2026. július 9., csütörtök
2026. március 10., kedd
2023. április 18., kedd
2022. december 27., kedd
2022. december 18., vasárnap
2021. december 21., kedd
Jogaink internetes vásárláskor...
Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, de sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket ilyenkor, mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel - tájékoztatta online felmérésének eredményeiről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kedden az M
A válaszolók fele nem tudta, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mint az üzletben vásároltakra - írták. Ha egy terméknek 10 ezer és 100 ezer
forint között volt az ára, akkor egy évig érvényes a jótállás, 100 ezer
forint felett már két év, 250 ezer forint felett pedig legalább három
év. Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát,
amely - ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el - köteles
gondoskodni a cseréről vagy a javíttatásról - hívták fel a figyelmet.
A
MOKK felmérése szerint a válaszadók egyharmada azzal sem volt
tisztában, hogy internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után 14
napig még indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház
pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés
költségét kell kifizetnie. Ennek feltétele, hogy a vásárló időben,
vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát.
A kitöltők egyharmada nem tudta, hogy az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra - közölték.
Kivételt
képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a
kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD-k és DVD-k,
valamint a letöltött szoftverek is. Továbbá az aukciós portálokon,
apróhirdetéses oldalakon, valamint a közösségi médián keresztül,
magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az
elállási jog - jelezték.
A felmérést kitöltőknek csak kevesebb
mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot
tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött
termék árát. Sokan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának.
Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy
a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék
árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a
pénzéhez - hívta fel a figyelmet a MOKK.
Kifejtették: a fizetési
meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a
vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon
belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha pedig vitatja a
követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a
követelését - tették hozzá.
A közjegyzők tapasztalatai szerint
azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos
követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.
A
MOKK közölte azt is, az európai fizetési meghagyásos eljárás különbözik
a magyartól. A közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet
és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek
(vállalkozásnak), a kötelezettnek pedig a kézhezvételt követően nem 15
napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést
(ellentmondással élni). (F:mti)
2021. november 22., hétfő
2020. április 21., kedd
Vízkészletjárulék-fizetés
2019. november 3., vasárnap
Mennyit keres egy polgármester...
A megyei jogú városok bázisösszegéből kiindulva a kisebb települések polgármesteri fizetései így alakulnak (havi bruttó, 2020.ban):
- az 500 fő és az az alatti lakosságszámú település polgármestere esetében (30%): 299.151 Ft- az 501-1500 fő lakosságszámú település polgármestere esetében (40%): 398.868 Ft
- az 1501-2000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében (50%): 498.585 Ft
- a 2001-5000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében (55%): 548.444 Ft
- az 5001-10000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében (60%): 598.302 Ft
- a 10 001-30000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében (70%): 698.019 Ft
- a 30000 fő lakosságszám feletti település polgármestere esetében (80%): 797.736 Ft
Ha valaki szeretne utána számolni, könnyedén megteheti, hiszen a cikkben végig (pirossal jelölve) megtalálhatók a törvényi hivatkozások. Jó szórakozást!
Dr. Győrfi Zoltán - közgazdász, főszerkesztő, ProfitLine.hu
2011. június 1., szerda
PTI tájékoztató 2011.05.31
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-31
Tartalom
Akcióterv a devizahitelesek megsegítésére
Már igényelhető a kedvezményes agrárhitel
A megfelelő üzleti partner kiválasztása adózási kérdés is
Jellemző visszaélési módszerek uniós támogatásoknál
Elektronikus fizetés az okmányirodákban
Akcióterv a devizahitelesek megsegítésére
Ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére: árfolyamgátat vezetnek be, megszűnik az árverezési moratórium, létrejön a nemzeti eszközkezelő, visszaállítják a devizaalapú lakáshitelezést, és bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást.
Az árfolyamgát azt jelenti, hogy a deviza alapú lakáshitelek törlesztő részleteit 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét 200 forinttal. A CHF hitelek esetében egy átlagos hiteladós havonta 15 ezer forinttal fizet majd kevesebbet. Mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel. A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint jelzáloghitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a Buborral megegyező kamattal (mostani mértéke 6,1 százalék). Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, ennek díja várhatóan 1,5 százalék lesz. A törlesztőrészletek 2015 után sem szabadulhatnak el, legfeljebb 15 százalékkal emelkedhetnek, amit a futamidő hosszabbításával érnek el.
Július 1-jétől megszűnik az árverezési moratórium, de a bankok csak fokozatosan értékesíthetik a tulajdonukba került lakásokat: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezhetik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.
Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET). Az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat: egyrészt zöldmezős állami beruházásként elindít egy új házépítési programot - az új ingatlanokban az erre szoruló családokat helyezik el -, másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, a korábbi tulajdonos pedig bérlőként az ingatlanban maradhat. A családi fedél programba szeretnék bevonni az önkormányzatok tulajdonában álló üres lakásokat is.
A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át a lakásokat a bankoktól. A nemzetgazdasági tárca azzal számol, hogy 2012-ben néhány ezer lakás kerülhet az eszközkezelő tulajdonába.
Bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást: az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett, amit legfeljebb öt évre adnak, s mértéke a legkedvezőbb esetben évi 3,5 százalék lehet.
Visszaállítják továbbá a devizaalapú lakáshitelezést, de csak azok élhetnek ezzel, akiknek a jövedelmük abban a devizanemben van, amiben a lakáshitelt fel kívánják venni, és a minimálbér legalább 15-szörösét keresik.
Az akciótervről törvény születik majd, ezzel azonban megvárják, hogy a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkezzenek a válaszok.
Már igényelhető a kedvezményes agrárhitel
Megjelent az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram részleteit tartalmazó közlemény a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján; itt már megtalálható azoknak a pénzintézetek a jegyzéke, amelyek a konkrét hitelezést végzik - adott tájékoztatást a Magyar Agrárkamara.
A 15 milliárd forintos keretből tíz milliárdot az állattenyésztési ágazat szereplői - ezen belül ötmilliárd forintot a sertés- és baromfiágazatban tevékenykedők - igényelhetnek. A fennmaradó ötmilliárdos hitelforrás a növénytermesztéssel és a kertészettel foglalkozó gazdák vehetik igénybe.
A hitel célja: forrás biztosítása a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, a jó minőségű termékek előállításához. A kölcsönt a nyilvántartásba vett őstermelők, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, szövetkezetek, vagy európai részvénytársaságok vehetik fel.
A termelők és a tenyésztők 1-50 millió forint között, a termeltetők - azaz az integrátorok - 250 millió forintig vehetik igénybe a kedvező kamatozású kölcsönt. A kamat mértéke 3 havi EURIBOR+MFB kamatfelár. Ez évi 4 százalékos kamatot és legfeljebb 2,5 százalékos, a hitelintézetek által alkalmazható felárat jelent. A futamidő három év, egyéves türelmi és egyéves rendelkezésre tartási idővel. Az MFB felügyeletével - azaz forrás biztosítása mellett - zajló hitelprogramban való részvételhez önerő nem szükséges.
A Magyar Agrárkamaránál arra is felhívják a figyelmet, hogy a hitel nem használható fel beruházás-finanszírozásra, hitelkiváltásra, áfa-finanszírozására, kivéve, ha a vállalkozás áfa-visszaigénylésére nem jogosult. Nem fordítható a kölcsön tovább export-finanszírozására, olyan forgóeszköz-finanszírozására, amelynek összegét a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik. Nem használható fel üzletrész, részvény vásárlására, forgóeszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések finanszírozására sem.
Emellett nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely csőd-, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, lejárt adó-, vagy adók módjára behajtandó tartozása van, vagy lejárt hitel vagy lízingtartozást halmozott fel. Az is kizáró ok, ha valaki neki felróható ok miatt nem teljesített korábbi támogatási szerződést.
A hitelhez a bankok szokásos biztosítékokat kérhetnek, illetve igényelhető de minimis támogatásként az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kedvezményes kezességvállalása.
A hitel kedvezményes kamatozású, azaz az állam kamattámogatást ad, ez igényelhető a csekély összegű támogatás szabályainak - de minimis - megfelelően.
A megfelelő üzleti partner kiválasztása adózási kérdés is
Sok olyan adóellenőrzésben vettem már részt, amelyben az volt az ember érzése, hogy az adóhatóság szinte preferálja, hogy a vállalkozások a multikkal üzleteljenek, tőlük szerezzenek be árut, vegyenek igénybe szolgáltatást, nekik értékesítsenek. Mert ezekkel biztosan nincs probléma, aki ellenben egy kisvállalkozástól szerez be árút, annak számolnia kell azzal, hogy a szállító adóalanyiságával, adószámával, cégbejegyzésével problémák lehetnek.
Egy kisvállalkozás számlája mindig „problémássá” tehető, számtalan olyan adóüggyel is találkoztam már, ahol adószám, cégbejegyzés rendben volt, a befogadott számla mégsem hitelesíttetett az adóhatóság által, mert „adóbevallási kötelezettségének” nem tett eleget, ha mégis, akkor a számlatömbje problémás, vagy nem a képviselő írta alá, vagy éppen a számlanyilvántartása hiányzik. Mondani sem kell, hogy e kérdések tétje a jogosulatlan áfa visszaigénylés megállapíthatósága, és 50% vagy 75%-os bírság kiszabása. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az üzleti partner megválasztásának – az általa kínált ár és szolgáltatása egyéb jellemzői mellett – kiemelten adózási szempontjai is vannak.
Az ismeretlen üzleti partnert szabályosan priorálni kell, pontosan úgy ahogy a hatóságok is kérik a büntetlen, vagy a köztartozás nélküli adózási előélet igazolását. Az a minimum, hogy hatályos cégkivonat, vállalkozói igazolvány, adóbejelentkezés elkérve és hozzájárulással lefénymásolva, és megőrzésre a következő adóellenőrzésig eltéve, irattározva. Még a személyi igazolvány is bevonható ebbe a körbe, készülve a „nem létező személy”-re vonatkozó kártya kivédésére. Mindezek után egy adószámellenőrzést is kell elvégezni – akár az adóhivatal honlapján.
Erre mondják, a vállalkozók, hogy ők nem magánnyomozók, nem az a feladatuk, hogy bűnözők után nyomozzanak, és azokat felderítsék – hanem végezzék a saját dolgukat. Kétségtelen van ebben igazság – azonban törvényeink olyanok, hogy ezt a védekezést nem fogadják el.
/Részlet A céegmenedzselés kézikönyvéből/
A cégmenedzselés kézikönyve - a sikeres cégvezetés magyar módszertana
Ha gond van a cégben - megállt a növekedés, munkaszervezési és munkavégzési problémák emésztik fel a cégvezetés energiáit, elfekélyesednek adózási, könyvelési és jogi problémák - ezt a könyvet kell először elővenni. Cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstől, vezetéstől, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is.Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 14.700,-Ft - helyett most 50% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség. A könyv honlapja: www.cegmenedzseles.hu
Kedvezményes rendelés kizárólag itt: info@cegmenedzseles.hu
Jellemző visszaélési módszerek uniós támogatásoknál
A pályázati források felhasználását koordináló és felügyelő szervezetek fokozottabb együttműködését kezdeményezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésében.
Magyarország 2007-2013. között megközelítőleg 8.000 milliárd forint uniós támogatásban részesül, amely a fejlesztési lehetőségeken kívül nagy kísértést jelent a szabályok kijátszására, a pénzeszközökkel kapcsolatos csalásokra is. A NAV ezért fokozott együttműködést tervez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH, a támogatások folyósításában közreműködő egyéb szervezetekkel (VÁTI Kht., MAG Zrt.) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) is.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény 2002. április 1-jével került be a Büntető törvénykönyvbe, a bűncselekmény nyomozása pedig 2006-ban a Vám és Pénzügyőrség (jelenleg NAV) hatáskörébe.
Tavaly 85, az idén május 20-ig pedig 15 büntetőeljárás indult uniós pályázati bűncselekmények gyanúja miatt, valamennyi feljelentés az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokra elkövetett jogsértésekre vonatkozott.
A 2010-ben indított büntetőeljárások jellemzően egymillió és ötvenmillió forint kárértékű bűncselekmények kapcsán indultak, a legmagasabb regisztrált kárérték 158,5 millió forint volt.
Tavaly jóval több feljelentés érkezett a kifizető helyektől, mint korábban, a legtöbb esetben továbbra is a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, illetve közokirat-hamisítás bűncselekmény elkövetésének gyanúját állapították meg a bűnügyi igazgatóságok.
A jogosulatlan gazdasági előny megállapításának oka jellemzően az, hogy az elkövetők a benyújtott pályázataik kapcsán nemcsak az Európai Közösség által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal kapcsolatban követnek el visszaélést, hanem azzal egyidejűleg a központi költségvetésnek, helyi önkormányzatnak is kárt okoznak.
A legjellemzőbb visszaélési módszerek: a pályázathoz szükséges önerő hamis igazolása; hamis beszállítói nyilatkozatok; hamis cégbélyegző felhasználása; hamis árajánlat; teljesítés hamis igazolása; beszerzés hamis igazolása (fiktív számlák); visszadátumozott jegyzőkönyvek; hamis létszámjegyzőkönyv; fiktív felnőttképzési szerződések; projektszámlán vezetett, elnyert támogatás céltól eltérő felhasználása (például saját célú banki átutalás); hamis ingatlanforgalmi érték feltüntetése.
Elektronikus fizetés az okmányirodákban
Az okmányirodákban is használható központi elektronikus fizetési és elszámolási szolgáltatást hozott létre a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).
A központi elektronikus fizetési szolgáltatás az intézmények számára lehetővé teszi az elektronikus és hagyományos ügyintézéshez illeszkedő elektronikus fizetés felkínálását az ügyfelek számára.
Az elektronikus fizetési rendszer a személyes megjelenést nem igénylő ügyintézés esetén az internetbank, a mobilbank és a bankkártyás fizetés használatát támogatja, míg a személyes megjelenéssel járó ügyintézés esetén a bankkártyás és a mobilbankkal történő fizetést. Az előbbi azonban csak akkor indulhat meg, ha a kereskedelmi bankok csatlakoznak a szolgáltatáshoz.
A szolgáltatás lehetőséget ad az ügyfelek számára az ügyintézéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek egy összegben, egy tranzakcióval történő megfizetésére abban az esetben is, ha több bevételi számlára kell teljesíteni a befizetést. Így például egyetlen tranzakcióval, egy összegben fizethető az egy ügyhöz kapcsolódó vagyonátruházási illeték, forgalmi engedély és törzskönyv kiállítás díja.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2010. július 3., szombat
Fizetési kedvezmény - APEH
A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak.
Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így elő állhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával szemben. Alapelvként írja elő , hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”
Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehető vé teszi, de egyben köteles is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerő s határozatban elő írt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni.
Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító jogerő s adóhatósági határozat) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem.
A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem.
A fizetési kedvezményi méltányossági jogkört alapvetően az APEH területi szervei fizetési kedvezmények (fő ) osztályai, másodfokon a Központi Hivatal Hatósági fő osztálya gyakorolja.
Kivételt képeznek ez alól a 273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 15-16/A.§-aiban foglalt, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának a különös hatáskörébe rendelt adózók. Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok vonatkozásában benyújtott
fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki.
Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet.
A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (a Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe nem tartózó magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Igazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell elő terjeszteni.
A kérelem elő terjesztésére jogosult az adózó és az Art. 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy, a 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a végelszámoló a 8. § szerinti adózási ügyvivő , és a 9. § szerinti pénzügyi képviselő . Azon adózók, akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak), az Art. 7. § (1)-(3) bekezdései szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat.
A papír alapú kérelmet – az eljárás gyorsítása érdekében – célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló (kitöltött) nyomtatványon (illetve azzal együtt) benyújtani az adóhatósághoz.
A nyomtatványok megtalálhatóak az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu) a „Letöltések" / „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták" / „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban.
Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő elő terjesztésére is.
(Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illető leg az adózó képviselő je Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvényben meghatározott az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. Az elektronikus kérelem benyújtásának részleteiről az www.apeh.hu „Letöltések” / „Nyomtatványkitöltő programok” menüben található részletes tájékoztatás). Az elektronikus úton benyújtható kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva lehetséges hagyományos postai úton, illetve személyen is leadni az APEH ügyfélszolgálati irodákban.
A fizetési kedvezményre vonatkozó első fokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet banki átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízással (csekk) valamint az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, az APEH Adóhatósági Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.
Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.
Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elő segíthető . Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
Magánszemélyek jövedelemadójának elő legére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytő l levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében és a Tbj. 56. § (2) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető . Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető :
1. az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes,
2. a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tő le elvárható,
3. a fizetési nehézség átmeneti jelleg ű , tehát az adótartozás későbbi idő pontban való megfizetése valószínűsíthető .
Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy
egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi idő pontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.
A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet különösen
a fizetési könnyítés idő tartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése, ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog,
jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és a kérelmező az adóhatóság felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik,
az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.
Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes elő terjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtő l nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.
2009. december 16., szerda
Az egységes európai pénzforgalmi rendszerről...
A magyar gazdaság is nyertese lesz az egységes pénzforgalmi rendszer novemberi bevezetésének, miután hazánk már az euró bevezetése előtt, a belföldi forint-fizetési forgalomban is átveszi az európai szabványokat.
A magyar SEPA Egyesület (Single Euro Payments Aera) közleményben emlékeztet arra, hogy az európai integrációs folyamatban az euró bevezetése után a pénzforgalmi rendszerek összehangolása került napirendre.
A SEPA-ban a gazdasági szereplők euró-fizetési műveleteiket egységes szabályok szerint, gyakorlatilag belföldi fizetésként hajthatják végre. A SEPA nem korlátozódik az euróövezetre, előnyeit 32 európai ország - az EU 27 tagországán kívül Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein és Monaco - 490 millió polgára élvezheti. Az új, SEPA fizetési módok az euró fizetések körében fokozatosan váltják fel a régi nemzeti és nemzetközi fizetési módokat.






