "Mezőgazdaság és energia: kihívások" címmel, a SAF szervezésében konferenciát tartottak Párizsban.
A konferencia megrendezésének apropóját az adta, hogy egyre nagyobb kihívást jelent napjainkban az energiaforrásokkal való helyes gazdálkodás, illetve a fosszilis energiaforrások - melyek készletei kifogyóban vannak -, más, könnyebben megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia, mindez viszont elképzelhetetlen újító jellegű technikák – innováció - nélkül. A klímaváltozás miatt a mezőgazdaságban is csökkenteni kell a CO2 kibocsátást úgy, hogy az ágazat továbbra is megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel tudja ellátni a társadalom tagjait.
A mezőgazdaságban a legnagyobb energiaigény a talajmunkák (legfőképp a szántás) idején jelentkezik. A műtrágya-felhasználás, pontosabban annak gyártása is hatalmas energiákat emészt fel (kőolaj). Az ágazatban úgy kellene csökkenteni az energiafelhasználást, hogy azzal egyidőben az agrotechnikai hatékonyság ne csökkenjen. Megoldás lehet, pl. a talajmunkák számának racionalizálása. A legnagyobb nitrogénműtrágya fogyasztó növényi kultúrák közé tartoznak a gabonafélék és a repce. A kérdés az, hogy miképp lehetne csökkenteni a nitrogénalapú műtrágyák felhasználását úgy, hogy a szóban forgó növények hozama ne változzék.
A mezőgazdaság kibocsátása 44%-kal csökkent az új tagországokban, miközben a régi tagországokban ez a csökkenés 11% volt 1990 és 2006 között.
2007-ben a mezőgazdaság volt a második legjelentősebb szektor Magyarország üvegházhatású gáz leltárában, - bár a tevékenység egészére jellemző a szén-dioxid kibocsátásával járó energiafelhasználás -, csak 13%-kal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz. A csökkenés elsősorban a műtrágyahasználat csökkenésével, valamint a kérődző állatok állományának csökkenésével magyarázható.
Mezőgazdasági tevékenységek CH4 és N2O kibocsátással is járnak, a N2O kibocsátásunk legnagyobb része (77%) ebből a szektorból származik. Az ágazati ÜHG emisszió legfontosabb forrásai a mezőgazdasági talajok N2O kibocsátása, a trágyakezelés (N2O és CH4) emissziója és a haszonállataink emésztése (CH4) valamint légzése (CO2).
A hústermelés – marha, birka, sertés és csirke – a legtöbb más élelmiszernél nagyobb hatást gyakorol a környezetre. 1 kg marhahús 15-25 kg üvegházhatást okozó gáz (ÜHG) „kibocsátását” idézi elő, ami kb. tízszerese annak, amit 1 kg csirkehús okoz. Ez azért van, mert a szarvasmarhák takarmányuk megemésztésével sok metángáz szabadul fel, amelynek éghajlat-befolyásoló hatása van. A takarmánytermesztésben használt ásványi és természetes trágyák és a takarmány termesztéséhez és szállításához szükséges energia is hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához.
A szállítás is a nagy mennyiségű kibocsátást okozhat attól függően, hogy a hús szállítása mekkora távolságra és milyen közlekedési eszközzel történik. Az összes húsfogyasztásunk egyharmada, és a marhahús majdnem fele importból származik.
A mezőgazdaság széleskörű alkalmazkodása szükséges az éghajlatváltozás hatásaihoz. A megváltozott éghajlati körülmények miatt a korábbiaktól eltérő fajták termesztésére illetve tenyésztésére kell felkészülni és az ehhez alkalmazkodó termesztési technológiákat szükséges kidolgozni.
Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás globális kérdés, a nemzetközi tárgyalások és az uniós szakpolitikai keretrendszer fontossága egyértelmű az ügyben. A jelenlegi nemzetközi keretrendszert az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és annak Kiotói Jegyzőkönyve határozza meg, amely alapján hazánk is kibocsátás csökkentési vállalással rendelkezik a 2008-2012 közötti időszakban.
A jelenlegi nemzetközi tárgyalások a 2012 utáni időszak kibocsátás-csökkentési céljaival foglalkoznak, amely csökkentések szempontjából a 2007-ben elfogadott ún. Bali-útiterv a mérvadó. A tervezet szerint a fejlett ipari országoknak 2020-ra 25-40 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásaikat és a fejlődő országoknak is jelentősen „pozitív irányba kell terelni” a kibocsátási pályájukat.
Az Európai Unió széles szakpolitikai eszköztárat használ a kibocsátás csökkentések elősegítése terén, kutatás-fejlesztési prioritásai között támogatja az irányt. Ezen túl a 2008-ban elfogadott energia és klíma csomag konkrét intézkedéseket és célokat tartalmaz az unió tagállamai számára, amely célok elősegítik a klímaváltozással szemben folytatott küzdelmet. Az Unió a 20 %-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés mellett a megújuló energiaforrások felhasználása terén szintén 20 %-os részarányt kíván elérni a teljes energiatermelésben és 20 % hatékonyság javítást kíván elérni az energia hatékonyság növelésével. Hazánk számára a 20 %-os csökkentés 1990-es bázisra vetítve -18,3 %-os szintet jelent. A megújuló energia terén hazánknak 13- %-os arányt kell elérni 2020-ra az elfogadott csomag és a végrehajtására vonatkozó irányelvek alapján. Az Unió Környezetvédelmi Tanácsa 2009. október 21-i ülésén, 2050 vonatkozásában egy 80-95% üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési célt fogadott el az Unió számára.
Ez a kibocsátás csökkentés, mint célérték 2050 viszonylatában azonban nem ad egyértelmű útmutatást arra, hogy Magyarországnak milyen kibocsátás csökkentési pályát kell bejárnia a jelenlegi szinttől az 1990-es szint 20%-át jelentő 2050-es szintig. A kibocsátási pálya meghatározásakor a 2050-ig felhasználható „kibocsátási költségvetésből” és annak valamilyen algoritmus alapján történő hazai kibocsátási „költségvetésre” való vonatkoztatásából lehet kiindulni. Hangsúlyozni kell, hogy a 2050-ig rendelkezésre álló globális karbon költségvetés egy adottság, amelyen túllépve megnő a veszélyes klímaváltozás esélye.
A CO2 kvóta
Az Európai Unió ennek értelmében bevezetett egy „korlátozás és kereskedés” (cap and trade) elven alapuló rendszert, ez az EU ETS (European Union Emission Trading Scheme). A kereskedés és megfeleltetés alapja pedig a „kibocsátási engedély egység” az EAU (Emission Allowance Unit), röviden széndioxid kvóta.
Magyarországon ez a szabályozás hozzávetőleg 180 vállalatot érint és figyelembe vételre került egy kvótavásárlási változó is, amely azt a kibocsátás-csökkentési mennyiséget határozza meg, hogy az adott kibocsátás-csökkentési pálya esetén mennyi kibocsátási jogosultságot kell vásárolnia hazánknak a fejlődő országoktól. Az úgynevezett 40 %-os pálya esetén az országnak minimális többlet kibocsátás csökkentést, 289 ezer tonnányit kell vásárolnia. A gazdasági válságot figyelembe vevő, korai cselekvéssel járó kibocsátás-csökkentési pálya esetén a 2010-2049 közötti időszakban ez 169,414 millió tonna CO2 ekvivalenssel egyenlő. Ez a 2020-as kibocsátás csökkentési pálya esetén 90,483 millió tonna CO2 ekvivalens.
A tervezet a mezőgazdaságban a kibocsátás csökkentésnél az épületállományhoz kapcsolódó energiafelhasználás radikális csökkentésével, a műtrágya felhasználás, mint fontos üvegházhatású gázforrás felezésével, a sertésállomány 40%-os csökkentésével számol, valamint azzal, hogy a gépállomány nem fosszilis alapú hajtást vesz igénybe. Az egyéb állattartási paraméterek konstans állapotát is figyelembe veszi a tervezet – amely a csökkenő népesség mellett az étkezési szokások bizonyos mértékű átalakítását is feltételezi. A mezőgazdaság viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel számos helyben létező megújuló energiaforrást tud felhasználni.
A 2003/87/EK Irányelv által létrehozott közösségi emisszió-kereskedelmi rendszer az első olyan piaci alapú szabályozó eszköz, amely az EU-n belüli üvegházhatású gázok költséghatékony kibocsátás-csökkentését teszi lehetővé, ezzel segítve az Európai Közösség ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyvében az EU által vállalt 8%-os kibocsátás-csökkentés elérését.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek hazai kereskedelméről a 2005. évi XV. KVVM Törvény, végrehajtásának egyes szabályairól a 213/2006 (X. 27.) Kormány rendelet rendelkezik, melyek célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, - valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével - a Magyar Köztársaság csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezeti a kibocsátási egység-forgalmi jegyzék számlákat. Az egyes nemzeti kvóták egymásnak tökéletesen megfeleltethetők, a speciális kvóta-számlákról külföldre is transzferálható kvóta, illetve a számlán külföldi kvóta is jóváírható. Üzemi számlát olyan vállalatoknak nyit a minisztérium, akik részesülnek a nemzeti kvótakiosztásból, magánszámlát viszont bárki nyithat.
Jelenleg a 2008-2012-es kibocsátási szakaszban vagyunk, ami azt jelenti, hogy az időszak alatt kibocsátott minden tonna CO2 mellé a vállalatoknak megfelelő mennyiségű kvótával kell rendelkezni a szakasz végén. Ekkor ugyanis a kvótákat visszaveszi a minisztérium és indul a következő szakasz. Amennyiben egy vállalat nem rendelkezik elegendő kvótával az időszak végén, akkor 100 EUR/tonna büntetés befizetésére köteles. Ezen kívül további negatívum, hogy rákerülhet egy nyilvános listára, ami ronthatja a vállalat környezettudatosságáról alkotott képet a többi piaci résztvevő (például fogyasztók) szemében.
Tapasztalataink alapján, Magyarországon a vállalatok túlnyomórészt a fölösleges kvótáik értékesítésében érdekeltek, 2013-tól 2020-ig akár évi 182 milliárd forint plusz bevételre tehetne szert a CO2-kvóták eladásából.
A kvóták az EU-n belül egy zárt rendszert alkotnak, összes mennyiségük egy időszakon belül állandó, így az árfolyamuk az EU 2008-2012-es időszaki ipari CO2-kibocsátásokkal kapcsolatos várakozásokkal párhuzamosan alakul. A magyar vállalatoknak kockázatot jelent az EUR/HUF árfolyam alakulása, hiszen a kvóták forintértékét ez is jelentősen befolyásolja.







