A mezőgazdasági termelést, így a
világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az
alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási
folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.
Idén tavasszal Európában sokfelé komoly szárazság alakult ki, mely az
őszi és a tavaszi vetéseket is visszaveti a fejlődésben, a
termésbecslések lefelé módosultak. Az USA-ban május elején újabb
fagykárokat okozott a kései hideg.
A
műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (
1. ábra)
alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös
területek) Kína középső vidékein, Ausztrália nagyobb részén, Afrika
északnyugati és déli területein, az USA középső vidékén, valamint
többfelé Dél-Amerika déli részén. Az aszállyal érintett területeket
bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint látszólag kedvezőek a
viszonyok (
2. ábra), aszályos területek inkább csak az USA
középső vidékén fordulnak elő. Az áprilisi csapadékösszeg globális
térképén azonban óriási különbségeket, és nagy hiányokat láthatunk
többek között Európában, Kínában, Indiában, de nagy területen
Dél-Amerikában és az USA-ban is (
3. ábra).
Európa
Az április 1. és május 10. közötti időszak főleg a csapadék eloszlásában hozott nagy különbségeket a kontinensen (
4. ábra).
Az átlagosnál több
eső
hullott Franciaországban, Spanyolországban (errefelé akár 50-80%-kal is
több esett), Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Norvégia
egyes területein (
5. és 6. ábra). Ezzel szemben a kontinens
középső, széles sávjában a Brit-szigetektől Magyarországig az átlagos
mennyiségtől 50-80%-kal maradt el a csapadék a szokásostól. Ehhez hozzá
tartozik, hogy hazánkban, Szlovéniában, Horvátországban és
Olaszországban a Pó völgyében már márciusban is csapadékhiány volt.
Franciaországban és Spanyolországban 2-4 Celsius fokkal
melegebb időt hozott ez az időszak az átlagosnál (
7. ábra).
A kontinens keleti felén ugyanakkor a szokásosnál hűvösebb volt,
sokfelé 2 fokkal is elmaradt a hőmérséklet az átlagtól. Ezeken a
területeken 5-15 fagyos nap is előfordult (
8. ábra).
A csapadékhiányos területeken (Franciaország és az Egyesült Királyság
keleti része, a Benelux államok, Németország, Lengyelország,
Csehország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és
Horvátország) a talajnedvesség nem elegendő sem az őszi, sem a tavaszi
növények optimális fejlődéséhez. A biomassza gyarapodás e miatt
lelassult, mely jelenleg a 2019-es mennyiségtől elmarad. Ráadásul az
őszi búza a virágzás fenológiai fázisához közeledik, amely kritikus
időszak, a növény ekkor igényelné a legtöbb nedvességet a talajban. A
repce virágzása a fönt említett területeken egybe esett a
csapadékhiányos időszakkal, mely meg is mutatkozik a táblák kedvezőtlen
állapotában. Románia keleti részén, valamint Ukrajna nyugati részein a
hosszan tartó aszályos időszak miatt a növények helyenként már a
hervadásponthoz érkeztek és sárgulnak a levelek.
Az április
végén-május elején érkezett némi csapadék a tavaszi vetések keléséhez
elegendőnek bizonyult, de a kelés sokfelé hiányos, a növények gyengék. A
korábban bemutatott, csapadékhiánnyal nem érintett területeken ilyen
problémák nincsenek, a növények szépen fejlődnek.
A vizsgált időszak (2020. április 1. – május 10.) után pár nappal
komoly hideghullám okozott éjszakai fagyokat és így nagy valószínűséggel
fagykárokat a tavaszi vetésekben, a virágzó repcében, a gyümölcsösökben
és a szőlőkben Németországban, az Egyesült Királyságban és a Benelux
államokban.
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/nemzetkozi/index.php?id=3762&m=2