Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: légkör. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: légkör. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. november 6., vasárnap

Globális üvegházhatás...

Nagyításhoz kattintson a képre
Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházhatású gázok: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon.

2022. szeptember 8., csütörtök

Üvegházhatású gázok

Nagyításhoz kattintson a képre
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe.A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét.

2022. június 25., szombat

Üvegházhatás...


Az üvegházhatás egy természetes folyamat, amelyet az egyes bolygók légkörét alkotó gázok okoznak. Jelenleg a Földön az probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.

2022. március 20., vasárnap

Üvegházhatás...

Nagyításhoz kattintson a képre
Az üvegházhatást általában egy bolygó légkörével kapcsolatban szokás emlegetni. Lényege, hogy a légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására egy magasabb hőmérsékleti értékkel jellemezhető egyensúly alakul ki annál, mint ha ezek a gázok nem lennének a légkörben. A bolygó légkörében az üvegházhoz hasonló elv működik. A Napból érkező rövid hullámhosszú sugárzást a légkör gyengítetlenül átengedi, míg a felszínről visszaérkező, már nagyobb hullámhosszú hőmérsékleti sugárzás tartományában ugyanakkor nyelőként viselkedik, így a sugárzási energia nem tud elszökni, hanem a légkör felmelegítésére fordítódik. Az egész folyamat azt eredményezi, hogy az üvegházhatású gázok miatt több energia reked a bolygón, ami egyben magasabb hőmérsékletet is jelent.

2021. december 19., vasárnap

Globális felmelegedés...

Nagyításhoz kattintson a képre

A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne. A Földön az a probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.

2021. április 17., szombat

Üvegházhatású gázok

Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét.

2020. május 25., hétfő

A szén-dioxid-kibocsátás

Nagyításhoz kattintson a képre
A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Nagy mennyiségben keletkezik ipari folyamatok során is (cement- és acélgyártás, metanol-, ammónia- és momomer szintézis).

2019. november 6., szerda

A szén-dioxid szerepe

A szén-dioxid légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja. A tiszta levegő mintegy 0,040% (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt). A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából.
Szén-dioxid: a természetben az élő szervezetek biológiai folyamataiban vesz részt; utánpótlását a vulkánokból kapja. Az ember nagyobb mennyiségben a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, kőszén) elégetésével juttatja a légkörbe. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. Emelkedik a felszíni vizek és a troposzféra hőmérséklete. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás okának az ember tevékenységét nevezi meg.
A legutóbbi évtizedek felmelegedése zömmel emberi tevékenység eredménye.

2010. július 27., kedd

CO2...

A CO2 kibocsátás
A napenergia egy részét a föld visszasugározza, ami távozna a légkörből, de ezt az üvegházhatású gázok (ÜHG) megakadályozzák és visszaverik ismét a föld felé. Ez a folyamat hosszú távon felmelegedést okoz, amely globális méretű. Az utóbbi két évszázadban a szén-dioxid (CO2), metán (CH4) és nitrogén-oxid (N2O) koncentráció jelentős mértékben növekedett az emberi tevékenyégnek köszönhetően, ennek következtében szignifikáns módon növekedett a Föld éves átlagos felszíni középhőmérséklete. A világon az ÜHG kibocsátás a bázisévnek számító 1990 óta 40 %-kal növekedett, és különösen az ezredforduló után gyorsult fel; Kína termeli a világ teljes széndioxid-kibocsátásnak 22 százalékát, a gyorsan iparosodó ország 180 százalékkal több széndioxidot bocsátott a levegőbe a közelmúltban, mint 1990-ben.

A 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv általánosságban azt írja elő, hogy a résztvevők a 2008-2012 közötti időszakra legalább 5%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU 8%-os csökkentést vállalt, továbbá ígérte, hogy „összuniós” szinten 2020-ra 20%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást 1990-hez viszonyítva.
Magyarországon, az egy főre jutó 7 tonna CO2 kibocsátás Európában viszonylag alacsonynak számít. A Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával hazánk 6%-os csökkentést vállalt az 1985-87-es évek átlagos kibocsátási szintjéhez viszonyítva, a jelenlegi kibocsátásunk viszont 34%-kal alacsonyabb annál. A markáns csökkenés jelentős részben a rendszerváltozás következménye: már 1992-re mintegy 30%-kal csökkent az emisszió az energetikai, ipari és mezőgazdasági termelés visszaesésének következtében.
CO2 emisszió a mezőgazdaságban

2009. január 22-én, "Mezőgazdaság és energia: kihívások" címmel, a SAF szervezésében konferenciát tartottak Párizsban.
A konferencia megrendezésének apropóját az adta, hogy egyre nagyobb kihívást jelent napjainkban az energiaforrásokkal való helyes gazdálkodás, illetve a fosszilis energiaforrások - melyek készletei kifogyóban vannak -, más, könnyebben megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia, mindez viszont elképzelhetetlen újító jellegű technikák – innováció - nélkül. A klímaváltozás miatt a mezőgazdaságban is csökkenteni kell a CO2 kibocsátást úgy, hogy az ágazat továbbra is megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel tudja ellátni a társadalom tagjait.
A mezőgazdaságban a legnagyobb energiaigény a talajmunkák (legfőképp a szántás) idején jelentkezik. A műtrágya-felhasználás, pontosabban annak gyártása is hatalmas energiákat emészt fel (kőolaj). Az ágazatban úgy kellene csökkenteni az energiafelhasználást, hogy azzal egyidőben az agrotechnikai hatékonyság ne csökkenjen. Megoldás lehet, pl. a talajmunkák számának racionalizálása. A legnagyobb nitrogénműtrágya fogyasztó növényi kultúrák közé tartoznak a gabonafélék és a repce. A kérdés az, hogy miképp lehetne csökkenteni a nitrogénalapú műtrágyák felhasználását úgy, hogy a szóban forgó növények hozama ne változzék.
A mezőgazdaság kibocsátása 44%-kal csökkent az új tagországokban, miközben a régi tagországokban ez a csökkenés 11% volt 1990 és 2006 között.
2007-ben a mezőgazdaság volt a második legjelentősebb szektor Magyarország üvegházhatású gáz leltárában, - bár a tevékenység egészére jellemző a szén-dioxid kibocsátásával járó energiafelhasználás -, csak 13%-kal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz. A csökkenés elsősorban a műtrágyahasználat csökkenésével, valamint a kérődző állatok állományának csökkenésével magyarázható.
Mezőgazdasági tevékenységek CH4 és N2O kibocsátással is járnak, a N2O kibocsátásunk legnagyobb része (77%) ebből a szektorból származik. Az ágazati ÜHG emisszió legfontosabb forrásai a mezőgazdasági talajok N2O kibocsátása, a trágyakezelés (N2O és CH4) emissziója és a haszonállataink emésztése (CH4) valamint légzése (CO2).
A hústermelés – marha, birka, sertés és csirke – a legtöbb más élelmiszernél nagyobb hatást gyakorol a környezetre. 1 kg marhahús 15-25 kg üvegházhatást okozó gáz (ÜHG) „kibocsátását” idézi elő, ami kb. tízszerese annak, amit 1 kg csirkehús okoz. Ez azért van, mert a szarvasmarhák takarmányuk megemésztésével sok metángáz szabadul fel, amelynek éghajlat-befolyásoló hatása van. A takarmánytermesztésben használt ásványi és természetes trágyák és a takarmány termesztéséhez és szállításához szükséges energia is hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához.
A szállítás is a nagy mennyiségű kibocsátást okozhat attól függően, hogy a hús szállítása mekkora távolságra és milyen közlekedési eszközzel történik. Az összes húsfogyasztásunk egyharmada, és a marhahús majdnem fele importból származik.
A mezőgazdaság széleskörű alkalmazkodása szükséges az éghajlatváltozás hatásaihoz. A megváltozott éghajlati körülmények miatt a korábbiaktól eltérő fajták termesztésére illetve tenyésztésére kell felkészülni és az ehhez alkalmazkodó termesztési technológiákat szükséges kidolgozni.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás globális kérdés, a nemzetközi tárgyalások és az uniós szakpolitikai keretrendszer fontossága egyértelmű az ügyben. A jelenlegi nemzetközi keretrendszert az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és annak Kiotói Jegyzőkönyve határozza meg, amely alapján hazánk is kibocsátás csökkentési vállalással rendelkezik a 2008-2012 közötti időszakban.
A jelenlegi nemzetközi tárgyalások a 2012 utáni időszak kibocsátás-csökkentési céljaival foglalkoznak, amely csökkentések szempontjából a 2007-ben elfogadott ún. Bali-útiterv a mérvadó. A tervezet szerint a fejlett ipari országoknak 2020-ra 25-40 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásaikat és a fejlődő országoknak is jelentősen „pozitív irányba kell terelni” a kibocsátási pályájukat.

Az Európai Unió széles szakpolitikai eszköztárat használ a kibocsátás csökkentések elősegítése terén, kutatás-fejlesztési prioritásai között támogatja az irányt. Ezen túl a 2008-ban elfogadott energia és klíma csomag konkrét intézkedéseket és célokat tartalmaz az unió tagállamai számára, amely célok elősegítik a klímaváltozással szemben folytatott küzdelmet. Az Unió a 20 %-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés mellett a megújuló energiaforrások felhasználása terén szintén 20 %-os részarányt kíván elérni a teljes energiatermelésben és 20 % hatékonyság javítást kíván elérni az energia hatékonyság növelésével. Hazánk számára a 20 %-os csökkentés 1990-es bázisra vetítve -18,3 %-os szintet jelent. A megújuló energia terén hazánknak 13- %-os arányt kell elérni 2020-ra az elfogadott csomag és a végrehajtására vonatkozó irányelvek alapján. Az Unió Környezetvédelmi Tanácsa 2009. október 21-i ülésén, 2050 vonatkozásában egy 80-95% üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési célt fogadott el az Unió számára.
Ez a kibocsátás csökkentés, mint célérték 2050 viszonylatában azonban nem ad egyértelmű útmutatást arra, hogy Magyarországnak milyen kibocsátás csökkentési pályát kell bejárnia a jelenlegi szinttől az 1990-es szint 20%-át jelentő 2050-es szintig. A kibocsátási pálya meghatározásakor a 2050-ig felhasználható „kibocsátási költségvetésből” és annak valamilyen algoritmus alapján történő hazai kibocsátási „költségvetésre” való vonatkoztatásából lehet kiindulni. Hangsúlyozni kell, hogy a 2050-ig rendelkezésre álló globális karbon költségvetés egy adottság, amelyen túllépve megnő a veszélyes klímaváltozás esélye.
A CO2 kvóta

Az Európai Unió ennek értelmében bevezetett egy „korlátozás és kereskedés” (cap and trade) elven alapuló rendszert, ez az EU ETS (European Union Emission Trading Scheme). A kereskedés és megfeleltetés alapja pedig a „kibocsátási engedély egység” az EAU (Emission Allowance Unit), röviden széndioxid kvóta.
Magyarországon ez a szabályozás hozzávetőleg 180 vállalatot érint és figyelembe vételre került egy kvótavásárlási változó is, amely azt a kibocsátás-csökkentési mennyiséget határozza meg, hogy az adott kibocsátás-csökkentési pálya esetén mennyi kibocsátási jogosultságot kell vásárolnia hazánknak a fejlődő országoktól. Az úgynevezett 40 %-os pálya esetén az országnak minimális többlet kibocsátás csökkentést, 289 ezer tonnányit kell vásárolnia. A gazdasági válságot figyelembe vevő, korai cselekvéssel járó kibocsátás-csökkentési pálya esetén a 2010-2049 közötti időszakban ez 169,414 millió tonna CO2 ekvivalenssel egyenlő. Ez a 2020-as kibocsátás csökkentési pálya esetén 90,483 millió tonna CO2 ekvivalens.
A tervezet a mezőgazdaságban a kibocsátás csökkentésnél az épületállományhoz kapcsolódó energiafelhasználás radikális csökkentésével, a műtrágya felhasználás, mint fontos üvegházhatású gázforrás felezésével, a sertésállomány 40%-os csökkentésével számol, valamint azzal, hogy a gépállomány nem fosszilis alapú hajtást vesz igénybe. Az egyéb állattartási paraméterek konstans állapotát is figyelembe veszi a tervezet – amely a csökkenő népesség mellett az étkezési szokások bizonyos mértékű átalakítását is feltételezi. A mezőgazdaság viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel számos helyben létező megújuló energiaforrást tud felhasználni.
A 2003/87/EK Irányelv által létrehozott közösségi emisszió-kereskedelmi rendszer az első olyan piaci alapú szabályozó eszköz, amely az EU-n belüli üvegházhatású gázok költséghatékony kibocsátás-csökkentését teszi lehetővé, ezzel segítve az Európai Közösség ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyvében az EU által vállalt 8%-os kibocsátás-csökkentés elérését.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek hazai kereskedelméről a 2005. évi XV. KVVM Törvény, végrehajtásának egyes szabályairól a 213/2006 (X. 27.) Kormány rendelet rendelkezik, melyek célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, - valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével - a Magyar Köztársaság csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezeti a kibocsátási egység-forgalmi jegyzék számlákat. Az egyes nemzeti kvóták egymásnak tökéletesen megfeleltethetők, a speciális kvóta-számlákról külföldre is transzferálható kvóta, illetve a számlán külföldi kvóta is jóváírható. Üzemi számlát olyan vállalatoknak nyit a minisztérium, akik részesülnek a nemzeti kvótakiosztásból, magánszámlát viszont bárki nyithat.
Jelenleg a 2008-2012-es kibocsátási szakaszban vagyunk, ami azt jelenti, hogy az időszak alatt kibocsátott minden tonna CO2 mellé a vállalatoknak megfelelő mennyiségű kvótával kell rendelkezni a szakasz végén. Ekkor ugyanis a kvótákat visszaveszi a minisztérium és indul a következő szakasz. Amennyiben egy vállalat nem rendelkezik elegendő kvótával az időszak végén, akkor 100 EUR/tonna büntetés befizetésére köteles. Ezen kívül további negatívum, hogy rákerülhet egy nyilvános listára, ami ronthatja a vállalat környezettudatosságáról alkotott képet a többi piaci résztvevő (például fogyasztók) szemében.
Tapasztalataink alapján, Magyarországon a vállalatok túlnyomórészt a fölösleges kvótáik értékesítésében érdekeltek, 2013-tól 2020-ig akár évi 182 milliárd forint plusz bevételre tehetne szert a CO2-kvóták eladásából.

A kvóták az EU-n belül egy zárt rendszert alkotnak, összes mennyiségük egy időszakon belül állandó, így az árfolyamuk az EU 2008-2012-es időszaki ipari CO2-kibocsátásokkal kapcsolatos várakozásokkal párhuzamosan alakul. A magyar vállalatoknak kockázatot jelent az EUR/HUF árfolyam alakulása, hiszen a kvóták forintértékét ez is jelentősen befolyásolja.