Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átadás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átadás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 2., kedd

Gazdaságátadási pályázat

 

A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez.A pályázati felhívásra vonatkozó további információk ezen a linken érhetők el. 

2022. december 7., szerda

Gazdaságátadási szerződések...

Nemcsak a mezőgazdaság számára, hanem az egész magyar társadalom és vidék számára kulcskérdés, ki fogja megtermelni az élelmiszert a jövőben - hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agráregyetemi hallgatók számára megrendezett Agribusiness Konferencián.

    A minisztérium beszámolója szerint az államtitkár szólt arról, hogy a fiatal gazdák ügye rendkívül fontos, ezért az Agrárminisztérium tudatosan foglalkozik az agrárium generációs megújulásának ösztönzésével. Ennek a munkának egyik fő pillére, hogy megismertessék a fiatalokkal, hogy ez nemcsak egy szép, értékteremtő és megélhetést biztosítani képes szakma, hanem ma már egy technológiailag élenjáró, tudásigényes ágazat is. A másik pillér pedig az ehhez szükséges pénzügyi és szabályozási ösztönzők működtetése, amelynek fontos eleme a 2023. január 1-jével hatályba lépő gazdaságátadási törvény épp úgy, mint az agrártámogatási rendszerben a fiatalok kiemelt kezelése.
    A minisztérium közleménye idézte, Feldman Zsoltot, aki elmondta: a gazdaságátadási szerződéssel kiküszöbölhető lenne az a mindenki számára nehéz élethelyzet, amibe egy-egy haláleset sodorhat egy gazdaságot. Ugyanakkor a szerződés gördülékennyé tehetné egy működő gazdaság átadása-átvétele során például a termőföld, a támogatási jogosultságok, az engedélyek vagy szerződések átvételét.
    A törvény a már legalább 10 éve gazdálkodó és legalább 5 évvel a nyugdíj előtt álló termelők, valamint a náluk legalább 10 évvel fiatalabb, 50 év alatti hozzátartozók vagy legalább 7 éve alkalmazásukban álló munkavállaló számára teszi lehetővé gazdaságátadási szerződés kötését és így az egyszerűbb átadás-átvételt - emlékeztetett Feldman Zsolt.
    Emellett a 2023-ban induló agrártámogatási rendszerben anyagilag is komoly mértékben támogatni kívánják a gazdaságátadási szerződés keretei között a gazdaságot átvevő és átadó felet is. Ennek mértéke a gazdaságátadónál akár 50-70 ezer euró, a gazdaságátvevőnél akár 40-100 ezer eurónyi vissza nem térítendő egyösszegű átalánytámogatás lehet. Ez a megoldás a jövedelemtermelő gazdaságát átadó, nyugdíjba vonuló személy későbbi életét teszi biztonságosabbá - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
    Mindemellett emelt, 65 százalékos támogatási intenzitással kívánják segíteni a fiatal gazdálkodók beruházásait és lesz induló támogatás is számukra, szintén fejlesztési kötelezettséggel kombinálva - fogalmazott az államtitkár.(F:MTI)

2021. december 17., péntek

Agrárgazdaságok átadása

Az Országgyűlés által a héten elfogadott, az agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja - közölte Az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleményében Nagy István miniszter.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a generációs megújulás támogatása és a generációk együttműködésének ösztönzése. Az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, és ennek a csoportnak is több mint fele 65 éves vagy idősebb. A gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél, ezért kiemelt jelentőségű a kormány számára az, hogy lehetővé tegye a gazdaságok zökkenőmentes átadását.
    Nagy István emlékeztetett: a gazdaságátadási szerződés keretében az átadó vagy átadók és egy átvevő köthet adásvételi szerződést, ajándékozási szerződést, tartási szerződést vagy járadéki szerződést a körülményeiknek megfelelően. Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok rendezhessék, lehetőséget ad a törvény arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával. Azaz a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtarthatja, a használatukat azonban a jogszabályok alapján a lehető leghosszabb időtartamra átengedi a gazdaságátvevőnek. Az átvevő így az átadónak, illetve annak halála esetén a földeket megszerző örökösöknek biztosít folyamatos jövedelmet. Ha azonban a földek átruházása mellett döntenek a felek, akkor a gazdaságátadási szerződéssel átruházott földek esetében nem gyakorolható az elővásárlási jog.
    A miniszter kiemelte, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek adják, hanem a gazdálkodó tudása, kapcsolatrendszere is. Ezért annak érdekében, hogy a generációs megújulás sikeresen valósuljon meg, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő átadó és a nála legalább 10 évvel fiatalabb, maximum 50 éves átvevő együttműködésben állapodhatnak meg legfeljebb öt évre.
    Hangsúlyozta, a szerződéssel együtt a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy az átadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. A törvénnyel bevezetett gazdaságátadási szerződés csak egy lehetőség azoknak, akik úgy döntenek, hogy végleg fel kívánnak hagyni a gazdálkodással. Aki nem vállalja a törvényben meghatározott feltételeket, az a jelenleg hatályos szabályok szerint eladhatja, átadhatja a gazdasága egy részét, vagy folytathatja a tevékenységét tovább.
    A miniszter kifejtette, az átvevő jogutódlással a szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben az átadó helyébe lép a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony az eredetileg megállapodó felek közötti jogviszony folytatásának tekinthető, az átvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint az átadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra. Ezek a szabályok vonatkoznak a haszonbérelt földekre is, azaz az átvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és az eredeti szerződésnek megfelelően használhatja azokat.
    A törvény 2023. január 1. napján lép hatályba. Addig megszületnek a szükséges jogszabályok és a gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen egyéb a feltételek - mint például a hatóságok elektronikus rendszerei közötti kapcsolat kiépítése és eljárási szabályaik összehangolása.
    A tárcavezető meggyőződése, hogy az új szabályozás rugalmasabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a gazdaságok átadását és kellő ösztönzést is jelent mind az idősebb, mind a fiatalabb generáció tagjainak, ennek köszönhetően hatékonyan járul hozzá a mezőgazdaság generációs megújulásához. (F:mti)

2010. augusztus 28., szombat

Gazdaságátadás illetékmentessége...

[Mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatással összefüggő vagyonszerzésének illetékmentessége ]

2010. augusztus 13-án kihirdetésre került az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény, amely 2010. augusztus 16-án lépett hatályba. A módosító törvény 28-29 §-a kiegészítette az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének q) és 26. § (1) bekezdésének s) pontját. A két új rendelkezés azonos megfogalmazás mellett mentesíti a vagyonszerzőket az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól a 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendeletben meghatározott gazdaságátadási támogatás esetére. A módosító törvény által megállapított két illetékmentességet a törvény hatálybalépésének napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. Az új mentességek közös vonása, hogy mindkettő a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelőknek (egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó) a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóval (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér) kötött szerződéséhez kapcsolódik. A rendelkezés tehát pontosan meghatározza azt az alanyi kört, akik között az átadás illetékmentességet eredményez. Közös továbbá az új illetékmentességben az is, hogy a fenti szerződés alapján a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) és az ezekhez okszerűen szükséges ingó vagyontárgyak (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) együttes szerzését mentesíti az illeték alól. (A mentesség természetesen nemcsak a tulajdonjogra, hanem a különböző vagyontárgyakhoz – ingóhoz, ingatlanhoz egyaránt – kapcsolódó vagyoni értékű jogok megszerzésére, ingyenes átengedésére is kiterjed.) Így mindarra az ingóra (ideértve a gépjárművet, valamint a pótkocsit is) és ingatlanra fennáll az illetékmentesség, ami a gazdaság működtetésének fenntartásához hozzátartozik. Az új ajándékozási illetékmentesség nem érinti az Itv. 17. § (1) bekezdésének h) pontjában megfogalmazott mentességet. Így amennyiben kizárólag a termőföldnek az ingyenes megszerzése történik a törvényben meghatározott mezőgazdasági termelők és nem közeli hozzátartozók között a gazdaságátadási támogatás feltételeként, akkor az továbbra is mentes az ajándékozási illeték alól. Nem változik az az Itv. 26. § (1) bekezdésének p) pontjában található termőföld visszterhes szerzéséhez kapcsolódó szabály sem, amely legalább öt éves mezőgazdasági tevékenység folytatásához köti az illetékmentességet. A vagyonszerzést a mentesség tényétől függetlenül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz az Itv. 91. §-a alapján.

2010. május 24., hétfő

FVM átadás-átvétel...

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium átadás-átvételi dokumentumai