Fa ökoszisztéma...

 

UV-sugárzás...

 

Ózonréteg...

 

UV-sugárzás...

 

Ózon-szmog

1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Mára több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben, ez volt az első olyan globális környezetvédelmi megállapodás, amely igazán sikeresnek mondható.

UV-sugárzás

Nagyításhoz kattintson a képre

UV-sugárzás

A sugárzás mértéke erősen változó, befolyásolhatja a napon belüli időpont, a felhők vastagsága, az évszak, a földrajzi hely vagyis hogy milyen szögben éri a napsugárzás a Földet. Fontos még tudni azt, hogy az UV sugárzás visszaverődik felszínről: hóról, víztükörről, így a tengerparton, vagy havas vidékeken sokkal jobban le lehet égni.

Globális üvegházhatás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházhatású gázok: a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O), a kén-hexafluorid (SF₆), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon.

Az ózonréteg csökkenése

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Ózonvédelmi Világnap

Az ózon megtalálható a természetben a talaj vegyületeiben, a vízben és az ózonpajzsban ahol mintegy 30 km magasan 10–25 km vastag finom eloszlású gázréteget alkot. Ez védi meg a földfelszínt a Nap káros ibolyántúli sugárzásától. A Montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója, amelyet 1987. szeptember 16-án írt alá a 46 alapító ország. Cél: a magas-légköri ózonréteg védelme. Mára 165 ország csatlakozott az egyezményhez.

Üvegházhatású gázok

Nagyításhoz kattintson a képre

Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe.A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét.

UV-sugárzás veszályei

 Nagyításhoz kattintson a képre

Üvegházhatás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az üvegházhatást általában egy bolygó légkörével kapcsolatban szokás emlegetni. Lényege, hogy a légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására egy magasabb hőmérsékleti értékkel jellemezhető egyensúly alakul ki annál, mint ha ezek a gázok nem lennének a légkörben. A bolygó légkörében az üvegházhoz hasonló elv működik. A Napból érkező rövid hullámhosszú sugárzást a légkör gyengítetlenül átengedi, míg a felszínről visszaérkező, már nagyobb hullámhosszú hőmérsékleti sugárzás tartományában ugyanakkor nyelőként viselkedik, így a sugárzási energia nem tud elszökni, hanem a légkör felmelegítésére fordítódik. Az egész folyamat azt eredményezi, hogy az üvegházhatású gázok miatt több energia reked a bolygón, ami egyben magasabb hőmérsékletet is jelent.

Globális felmelegedés...

Nagyításhoz kattintson a képre

A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne. A Földön az a probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.

UV-sugárzás...

Nagyításhoz kattinson a képre

A fény szerepe

A környezetünkben előforduló összes elektromágneses sugárzás sorba rendezhető hullámhossz (illetve energia) szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Ezen belül a 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzások az emberi szem számára is láthatók, ezeket látható fénynek vagy egyszerűen fénynek nevezzük. Fizikai természetét tekintve a fény - mint elektromágneses sugárzás - voltaképpen energia, amely a térben elektromágneses hullámként terjed.

Hirosima...

Nagyításhoz kattintson a képre

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak , vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.