Vízháború...

 Háború lesz a víz miatt 

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva a kedden kezdődött budapesti víz-világtalálkozón hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség.

Szegénységi küszöb...

UV-sugárzás...

 

Vízfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ivóvíz az ember által fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvíz szabványok előírásainak. Amennyiben oldott ásványianyag-tartalma meghaladja az 500 mg/l-t, ásványvíznek minősül. A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. Egyes becslések szerint 2025-re az emberiség 66%-nak nem lesz elegendő jó ivóvize.

Az élelmiszer-hiány riasztó méreteket ölthet

Az élelmiszer-hiány riasztó méreteket ölthet Lassan beköszönt a hét szűk esztendő 

Megosztás: A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) hónapról hónapra közli az alapvető élelmiszerek világpiaci ára alapján számított statisztikáit, amelyekből kiderül, mennyire vészesen növekszik az élelmiszerek ára a világon. Már tavaly nyáron sejteni lehetett, hogy valami készül, a 2008-as lélektani határt pedig most lépte át az árgörbe. A FAO statisztikái szerint leginkább a cukor világpiaci ára szállt el, de az év második felében durván emelkedett az olajok és zsírok, valamint a gabonák ára is. A brit Independent számításai szerint június óta a búza ára majdnem megduplázódott, és a disznóhús ára is negyedével csökkent, a cukor pedig 30 éve nem volt olyan drága, mint most. A növekedés egyelőre nem állt meg, és kedvezőtlen körülmények esetén 2011-ben is tovább drágulhatnak az élelmiszerek. A FAO vezető közgazdásza, Abdolreza Abbassian néhány napja az Independentnek azt nyilatkozta, hogy "még mindig van hova emelkednie az áraknak, ha például az argentin szárazság aszállyá erősödik, vagy télen elfagy a búza az északi féltekén". "Veszélyes területre érkeztünk" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a FAO ugyan még nem beszél "élelmiszer-válságról", de "riasztó helyzetről", van szó, amely szerencsétlen körülmények között elfajulhat. A FAO múlt heti közleményében azzal nyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy az áremelkedések még nem vezettek olyan konfliktusokhoz, mint két éve. Két nappal a bejelentés után azonban Algériában utcai zavargásokba torkolltak az élelmiszerárak és a munkanélküliség miatt szervezett tüntetések, ahol az emberek azt skandálták, hogy "Hozzanak nekünk cukrot!". A kirobbant zavargásokban a Guardian szerint hétfőig legalább három fiatal vesztette életét. Ez a zavargás az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal. A mostani élelmiszerár-emelkedésnek a FAO és más gazdasági elemzők szerint is az az egyik oka, hogy 2010-ben számtalan csapás érte a világ legnagyobb élelmiszer-termelőit. "Ennek az évnek a jellemző problémája az időjárás volt" - mondta egy a FAO honlapján olvasható interjúban Abdolreza Abbassian. Oroszországban a nyári forróság és a hatalmas tűzvész pusztította a vetést, Kanadában és az EU-ban pedig a hatalmas esőzések miatt várható kisebb hozam. Pakisztánban a tavalyi gyilkos áradások a kormány szerint szintén óriási kárt tettek a megművelt földeken, legutóbb pedig Ausztráliára sújtott le árvíz. A várható élelmiszerhiány miatt Oroszország és India is exporttilalmat vezetett be bizonyos mezőgazdasági terményekre. Ezek a tényezők megbillentik a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt - olvasható a FAO legutóbbi, novemberben kiadott féléves jelentésében. A jelentés szerint a megugró árakhoz hozzájárult az amerikai dollár szeptember óta tartó gyengülése is, amely magasan tartja az árakat. A BBC szerint az sem elhanyagolható, hogy az USA-ban, a világ egyik legnagyobb kukoricatermelő országában egyre nagyobb területen termelnek haszonnövényeket üzemanyag, bioetanol céljára, ami a kukorica árát dobta meg. Kínában és Délkelet-Ázsiában közben a növekvő életszínvonal miatt egyre nagyobb a fogyasztás is, amivel a termelés egyelőre nem tart versenyt. A FAO szerint már augusztusban érezni lehetett a világpiaci árakon levő nyomást, ezért a világszervezet szeptember végén rendkívüli ülést is tartott. Itt azonban a közleményük szerint a legfontosabb megállapításaik arról szóltak, hogy több információra van szükségük az árak mozgásának megértéséhez és megjósolásához - írta az origo.hu. FAO szerint a robbanást el lehet kerülni, mert tavaly jelentős élelmiszer-tartalékokat sikerült felhalmozni. Többek között ennek köszönhető, hogy bár 2010 második felében az árak az egekbe szöktek, mindig volt megvásárolható gabona a piacon. Ezek a tartalékok idén még várhatóan kitartanak, miközben több más - a 2008-as éhséglázadásokat részben kiváltó - tényező is van, amelyekkel most nem kell számolni. Igazán nagy baj így inkább akkor lehet, ha 2011-ben a kormányok nem veszik komolyan az élelmiszer-hiányt, és nem gondoskodnak a jövő évi ellátásról. Ha a mostani trend folytatódik, a FAO szerint 2012-re a világ feléli a gabonakészleteit, ezért idén "nagyon gondosan kell vetni", és mindenképpen több búzát, több kukoricát kell termelni, mint eddig, hogy a tartalékokat újraképezzék. Ha ez nem történik meg, Abbassian szerint jövőre a világ "valódi hiánnyal" találná magát szembe, amikor nem csak olcsón, de egyáltalán nem lenne elég gabona. (f: 168 óra online) Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A Föld vízkészlete

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ivóvízhiány az a világméretű jelenség, amikor az emberi társadalom édesvíz-igénye meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget. "Egy ENSZ-jelentés szerint a világon hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz. A Föld vízkészleteinek csupán 2%-a iható, öntözhető édesvíz. Az egész világon egyre jelentősebb az ivóvíz felhasználásának mennyisége. A vízhiányos országok lakossága – tanulmányok szerint – 2025-re az ezredfordulós közel fél milliárdról 3 milliárdra nőhet. (Afrikát és Dél-Ázsiát érinti a probléma mindenekelőtt). A sótalanítás lehet az ivóvíz előállítás egyik módja.

Mezőgazdasági vízfelhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre

A hatékony mezőgazdasági termelésnek feltétele, hogy a gazdálkodók megfelelő hozzáférése a vízforrásokhoz biztosítva legyen. Ugyanakkor a világ számos pontján a vízhiány már ma is komoly gondokat okoz. A Világbank az élelmiszer termelést és vízgazdálkodást egyre komolyabb globális ügyként kezeli. A vízhiány egyik típusa a fizikai vízhiány, amely azt a helyzetet jelöli, amikor a forrásokból rendelkezésre álló vízmennyiség nem képes kielégíteni az adott területen felmerülő igényeket. Fizikai vízhiány esetén nem csak a lakossági felhasználók, a mezőgazdaság és az ipar, de a helyi ökoszisztéma is hiányt szenved.