Nébih - felügyeleti díj

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2023-ra vonatkozó felügyeleti díj első részletének fizetési határideje július 31., a bevallási felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében érhető el - közölte kedden az MTI-vel a hivatal. A felügyeleti díj a központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER) révén már online is kiegyenlíthető - írták. A hivatal korábbi közleménye szerint a második részlet befizetési határideje 2024. január 31.(f:mti)

Őstermelők kézikönyve

Megjelent az Őstermelők és családi gazdasági kézikönyve 2023-as kiadás . A kiadvány összefoglalja az őstermelői tevékenységhez és a családi gazdaság alapításához és működéséhez kapcsolódó jogi, szervezeti teendőket, adózási, bevallási, könyvelési feladatokat és határidőket. Megrendelés és további infó Önadózó Webáruház: https://www.onadozo.hu/webaruhaz/szakkonyvek-1/ostermelok-es-csaladi-gazdasagok-kezikonyve-2023-334

Felügyeleti díjfizetés

2022. május 31-ig kellett benyújtaniuk a hazai élelmiszerlánc-szereplőknek a 2022. évi felügyeleti díj bevallásukat. A bevallási felület elérhető a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (a Felügyeleti díj menüpontban). Vállalkozások esetén a bevallást a cég önálló képviseletére jogosult személy vagy meghatalmazott nyújthatja be. A második részlet befizetési határideje 2023. január 31. A díjat a 10032000-00289782-30006016 számú célszámlára kell utalni.

 

Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem

A 2010. évre szóló Szja bevallás benyújtásának határideje 2011. május 20-a. E napig fizethető meg pótlékmentesen az adó is.

Az elmulasztott bevallás az adóellenőrzés megkezdéséig pótolható. Értelemszerűen, ha nem került benyújtásra az szja bevallás, akkor önellenőrzésnek sincs helye, a mulasztást tehát nem önellenőrzéssel, hanem a bevallás benyújtásával kell pótolni.

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.

A bevallás adóellenőrzés megkezdése előtti benyújtásával a mulasztó mentesülhet a legnagyobb pótlólagos teher, a fizetendő különadó 50%-át kitevő adóbírság alól. Feltételesen, de mentesülhet a 200 ezer forint felső határig kiszabható mulasztási bírság és a május 20-i esedékességtől a különadó összege után fizetendő késedelmi pótlék alól is.

A mulasztási bírság és a késedelmi pótlék alól akkor mentesülhet a magánszemély, - ez a feltétel - ha az elkésett bevallásával egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújt az adóhatósághoz – és azt az adóhatóság elfogadja. (Art. 172.§/1/ b./)

Hogy mivel lehet a késedelmet igazolni? Olyan valós ténybeli vagy jogi indokkal, amely önhibán kívűl esik, és okszerűen következtethető belőle az akadályoztatás.

Ezek után az a kérdés, hogy mikor kezdődik meg az adóellenőrzés – ameddig tehát a különadó bevallás – ha késedelmesen is, de benyújtható, az 50%-os adóbírság kockázata nélkül?

A válasz: az adóhivatal az adózót általában és jellemzően egy tértivevényes levéllel értesíti, - így tehát az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor a magánszemély e levél tértivevényét a postán, vagy a kézbesítőnél aláírja. Arra is van lehetőség a törvényben, hogy a helyszínen adják át ezt az értesítést, de ez ilyen ügyekben nem jellemző. (Ezeket a szabályokat az Art. 93.§-a tartalmazza).

Az elmulasztott bevallás 2011 május 20-ától e napig tehát még benyújtható.

Ezek azonban kivételes szabályok, amelyeket javasolt elkerülni, törekedni kell a bevallási és befizetési határidők betartására. (F: Adónet.hu)

PTI tájékoztató 2011.06.14

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Külföldi kiküldetés során használt személygépkocsi elszámolása
A bevallási késedelem igazolásának szabályai
Végrehajtási eljárás - ahogy az ombudsman látja
K+F közvetlen költségek kedvezménye
Az adóhatóság nyomtatványt vezetett be a csekkek igénylésére

Külföldi kiküldetés során használt személygépkocsi elszámolása
A gépjárműhasználathoz kapcsolódó költségelszámolás külföldi kiküldetésnél nem különbözik az általános költségelszámolástól.
Amennyiben a külföldi kiküldetés alkalmával a magánszemély saját személygépkocsiját használja, akkor ebben az esetben is a saját gépjármű hivatali használatára vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a törvényben elismert üzemanyag-fogyasztás és az általános személygépkocsi norma költség figyelembevételével történhet a külföldi kiküldetés keretében használt személygépkocsira vonatkozó költségelszámolás.

Előfordulhat, hogy a külföldi kiküldetés során a magánszemélynek a személygépkocsi meghibásodása okán költségei merülnek fel és a 9 forint általános személygépkocsi normaköltségnél többet kap a munkáltatójától. Ebben az esetben választhatja a tételes költségelszámolást is.

Amennyiben az üzemanyag vagy a javítási költséget külföldi pénznemben fizeti ki a magánszemély, akkor a forintra történő átszámítás az Szja tv. 5. § (7) bekezdése szerint történhet:

Az Szja tv. 5.§ (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Az Szja tv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemről történő átszámításhoz - e § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel - kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
A 6. § (3) bekezdésben foglaltak szerint, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

A bevallási késedelem igazolásának szabályai
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózók esetén a késedelem igazolására vonatkozó igazolási kérelmek szabályozását az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tartalmazza.

Az Art. szerint az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül köteles az adóbevallását a hivatalhoz eljuttatni. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez a szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül (azaz 2011. május 20-ig) bejelentést kell tennie. A magánszemély adózónak a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt kell benyújtania a hivatalhoz.

Igazolási kérelem benyújtása esetén a mulasztás kimentésére hitelt érdemlően (dokumentumokkal) szükséges igazolni az adózó önhibáján kívüli akadályoztatását, az akadályoztatás időtartamát.

Az igazolási kérelmekben megfogalmazott hivatkozások igazolására szolgálhat pld. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés, külföldi tartózkodás esetén az útlevél bejegyzése, külföldi tartózkodásról szóló igazolás, szerződés, stb.

Az adóhivatal az igazolási kérelmeket és az adózó által mellékelt dokumentumokban foglaltakat megvizsgálja és a rendelkezésére álló körülmények, adatok, információk mérlegelését követően dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról.

/NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság/

Végrehajtási eljárás - ahogy az ombudsman látja
A korábbi eljárási díj sokszorosát is elkérik a közjegyzők az adóstársak elleni végrehajtási eljárást elindító úgynevezett végrehajtási záradék kiadásáért. Az eljárási díjat ráadásul minden egyes adósnál és kezesnél külön-külön számolják fel akkor is, ha a több adós egy és azonos ügyben keveredett tartozásba. Az ombudsman megállapítása szerint a közjegyzők jogszabályi felhatalmazás nélkül alakították ki költségsokszorozó gyakorlatukat.
A korábbi bírósági eljárásban 150 ezer forintot kértek volna érte. Ám mert átment közjegyzői hatáskörbe, most már több, mint egy és egynegyed millióba került volna az adóstársak elleni végrehajtási záradékok kibocsátásának díja. Az erről benyújtott panaszt kivizsgálva feltűnt Szabó Máté ombudsmannak, hogy miközben ugyanarról az egyetlen követelésről volt szó, a közjegyző – bár a közokiratok elkészítése nem járt jelentős többletmunkával - minden egyes adóstársnál felszámolta a záradékolás díját. A végrehajtási eljárás költségeit még tovább növelte, hogy a szükséges köziratokat nem egyetlen hiteles másolatban, hanem több példányban is csatolni kellett.

A végrehajtási záradékokat a közjegyzők azért adják ki ilyen módon, mert a Közjegyzői Kamara állásfoglalásában foglaltakat követik. A sok adóst még hátrányosabb helyzetbe hozó állásfoglalást pedig az tette lehetővé, hogy az új jogszabály elfogadásakor nem rendezte a csatolandó közokiratok számát (időközben ezt a kérdést jogszabály szabályozta)és az adóstársak esetén fizetendő díj.mértékét. Szabó Máté ezért felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítsen elő jogszabálymódosítást, amely az adóstársak ellen benyújtott végrehajtási záradékok eljárási díjának egyszeri megfizetését írja elő. Az ombudsman felkérte közjegyzői kamara elnökét, hogy a közjegyzők egységes joggyakorlatának biztosítása érdekében kezdeményezze - garanciális elemként - egy miniszteri jóváhagyást igénylő iránymutatás kiadását.

Szabó Máté mindezen túl azt is kérte a közjegyzői kamara elnökétől, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy adóstársak esetén a közjegyzők a jogszabály módosításáig is csak egyszer számítsák fel a végrehajtási záradék kibocsátásának díját. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Közjegyzői Kamara Választmányához is fordult azzal a kéréssel, hogy vonják vissza a Kamara sérelmezett – ám a közjegyzők által kötelezően alkalmazott - állásfoglalását.

K+F közvetlen költségek kedvezménye
Az adózás előtti eredményt a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkenteni lehet az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében.

Ez a rendelkezés tehát kétszeres kedvezményt fogalmaz meg, mivel az adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás mellett a társasági adóalap terhére is megengedi a közvetlen költség vagy az értékcsökkenési leírás elszámolását.

A kedvezményes szabály ugyanis választási lehetőséget biztosít, amely szerint az adózó vagy a felmerülés adóévében mérsékli az adóalapját az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, függetlenül attól, hogy az említett költségeket az adóévben kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) aktiválja-e vagy sem, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értéke (szellemi termék) után elszámolt értékcsökkenést évekre elosztva érvényesíti az adóalapnál (ha nem az előző mellett dönt).

Az adózó így - választása szerint - a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkentheti az adózás előtti eredményét az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - mutat rá az adóhatóság.

Az adóhatóság nyomtatványt vezetett be a csekkek igénylésére
Az állami adóhatóság a készpénzátutalási megbízások igényléseinek egyszerűsítése érdekében csekk nyomtatványt készített.

A nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók igényelhetnek csekket. A nyomtatványt a NAV honlapjáról a Letöltések menüpont Nyomtatványkitöltő programok almenüpont alatt található ÁNYK keretprogrammal lehet kitölteni, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.

A kitöltéssel, valamint az elkészült csekkek postázásával kapcsolatban a nyomtatvány kitöltési útmutatója szolgál információkkal.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.05.17

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-17

Tartalom
Számviteli beszámoló közzététele - szankciók
Információk a társasági adóbevallásról
Egyre kedveltebb a nyugdíj-előtakarékossági számla
Megugrott a végelszámolások száma
Bankkártya használata az adófizetésben

Számviteli beszámoló közzététele - szankciók
Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a társaság vezetése – vagy akár a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére kötelezett bármelyik más jogalany nem tesz eleget e kötelezettségének?

Első menetben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. [ Art. 174/A.§]

Amennyiben az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti. Önmagában még a felfüggesztés időtartama is számos korlátot eredményez, ugyanis a felfüggesztés időszaka alatt
• a közösségi adószám nem használható
• felfüggesztés időszakában áfa levonási jog nem érvényesíthető
• adó visszaigénylés, adó-visszatérítés, költségvetési támogatási igény nem érvényesíthető
• túlfizetés visszatérítése nem kezdeményezhető.

Súlyosbítja az így kialakult helyzetet, hogy a felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Továbbá nem kérhető a felfüggesztés megszüntetése, ha az adózó a felfüggesztés ideje alatt teljesíti beszámolási kötelezettségét, a felfüggesztés ugyanis határozott, 60 napos idejű.

Amennyiben az adózó a felfüggesztés időszaka alatt sem teljesíti a beszámolási kötelezettségét, az adóhatóság kezdeményezi az adózó megszüntetését a cégbíróságnál.

Aki tehát megsérti a számviteli fegyelem követelményét, maga után vonja a számviteli törvény 154. §-a (11) bekezdésében foglalt cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét, és ennek legsúlyosabb jogkövetkezményét, hogy a céget törlik a cégnyilvántartásból.

Információk a társasági adóbevallásról
A legtöbb adózónak a bevallást 2011. május 31-éig kell benyújtani. Ez vonatkozik arra, akinek a naptári évvel azonos az üzleti (adó) éve és nem szűnt meg 2010. december 31-ével, nem jelentkezett át az eva hatálya alá, illetve nem változtatta meg a beszámoló pénznemét 2011. január 1-jével.

Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 150. nap a bevallás határideje a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak (például, amely eltérő üzleti évet választott vagy végelszámolás alatt áll).
Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 90 nap a bevallás határideje annak az adózónak, amely 2011. január 1-jével változtatta a beszámoló pénznemét vagy átalakulás miatt szűnt meg.

A bevallandó kötelezettségek
A társasági adóbevallás változatlanul több adóval történő elszámolásra szolgál. Így a társasági adó mellett be kell vallani
– a társasági adóelőleget,
– az energia ellátók jövedelemadóját,
– a hitelintézeti járadékot,
– a szakképzési hozzájárulás különbözetét,
– A külföldi szervezet adóját.

A borítólapon több kérdésben kell az adózónak nyilatkozni. Ezek többsége azonos a korábbi évek bevallásában megjelenő kötelezettséggel (például, hogy az adózó az adóév első és utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozás volt a besorolásról rendelkező törvény alapján, vagy kell-e alkalmaznia, ha igen hogyan alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum előírásokat).

Eltérés a korábbiaktól, hogy arról kell nyilatkozni:
- alkalmaz-e az adózó (ha adóéve azonos a naptári évvel) 2010. adóév első félévében 10 %-s adómértéket
- a társasági adónál, az energiaellátók jövedelemadójánál vagy mindkettőnél kívánja alkalmazni a bejelentett részesedéssel, a kedvezményezett átalakulással, a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatos előírásokat,
- választotta-e a szokásos piaci ár nyilvántartására a közös nyilvántartást.

Egyre kedveltebb a nyugdíj-előtakarékossági számla
Tavaly a lakosság körében jelentősen megugrott a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) kedveltsége, az év végére már több mint 300 milliárd forintot tettek ki az ezeken a számlákon elhelyezett megtakarítások.

A K&H Alapkezelő közleményében kiemeli: legkésőbb júniusban a nyesz-re érkeznek a 2010-es befizetések után visszaigényelhető adójóváírások, amelyek mértéke - a tavaly befizetett összegtől és az életkortól függően - maximálisan 130.000 illetve 100.000 forint lehet.

A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításra szolgáló nyesz egyik nagy előnye, hogy az éves befizetések összege után személyi jövedelemadó (szja) jóváírás igényelhető. 2011-től ez az összeg az előző évben elhelyezett megtakarítások 20 százaléka, maximum 130.000 forint lehet azoknál, akik 2020 előtt érik el a nyugdíjkorhatárt, és maximum 100.000 forint a 2020 után nyugdíjba vonulók esetében.

Az állami támogatás az szja-bevallás során igényelhető vissza, és a benyújtást követő 30 napon belül válik esedékessé, így a május 20-ai határidőt figyelembe véve legkésőbb június 20-ig kerülhet a számlákra.

Az adóvisszatérítést ténylegesen nem fizetik ki, hanem a nyesz-számlához kapcsolt technikai számlán írják jóvá, és a magánszemély döntése, hogy a későbbiekben milyen befektetésben helyezi azt el. Ahhoz, hogy a számlatulajdonos ez után az összeg után is hozamhoz juthasson, a korábbi befizetésekhez hasonlóan ezt a tételt is érdemes valamilyen értékpapírban - állampapírban, részvényben, befektetési jegyben.

Az öngondoskodás növekvő igénye miatt a következő hónapokban a magán-nyugdíjpénztári rendszerből kifizetendő hozamok is a hosszú távú megtakarítási számlák állományát növelhetik; az összeg az érintettek széles köre miatt jelentős lehet.

ÖNADÓZÓ újság - Segítség a szakmai munkában!

Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap első napján. Hétezer könyvelő irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Előfizetési díj 2011. december 31-ig 1.470,-Ft/hó. Előfizetőknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Előfizetés: info@onadozo.hu

Megugrott a végelszámolások száma
Az év eleje óta 40 százalékkal több a végelszámolás, mint a felszámolási eljárás, ennek oka az, hogy a cégbíróságok sorra indítják a kényszer-végelszámolásokat olyan cégekkel szemben, amelyek nem adtak le mérleget - közölte a céginformációval foglalkozó Opten Kft.

A végelszámolások száma az évek első három hónapjaiban két éve 3.230, tavaly 3.423, az idén pedig 5.873 volt. A növekedés hátterében az áll, hogy a cégbíróságok egyre több jelzést kapnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) olyan cégekről, amelyekkel szemben a mérlegadatok leadásának elmulasztása miatt lefolytatták az adóigazgatási eljárást, majd bevonták az adószámukat. Ezekben az esetekben a bíróság nem mérlegelhet: meg kell indítania a kényszer végelszámolást - idézi a közlemény Kenesei Juditot, a Fővárosi Cégbíróság vezetőjét.

A NAV tavaly az egész évben 42 ilyen esetről tájékoztatta a cégbíróságokat. Az idén március végéig már 3.060 adószám megvonásról szólt az értesítés, áprilisban viszont 5.600 volt a számuk.

Az idei első negyedévben egy végelszámolt kft-re egy végelszámolt bt. esik, korábban másfélszer több volt a bt.-k aránya. A bezárásra ítélt cégek átlagos árbevétele 2009 első negyedében 2,5 millió forint volt, ez 2011 első negyedévében már több mint tízszeresére nőtt. Eközben az átlagos adózott eredmény a két évvel ezelőtti mínusz 2 millió forintról 2011-re plusz 2 millióra váltott.

A CÉGMENEDZSELÉS KÉZIKÖNYVE
Ha gond van a cégben - megállt a növekedés, munkaszervezési és munkavégzési problémák emésztik fel a cégvezetés energiáit, elfekélyesednek adózási, könyvelési és jogi problémák - ezt a könyvet kell először elővenni. Cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstől, vezetéstől, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is.Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal, súlya: 1,25 kg. Ára: 9.900,-Ft - Önadózó előfizetőknek 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség.
Megrendelés:
Interneten: www.cegmenedzseles.hu
E-mailben: info@cegmenedzseles.hu

Bankkártya használata az adófizetésben
Május 20-a nem csak a személyi jövedelemadó bevallásának határideje. Május hónapban sokan azért keresik fel ügyfélszolgálatainkat, hogy a szükséges névre szóló „sárga csekkjeiket” megkapják. Erre van kényelmesebb, gyorsabb megoldás a bankkártyás befizetés. Egy időben az ügyfél leadhatja ugyanazon helyen bevallását, s ha befizetési kötelezettsége keletkezett, azt bankkártyájával azonnal teljesítheti.

A gyors, egyszerűbb ügyintézést teszi lehetővé egy „nullás adóigazolás” személyes igénylése során.

Elektronikus adófizetés alatt a NAV ügyfélszolgálatán rendelkezésre álló eszköz (továbbiakban terminál ) segítségével megvalósuló bankkártyás adófizetést kell érteni.

Az adózók 2008. január 1-től élhetnek a bankkártyás fizetés lehetőségéve. Bankkártya használatával adófizetést valamennyi, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóra, illetve az adóhatóság által nyilvántartott visszafizetendő költségvetési támogatásra lehet teljesíteni, valamint tartozás befizetést lehet teljesíteni letéti kartonra, de lehetőség van az árverési vételár illetve vételár előleg megfizetésére is.

Befizetést teljesíthet az adózó saját nevében vagy képviselője, illetve meghatalmazott képviselője, meghatalmazottja, pénzügyi képviselője útján, amennyiben képviseleti jogosultságát igazolja. Elektronikus adófizetés az adózó illetékességétől függetlenül bármely kijelölt ügyfélszolgálaton, annak nyitvatartási ideje alatt teljesíthet.

A bankkártyával történő adófizetés terminálon keresztül történik, a befizetés realizálásakor valamennyi bankkártya típus elfogadott, VISA, VISA Electron, American Express, MasterCard, Maestro, MasterCard Electronic és a Bankpont logós OTP bankkártyát elfogadhatja a NAV függetlenül attól, hogy azt melyik hitelintézet bocsátotta ki.

A bankkártyás adófizetés során a befizetést teljesítő adózó - a letéti kartonra történő befizetés illetőleg az árverési vételár és vételár előleg megfizetésének kivételével - nyilatkozatot tesz arról, hogy a bankkártyával megfizetett összeget az adóhatóság mely adókra, milyen összegben számolja el a befizetésre jogosult adózó adófolyószámláján.A bankkártyás adófizetés költségei az államot terhelik.

A bankkártyás befizetés hátránya, hogy az adózó (képviselő) NAV ügyfélszolgálatán történő személyes megjelenését igényli, illetve a befizetés helyhez (kijelölt ügyfélszolgálatok) és időhöz (nyitvatartási idő) kötött.

Az elektronikus befizetés korlátai:
A bankkártyához napi limit van beállítva. Ez viszonylag rugalmasan kezelhető, hisz az ügyfél számlavezető intézet telebankjának felhívásával feloldható, illetve módosítható a limit összege. Az adózó személyes iratainak hiánya is korlátot jelenthet egy elektronikus adófizetés teljesítése során.

Az elektronikus adófizetésre kijelölt ügyfélszolgálatok listáját az adóhatóság a www.apeh.hu oldalon teszi közzé.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.05.03

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-03

Tartalom
A prémiumról
Közeledik a 2010. adóévi társasági adó bevallásásának időpontja110504
Úthasználati díj megtérítése a munkavállalónak
Telefonos ügyintézői rendszer az állami adóhatóságnál
Német és osztrák munkaerőpiaci nyítás

A prémiumról
A munkaügyi gyakorlat valamely előre megállapított többlet-teljesítmény elérését honorálja prémimummal. A munkáltatóknak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy munkavállalóik a legmagasabb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. A prémium a nagyobb teljesítmény elismerésére szolgáló külön munkabér. A munkáltató a prémium kifizetését meghatározott teljesítmény elérése esetére előre, vagyis az adott feladat elvégzését megelőzően, a személyi alapbéren, vagy teljesítménybéren felül tűzi ki. Gyakorlatilag az előre kitűzött feladathoz kötött ún. mozgóbér is a prémium fogalomkörébe tartozik. A prémium összegét elsősorban a munkáltató anyagi erőforrásai határolják be, így annak nincs alsó korlátja, a felső határnak legfeljebb a jó erkölcs szab határt.

A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a munkaszerződésben vállal kötelezettséget, mindez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét a prémiumra. Ha a munkáltató szemszögéből közelítünk e kérdéshez, javasoljuk: a prémiumra a munkaszerződésben ne történjék utalás, a szerződés erről ne rendelkezzen. Elégséges - és a munkáltatót jogilag pongyola eljárása utóbb nem hozza költséges pervesztes helyzetbe -, ha a munkaszerződéstől különálló munkáltatói nyilatkozat rendelkezik a prémium kitűzéséről és jogosultság feltételeiről, továbbá a prémium összegéről.

A munkáltatónak a prémiumfeladatot előre meg kell határoznia. Az így kitűzött prémiumfeladatokat a munkavállalóval közölnie kell, a feladat kitűzésével egyidejűleg lehetőség van a prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezők megállapítására is.

Ha munkavállalónak jogszerűen állapították meg az évi prémiumfeladatait, a prémiumkitűzés visszavonása már nem volt jogszerű eljárás.

Amennyiben a munkavállaló a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette és kizáró feltételek sem álltak fenn, részére a prémium összegét ki kell fizetni. A prémiumfeladatok teljesítését a munkáltató az előre közölt feltételek szerint köteles elbírálni. A prémiumfeladat részleges teljesítése esetén csak abban az esetben fizethető ki a prémium, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget. A munkavállaló a prémium kifizetésével kapcsolatos sérelmes munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál [Mt. 199. §].

Részteljesítés esetén nem illeti meg prémium a munkavállalót, kivéve, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erre nézve kifejezetten rendelkezett [Mt. 143. § (2) bek.]. A munkáltató nem jár el jogellenesen, amikor az egyik részfeladattal összefüggésben nem fizetett prémiumot a munkavállalónak, minthogy részteljesítés esetére a munkáltató a kitűző intézkedésében nem állapított meg jogosultságot. Így a munkavállalói prémiumigény megalapozatlan (Legf. Bír. Mfv. I. 10.180/1998. sz.).

Amennyiben a munkáltató kifejezetten fenntartja a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát, a nemleges döntése nem tekinthető jogszabálysértőnek. Egy esetben a munkáltató csak arra vállalt kötelezettséget, hogy értékeli a munkavállalók teljesítményét, és attól függően prémiumot fizethet. Kifejezetten fenntartotta a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát. Mindezt igazolja munkaszerződésének különösen az a kikötése, amely szerint a prémiumra jogosultság nem jelenti automatikusan a prémiumban való részesítést, e felől utólagosan a munkáltató dönt. Ekkor a prémiumra való jogosultságról a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt. (Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10.017/1985;).

Közeledik a 2010. adóévi társasági adó bevallásásának időpontja110504
Közeledik 2011. május 31-e, a társaságok 2010. adóévi társasági adó kötelezettségének bevallási időpontja.

A 2010. adóévre vonatkozóan társasági adó kötelezettségüknek a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózók a 1028. számú bevallás, a kettős könyvvitelt vezető adózók (ideértve a nonprofit szervezeteket is) a 1029. számú bevallás benyújtásával tesznek eleget 2011. május 31-éig, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adóév utolsó napját követő 150. napig.

2010. január 1-jétől az egyéni cégek is a társasági adó alanyává váltak, és mint kettős könyvvezetésre kötelezett adózóknak szintén a 1029. számú bevallást kell benyújtaniuk.

Az az adózó, amely a 2011. évre az Eva tv. szerinti adózást első alkalommal választotta, a 2010. évi társasági adó kötelezettségét a 1071EVA bevalláson teljesíti.

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, valamint az európai területi együttműködési csoportosulás, amennyiben a 2010. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, az általános szabálytól eltérően társasági adókötelezettségét azzal teljesíthette, hogy 2011. február 25-éig a 2010-es adóévre társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot tett a 1001. számú bevallás 01. lapjának kitöltésével. Amennyiben a nyilatkozat megtételét elmulasztották ezen adózók, úgy társasági adóbevallásukat 2011. május 31-éig be kell nyújtaniuk

A kettős könyvvitelt vezető adózók a saját társasági adókötelezettségükön kívül a külföldi szervezettől levont társasági adóról, a hitelintézeti járadék összegéről, az energiaellátók jövedelemadójáról, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatásokról is számot adnak a 1029. számú bevallásban.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Mód. tv.) 2010. augusztus 16-án hatályba lépett rendelkezései folytán a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatára 500 millió forintra növekedett. Ez azt jelenti, hogy a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint helyett – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, és a sávos adószámításhoz a második félév vonatkozásában semmilyen feltétel nem kötődik. Figyelemmel az új szabály év közbeni bevezetésére, a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július elseje előtti és utáni időszakra naptári napok alapján, arányosan meg kell osztani. A részletes szabályokat a bevallások kitöltési útmutatói, illetve a NAV internetes honlapjára kihelyezett tájékoztató tartalmazza (Tájékoztató a társasági adóalanyok 2010. adóévi adókötelezettsége megállapításának új szabályairól, 2010.08.30.)

Az előzőekben jelzett bevallások benyújtásának módja nem változott az előző évhez képest. Elektronikusan, illetve az ezen lehetőséget nem választó vagy az elektronikus benyújtásra nem kötelezett adózók papír alapon is benyújthatják társasági adóbevallásukat. Kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetén kérjük, hogy elektronikus úton a KIM Céginformációs Szolgálata felé benyújtandó számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, illetőleg a közzétételi díj megfizetésének is tegyen eleget.

A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató 2011. január 6-tól letölthető a NAV Internetes honlapjáról ( -> Letöltések -> Nyomtatványkitöltő programok).

Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papír alapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a szükséges programokat és dokumentumokat.

Az ÁNYK (AbevJava) platform független keretprogram által nyújtott szolgáltatás továbbra is biztosítja az aktív help alkalmazását, amely komfortos módon a kitöltendő sorhoz jeleníti meg az útmutató vonatkozó magyarázatát, ezzel is segítve a bevallások gyors, hibátlan kitöltését.
/Forrás: www.apeh.hu/

Úthasználati díj megtérítése a munkavállalónak
Előfordulhat, hogy a munkavállaló a gépjárművel történő munkába járás során autópályán közlekedik. Amennyiben a munkáltatója a 9 forinton felül ennek költségét is megtéríti, akkor az munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, mivel a 9 forint minden költséget tartalmaz.

Amennyiben a munkáltató azért biztosítja úthasználatra jogosító bérletet, jegyet, mivel az a magánszemély hivatalos, üzleti utjain szükséges - pl az a gazdaságos, hogy éves bérletet vesz -, akkor az nem jelent adóztatható körülményt, mivel az a munkavégzés hatókörébe tartozó juttatás az Szja tv. 4.§ (2) bekezdése alapján és nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély a munkába járás alkalmával is autópályán közlekedik.

Telefonos ügyintézői rendszer az állami adóhatóságnál
Az állami adóhatóságnál az általános telefonos tájékoztató rendszer mellett működik egy telefonos ügyintézést biztosító szolgáltatás, az Ügyintézői Contact Center (ÜCC). Az ÜCC-t egyedi azonosító számmal lehet igénybe venni, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján elérhető 11UK30-as nyomtatványon illetékmentesen lehet kérni. Az ÜCC - személyes jelenlét nélkül - az ügyek telefonon történő intézésének egyedi lehetőségét biztosítja bevallással, folyószámlával, ügyfélkapu regisztrációval, állandó meghatalmazással, törzsadatokról tájékoztatással, bejelentésekkel, közösségi adószám érvényességével kapcsolatos ügyekben. További szolgáltatásként az ÜCC-én keresztül lehet meggyőződni egy esetleges ellenőrzésnél az ellenőrzést végző személy személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről, a megbízólevél számáról, az ellenőrzés alá vont adónemekről és időszakról, sőt jövedelemigazolást is lehet kérni.

A telefonos ügyintéző szolgáltatás munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, pénteken 8.30-13.30-ig áll rendelkezésre.

A telefonos ügyintéző rendszerrel kapcsolatos további információ NAV hivatalos honlapjáról (http://www.nav.gov.hu /) érhető el.

Német és osztrák munkaerőpiaci nyítás
Május elsejével az utolsó két régi tagállam - Ausztria és Németország - is feloldja átmeneti korlátozó intézkedéseit a 2004-ben csatlakozott nyolc új tagállam munkavállalói előtt. Így a cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, szlovák és szlovén munkavállalók az Európai Unió teljes területén szabadon dolgozhatnak majd. Annak ellenére azonban, hogy az uniós szabad munkaerő-áramlás pozitív hatásairól számolt be az Európai Bizottság és több kutatóintézet jelentése is, a 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia munkavállalóival szemben továbbra is átmeneti korlátozó intézkedéseket alkalmaz több tagállam.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.04.19

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-19


Tartalom
A cégek adózási tapasztalatai
98%-os különadó az Alkotánybíróság előtt
Uniós jogba ütközik a magyar áfa szabályozás?
Szja bevallások eddigi tapasztalatai, tipushibák
Szőlő és gyümölcs ültetvények gázolaj támogatása

A cégek adózási tapasztalatai
A tanácsadó cég a közelmúltban több mint 400 társaság - köztük a 200 legnagyobb Magyarországon működő vállalat, és a legtöbb adót fizető hazai cégek - megkérdezésével felmérést készített a társaságok adózással kapcsolatos tapasztalatairól.

A kutatásban részt vevő társaságok 92 százaléka jónak tartja a magyar adóhatósággal fennálló kapcsolatát, s a válaszadók mintegy 85 százaléka úgy vélekedik, hogy a kapcsolat minősége a hatóság alkalmazottjától, illetve az adott adózási területtől függ.

A legfőbb adónemek, azaz a társasági adó és az általános forgalmi adó (áfa) tekintetében a "jó" jelzővel illetett viszony jellemző, a helyi iparűzési adó tekintetében azonban a válaszadók 40 százaléka azt jelezte, hogy az adott területen nem megfelelő a kapcsolata az illetékes hatósággal. A jó kapcsolatok ellenére a megkérdezettek mintegy 74 százaléka válaszolta azt, hogy került már vitába egyes adózási kérdésekben az illetékes hatósággal.

Az adóhatóság a közelmúltban a válaszadó cégek 55 százalékánál folytatott átfogó ellenőrzést. A válaszadók többsége (54 százalék) elégedett volt az ellenőrzési eljárással, ami részben összefügghet a megkérdezett vállalati szegmenst (közepes- és nagyvállalatok) vizsgáló adóellenőrök jó felkészültségével is. Az adóhatóság határozatában foglaltakkal a társaságok közel fele (49 százaléka) nem értett egyet, ezek 27 százaléka azonban nem tett további jogi lépéseket, vagyis meglepő módon semmilyen jogorvoslati eszközzel nem élt, holott ezek között lehettek volna kifejezetten egyszerű, komoly költséggel nem járó lépések is.

Azon vállalatoknál, amelyek jogi lépéshez folyamodtak, a Deloitte felmérése szerint az adójogi problémák 48 százaléka már a fellebbezési szakaszban, az elsőfokú határozat szintjén megoldódott, az esetek 20 százalékában pedig felügyeleti intézkedés segítségével sikerült megoldásra jutni az adott kérdésben. Az adózási problémák tisztázásához a kérdőívet kitöltők 89 százaléka szerint megoldást jelentene egy gyors problémamegoldó folyamat, vagy egy kompetens egyeztető testület felállítása. Az adózók nagy része elképzelhetőnek tartana egy független szakértők bevonásával megvalósuló arbitrációs vagy választottbírósági-jellegű eljárást. Ez ugyan eljárási költségekkel járhat, illetve nem egyértelmű, hogy csak az egyik, vagy másik fél javára születhetne döntés, de ezzel együtt is - tekintve hogy ez az eljárás gyorsabb és hatékonyabb - sokan választanának egy ilyen fórumot vitás adózási kérdéseik rendezésére.

A felmérésben részt vevő társaságok rendkívül alacsony hányada (29, illetve 3 százalék) fordult kötőerejű, feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel, illetve - a viszonylag újdonságnak számító - szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelemmel a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve az adóhatósághoz. Szintén nem elterjedt a megkérdezett vállalkozások körében a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelmek alkalmazása, hiszen saját bevallásuk szerint mindössze a válaszadók 3 százaléka élt ezzel az adóhatóság által biztosított, a vállalatok számára hatékony megoldást jelentő lehetőséggel.
/Forrás: MTI/

98%-os különadó az Alkotánybíróság előtt
Az alkotmánybírák vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, így az Alkotmánybíróság információk szerint vélhetően arra törekszik, hogy addig az időpontig meghozza döntését.

Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük.

A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n.

Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.

Uniós jogba ütközik a magyar áfa szabályozás?
Az EU luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön folytatta le a tárgyalást az ügyben, amelynek keretében Brüsszel úgy véli: a magyar szabályozás nincs összhangban a hozzáadottérték-adó uniós rendszeréről szóló irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési jogának többszöri elhalasztását, miközben az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg.

A magyar szabályozás szerint a cégek az államkasszába befizetendő általános forgalmi adó összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő áfát, és amennyiben a levonható összeg meghaladja a befizetendő adóét, a különbözet visszatérítése kérhető az államtól. Ha viszont a cég valamely beszerzésének ellenértékét áfástul ténylegesen még nem fizette meg, az áfával csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adó-megállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de akkor is csak abban az esetben, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

A bizottság szerint - mint az a tárgyalásra készített jelentésből kiderül - a magyar szabályozás azzal is sújtja a vállalkozásokat, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.

Egyes sajtóértesülések szerint a vita százmilliárd forintos nagyságrendű adót is érinthet.

A bizottság 2007 márciusában küldte az első levelet az ügyben az akkori magyar kormánynak, majd miután az ezt követő kétoldalú tárgyalások nem vezettek eredményre, az eljárás folytatódott, és az ügy az uniós bíróság elé került.

A tárgyalást előkészítő érvelésében a bizottság úgy vélte, a magyar szabályozás sérti az adósemlegesség elvét, ráadásul azt sem biztosítja, hogy az adóalany "valaha is visszakapja" a különbözetet.

Magyarország ugyanakkor a kereset elutasítását kérte. A védekező érvelés szerint az uniós szabályozás egyértelműen tagállami hatáskörbe rendeli a visszatérítés feltételeinek meghatározását, a szóban forgó nemzeti szabályozás pedig tiszteletben tartja az általános jogelveket. A terhet magyar meglátás szerint valójában kizárólag az értékesítő viseli, ez azonban az uniós jogból következik, ráadásul összeegyeztethető az adósemlegesség elvével.

A bíróság később hirdet ítéletet a ügyben.

Szja bevallások eddigi tapasztalatai, tipushibák
Az idei bevallási időszakban is - ahogy korábban is – jellemzően a visszaigényelhető adóösszeget tartalmazó bevallások érkeznek be hamarabb a hivatalhoz. A problémát az jelenti, hogy a beérkezett bevallások jelentős hányada hibás, és a hiba kijavításáig az utalásról sem történik rendelkezés. A hibátlan bevallásokhoz kapcsolódó utalásokat március elsejével (elektronikus bevallások esetén február elsejével) megkezdte a hivatal.

A 1053-as bevallásokkal kapcsolatosan az idei évben sok gondot jelent, hogy az adózók nem ismerik a szuperbruttósítás fogalmát, így bevallásaikat a tavalyi évhez hasonlóan nyújtják be, vagyis nem számolnak az adóalap-kiegészítés összegével. A korábbi évekhez hasonlóan változatlanul gyakori hiba az aláírás hiánya, az adójóváírás hónapjainak üresen hagyása, az adó összegének helytelen kiszámítása, a gyermekkedvezmény összegének elszámolása, a kifizetők által levont adóelőleg beírásának elmulasztása, vagy éppen rossz helyre történő beírása (az adóelőleget rendszeresen az adózó által befizetettként tüntetik fel, a kifizetők által történő levonásra alkalmas sor helyett).

Továbbá a vállalkozói bevallásokból teljes lapok hiányoznak. Az adózók nem ismerik kellően az életbiztosításokhoz kapcsolódó kedvezmények visszafizetésének, valamint az önkéntes pénztárak részére történő rendelkezés szabályait.

Javasoljuk az adózóknak, hogy amennyiben lehetőségük van rá, használják az adóhatóság honlapján elérhető bevalláskitöltő programot, mely nagyban megkönnyíti a hibátlan kitöltést.
Forrás: NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság

Szőlő és gyümölcs ültetvények gázolaj támogatása
A szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű - azaz a de minimis - támogatási kérelmet május 31-ig lehet benyújtani az illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához.

A mezőgazdasági ágazatban jövedékiadó-visszatérítés szempontjából figyelembe vehető gázolaj mennyiség felső határa valamennyi művelési ágban azonos. Így a szőlő- és gyümölcs művelési ágban a felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke évente 200 liter/hektárról 97 liter/hektárra csökkent.

Az érintett termelői kör kompenzálására született meg a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekben felhasznált gázolajhoz nyújtott csekély összegű támogatásáról szóló rendelet, amelynek értelmében a támogatás mértéke a szőlő- és gyümölcsös ültetvényterületen ténylegesen felhasznált, a 97 liter/hektár mennyiségen felüli, számlával igazolt gázolaj mennyisége, de legfeljebb 100 liter/hektár/év mennyisége után literenként 70 forint.

A támogatást az a mezőgazdasági termelő igényelheti, aki többek között legalább 0,5 hektár területű ültetvényen szőlő- vagy gyümölcstermesztést folytat; a gázolaj vásárlásáról vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját névre szóló számlával rendelkezik; továbbá nyilatkozik a már megkapott valamennyi, a mezőgazdasági "de minimis" rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás összegéről; emellett nyilatkozik arról is, hogy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással vagy adók módjára behajtható köztartozással.

A támogatást évente egyszer, a tárgyévet követő évben, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kérelmezhető. A kérelmet postai úton vagy személyesen lehet benyújtani a mezőgazdasági termelő lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságához.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.03.29

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Cafeteria cégvezetőknek
Tudnivalók az iratmegőrzés helyéről
Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani?
Hiánypótlás elektronikus bevallás esetén
A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót

Cafeteria cégvezetőknek
Gyakran kérdezik cégvezetők, hogy milyen juttatásokat kaphatnak azok, akik nem munkaviszonyban végzik a tevékenységüket. A megbízási jogviszony esetén az Szja törvény cafeteria rendelkezései nem alkalmazhatók. Sajnos a kedvezmények csak a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai esetén jelennek meg a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan.

Náluk azonban egy gáláns nyitást találunk az Szja tv. 71. paragrafus juttatásaira. A (6) bekezdés szerint e paragrafus alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás és munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

Ez alapján a törvényben felsorolt juttatások (étkezés támogatása, üdülési csekk, internet, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdői támogatás, helyi bérlet stb.) mind kedvezményes adózással biztosíthatók a személyesen közreműködő tagok számára is.

A munkáltató, illetve a munkavállaló 71. paragrafus szerinti meghatározását értelemszerűen a paragrafus egészére kell alkalmazni, akkor és úgy, ha más törvény nem szabályoz ettől eltérően.

A cafeteria pénztári elemeire azonban külön szabály van: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja.

Ennek figyelembe vételével arra a következtetésre jutunk, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény alapján önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulást csak munkáltató adhat a vele munkaviszonyban álló munkavállalójának.

Emellett azért marad bőven lehetőségünk, hogy a személyesen közreműködő tagok is kivehessék részüket az adótörvényben megfogalmazott kedvezményekből.

Tudnivalók az iratmegőrzés helyéről
Az adózói iratokat az adóhatósághoz bejelentett helyen kell őrizni. Egyéb megkötés ezzel kapcsolatban nincs. Ezt a kötelezettséget azonban vegyük szigorúan! Amennyiben vis maior okán az iratanyag megsemmisül, és a káresemény nem az iratok bejelentett őrzési helyén történt, igazoljuk azt, hogy a dokumentumok miért nem az iratmegőrzés helyén voltak tárolva.

Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy az iratokat adózó ideiglenesen más helyre szállítsa (bizonylatok könyvelése, feldolgozása stb.). Példának okán egy külföldi taggal is működő gazdálkodó a könyvelést külföldön végzi, ebben az esetben is köteles azonban arra, hogy a dokumentumokat 3 munkanapon belül az ellenőrzés részére átadja.

Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani?
Több okból sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a bevallás elkészítését és leadását.

* A visszaigényelhető adót, járulékot a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, legkorábban 2011. március 1-jétől (az elektronikus úton tejesítők 2011. február 1-jétől) kaphatják meg az adózók.

* Az időben történő benyújtással elkerülhető a bevallási határidő közeledtével kialakuló sorban állás.

* A határidő előtti benyújtás esetén is csak május 20-áig kell megfizetni az esetlegesen felmerülő adókötelezettséget.

* Előfordulhat, hogy az adózó hibásan tölti ki bevallását és például visszaigényelhető adó helyett ténylegesen fizetési kötelezettsége keletkezik. A mielőbbi benyújtással még a május 20-ai befizetési határidő előtt fény derülhet a hibára, így az adózó elkerülheti a késedelmi pótlék felszámítását.

* A tapasztalat azt mutatja, hogy a határidő előtti napokban benyújtott és kizáróan az adózó közreműködésével javítható bevallások korrigálása – az ügyfél nyári szabadsága miatti nehezebb elérhetősége okán – gyakran elhúzódik.

Hiánypótlás elektronikus bevallás esetén
Az elektronikus úton benyújtott bevallás, adatszolgáltatás esetén - amennyiben a bevallás hibás és az, az adózó közreműködése nélkül nem javítható, az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti és szólítja fel javításra. A bevallás benyújtását elmulasztó adózók részére a felszólító levél szintén elektronikus formában kerül kiküldésre. Ennek szabályai és jogkövetkezményei a következők:

Az adóhatóság az elektronikus értesítést/felszólító levelet az értesítési tárhelyre küldi meg, ezért fontos, hogy az adózó kötelezettségének teljesítése érdekében fokozottan kísérje figyelemmel az elektronikus tárhelyre érkezett küldeményeket.

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény alapján, ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem „veszi át” (nyitja meg) a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett irat tájékoztató adatainak a megismerhetősége a címzett számára az értesítési tárhelyen a törléstől számított egy év elteltéig biztosított.

Az elektronikus irat által kiváltott joghatások a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 ezer forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. Mielőtt ezt megtenné, megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak. A megkeresés kizárólag azon tartozás összegét tartalmazhatja, amelyre vonatkozóan még nem kezdeményezte a visszatartási jog gyakorlását az állami adóhatóságnál.

Több önkormányzat megkeresése esetén, ha a NAV által behajtott összeg nem nyújt fedezetet valamennyi behajtásra átadott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásra, az összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.

A végrehajtási eljárás lefolytatása kizárólag belföldön tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. Amennyiben belföldön nem foganatosítható végrehajtás, a külföldön történő végrehajtás iránt az önkormányzati adóhatóságnak kell intézkednie - derül ki a tájékoztatóból.

Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

A végrehajtási eljárást az adóhatóság önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Amennyiben más tartozás alapján a végrehajtási eljárást átadták az önálló bírósági végrehajtónak, úgy a megkeresésben közölt tartozás végrehajtására is az önálló bírósági végrehajtó jogosult és köteles. Ha hatásköri összeütközés miatt az eljárás lefolytatására az önálló bírósági végrehajtó jogosult, az állami adóhatóság végrehajtást kérőként vesz részt az eljárásban.

Ha a kötelezett felszámolási eljárás alatt áll, nincs helye végrehajtásnak. Az állami adóhatóság a késedelmes megtérüléshez kötődően késedelmi pótlékot (késedelmi kamatot) nem számít fel, ez a megkereső hatáskörébe tartozik. A pótlék végrehajtására ismételt megkeresés alapján van lehetőség.

Az állami adóhatóság a megkeresésben közölt tartozásra fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, és behajthatatlanság címén nem tarthatja nyilván.

A megkeresés személyhez kötött jogosultság, így engedményes, vagy a tartozás nyilvántartására nem jogosult szervezet, személy nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást - derül ki a közleményből.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.02.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-08

Tartalom
Mikor nem kell szja bevallást benyújtani?
Új módszerek a szokásos piaci ár megállapítására
Összefoglaló a járulékokról
Személygépkocsi értékesítés áfa vonzatai
Nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Mikor nem kell szja bevallást benyújtani?
A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás (1053) benyújtásának végső határideje 2011. május 20-a, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében 2011. február 25-e. Vannak azonban olyan személyek, akik a törvény értelmében nem kötelesek adóbevallást tenni. Kik tartoznak ebbe a körbe?

-2011. január 31-ig munkáltató által történő adó-megállapítást kért,

-2011. február 15-ig 1053NY nyilatkozattal kéri az egyszerűsített bevallást,

-Az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet,

-Nyugdíjon kívül más jövedelme nem volt,

-Adóterhet nem viselő járandóságon kívül más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerzett,

-Értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, vállalkozásból kivont, életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg a 100.000 Ft-ot, és ebből a kifizető az igazolás alapján az adót levonta, és más bevallásköteles jövedelme nem volt,

-Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből jövedelme nem származott és emellett más adóköteles jövedelme nincs,

-Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme a 200.000 Ft-ot nem haladta meg,

-Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el a 882.000 Ft-ot (2010. január 1-március 31. közötti időszakra), és/vagy háztartási munkából, valamint az idénymunkából megszerzett jövedelme nem érte el a 840.000 Ft-ot és nem külföldi állampolgár (2010. április 1.-július 31. közötti időszakra), és/vagy egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el a 840.000 Ft-ot és nem külföldi állampolgár (2010. augusztus 1-től december 31-ig terjedő időszakra),

-Kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható,

-Mezőgazdasági kistermelőként - a támogatásokkal csökkentett - bevétele a 600.000 Ft-ot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

Amennyiben csak az előzőekben felsorolt jogcímeken keletkezett jövedelme (bevétele) csak akkor nem kell bevallást benyújtaniuk, ha 2010-ben egyetlen napig sem minősültek egyéni vállalkozónak. Amennyiben legalább egy napig egyéni vállalkozónak minősültek 2010-ben akkor abban az esetben is be kell nyújtaniuk a bevallásukat ha abból nem keletkezett jövedelmük vagy adóköteles bevételük. A bevallások letölthetők a honlapról a letöltés/nyomtatványkitöltő programok menüpontban.
Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Komárom-Esztergom Megyei Főigazgatósága

Új módszerek a szokásos piaci ár megállapítására
A szokásos piaci árat az eddigi három módszer mellett a következő két módszerrel is meghatározhatja az adózó, a nélkül, hogy választását indokolni kellene:
- ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
- nyereség-megosztásos módszerrel.

Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer az ügyleten elért nyereséget osztja fel megfelelő alapra (pl. költségek, árbevétel, eszközök). Akkor felel meg egy ellenőrzött (kapcsolt felek közötti) ügylet a szokásos piaci elveknek, ha e felosztással egy ellenőrzött ügyleten olyan nyereséget mutat ki az adózó, (vagy a nyereség olyan tartományba esik) amelyet összemérhető független ügyletben is realizál vagy realizálna.
E módszernél is el kell végezni az ellenőrzött vállalkozás és a független vállalkozás tevékenységének funkcionális elemzését, annak megállapítására, hogy összehasonlító ügylet alapján történjen meg (esetleg szükséges kiigazításokkal) a nyereség meghatározása.

A nyereség megosztásos módszer lényege a nyereség olyan megosztása, amelyre a független vállalkozások az ügyletben vagy ügyletekben való részvételük alapján számítottak volna. E módszer első lépésben meghatározza azt a nyereséget, amelyet a kapcsolt vállalkozások, a részvételükkel lebonyolított ellenőrzött ügyletekből elérnek és egymás között felosztanak. A második lépés a nyereség felosztása gazdaságilag indokolt alapon, megközelítve azt az arányt, amely egy független megállapodás alapján létre jött volna.

A felosztott nyereség – mind a két módszernél, de különösen a nyereség megosztásos módszernél – lehet az ügyletből származó teljes nyereség vagy egy maradványnyereség (reziduum), amely utóbbi eltérő mértékben osztható fel a felek között (mert nem azonos a tevékenységhez történő hozzájárulásuk. Például az egyik fél rendelkezik egy nagy értékű, egyedi, immateriális dologgal, amelynek alapján nagyobb nyereségre tart igényt). Az egyes vállalkozások ügyletekhez való hozzájárulása funkcióelemzésen alapszik, és — amilyen mértékben lehetséges — a rendelkezésre álló, megbízható külső piaci adatok alapján kerül értékelésre. A külső piaci feltételek magukban foglalhatják például az összehasonlítható tevékenységet végző független vállalkozásoknál tapasztalt nyereség megosztási hányadokat vagy hozamokat.

A reziduum elemzés a vizsgált ügyletekből származó összesített nyereséget két szakaszban osztja fel. Az első lépés minden egyes résztvevőhöz hozzárendeli azt a nyereséget, amely biztosítja az általa végzett ügylettípusokra jellemző alaphozamot. Elsődlegesen az ilyen alaphozam megállapítása a független vállalkozások által hasonló típusú ügyletekben elért piaci hozam alapján történik. Ez az alaphozam azonban rendszerint figyelmen kívül hagyja a résztvevők tulajdonában lévő bármilyen egyedi és értékes eszköz által generált hozamot. A második szakaszban a már elvégzett felosztás után fennmaradó nyereséget (vagy veszteséget) osztják fel a felek között azoknak a tényeknek és körülményeknek az elemzése során, amelyek utalhatnak arra, hogy az ilyen reziduum nyereséget független vállalkozások hogyan osztanának szét. Ebben az összefüggésben különösen hasznosnak bizonyulhatnak olyan mutatók, amelyek a felek immateriális javak révén tett hozzájárulására és viszonylagos alkupozíciójukra utalnak.

Összefoglaló a járulékokról
Változott a járulékalap, a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék mértéke, a járulékfizetési felső határ és a minimálbér január elsejétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az év első napjától a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; a felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Lényeges változás 2010-hez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után ugyanakkor a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Továbbra is járulékmentes a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék).

A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke fél százalékponttal, 10 százalékra emelkedett januártól. (A járulékemelés a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedezi.)

A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a tagdíj mértéke 0 százalék. (2010. október 31-ig a magánpénztári tagok nyugdíjjáruléka 1,5, magán-nyugdíjpénztári tagdíja 8 százalék volt, novembertől 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 0 százalék tagdíjat fizettek.) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.

A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék).

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint, napi összege 170 forint (korábban havi 4.950 forint, napi 165 forint volt).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni.

A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011-ben az idei költségvetési törvény szerint 21.000 forint (2010-ben 20.420 forint volt), éves szinten 7.665.000 forint.

A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibérnél 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.

Személygépkocsi értékesítés áfa vonzatai
Az új személygépkocsi (az értékesítés következtében forgalomba helyezett) értékesítése fő szabály szerint minden esetben adóköteles. Természetesen a jogszabály mentesítheti az új gépjárművek értékesítését is az adó alól: adómentes közösségi értékesítés, vagy termékexport esetében, ugyanolyan módon, mint más termék esetében.

A használt gépjárművek értékesítése többféleképpen adózhat:

- Ha beszerzéskor áfa-t tartalmazó számlát kapott az adóalany, de nem vonhatta le az adót, mivel nem bérbeadási vagy taxisszolgáltatási célból vásárolta, akkor a későbbi értékesítéskor adómentesen kell a számlát kiállítani (Áfa tv. 87. §). Jelen adómentesség esetében a számla kiállítása kötelező nem helyettesíthető számviteli bizonylattal a számla. A korábban említett demo autók értékesítése adómentes 2008.-tól, ha nem volt levonható az adó a beszerzéskor a továbbértékesítési cél hiányában.

Ha az értékesítés következtében kikerül másik tagországba vagy harmadik országba a jármű, úgy „kétszeresen is adómentes”. Nem követ el hibát az adóalany, ha a bevallásában a 87. § szerinti adómentes sorban szerepelteti a külföldre irányuló értékesítését.
- Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó, akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.
- Ha a beszerzéskor nem volt felszámított adó a számlán, és ezen okból nem vonhatott le adót a beszerző, akkor nem alkalmazható a 87. §-ban szereplő adómentesség, vagyis áfa felszámítással kell a járművet értékesíteni. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Az új szabályozás értelmében az a nő, aki kereső tevékenységgel és gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat.

Az Országgyűlés 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvényt (a továbbiakban: Tnymód.) A Tnymód., és a TnyR. módosításáról szóló 354/2010. (XII.30.) Korm. rendelet egyaránt a Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában, 2010. december 30-án jelent meg.

A jogalkotó által megfogalmazott módosítások közül a legjelentősebb az, amelynek értelmében a nők legalább 40 évi keresőtevékenység és gyermeknevelés után az öregségi nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe.

A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések 2011. január 1-jétől hatályosak. Az igénybejelentéseket a K02 vagy K03 számú űrlapon, személyesen, postai úton, illetve – a megfelelő jogosultság birtokában elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.

A K02 számú űrlapot abban az esetben kell alkalmazni, ha az igénylőnek korábban már volt nyugdíjigénye, illetve szolgálati idő elismerési kérelme, a K03 számú űrlapot pedig ilyen előzmények hiányában kell kitölteni. Az űrlapok letölthetőek az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság internetes honlapjáról (www.onyf.hu), a Nyomtatványok főmenű Nyomtatványtárából.

A Tnymód. a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása szabályai körében jogosultsági időről beszél, amelynek két esetkörét különíti el:
— a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt, és
— a gyermekneveléssel összefüggésben szerezhető (időtartamban maximalizált) jogosultsági időt.

A gyermekneveléssel összefüggésben szerezhető jogosultsági idő körébe tartozik a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató '10.05.04

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél 2010-05-04  

Tartalom 

Társasági adóbevallás: kérdések és válaszok Tőzsdei jövedelmek a 2009. évi Szja bevallásban Lehetőség: Adófizetés részletekben, pótlékmentesen Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése START-kártya szabályok  

Társasági adóbevallás: kérdések és válaszok Kinek kell társasági adóbevallást benyújtani? A bevallás benyújtási kötelezettség minden adóalanyra – sőt a 2009. december 31-ével a társasági adótörvény hatálya alól kikerülő személyre is – vonatkozik. Eltérés abban van, hogy a kötelezettséget mely bevallási nyomtatványon kell teljesíteni. E szerint a 0929 vagy 0928 számú nyomtatványon kell bevallást beadni a kettős könyvvitelt vagy egyszeres könyvvitelt vezető adózónak, ha 2009. december 31-ével nem szűnt meg vagy nem került ki a társasági adótörvény hatálya alól, továbbá a nonprofit szervezetnek , ha nem tett nyilatkozatot február 25-én, a 0901 bevallási nyomtatványon arról, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) bevételt nem ért el vagy költséget, ráfordítást nem számolt el. Annak az adózónak, amely 2009. december 31-ével szűnt meg jogutód nélkül, adóbevallást a 0971 számú nyomtatványon kell tenni. Az az adózó pedig, amely 2010-től jelentkezett be az egyszerűsített vállalkozói adó (az eva) hatálya alá, a 0971EVA nyomtatványon kell – néhány kivételtől eltekintve – a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint bevallani a társasági adót és a különadót. Meddig kell az adóbevallást benyújtani? A legtöbb adózónak a bevallás benyújtási határidő 2010. május 31-e. Ide tartoznak azok, akiknek a naptári évvel azonos az üzleti (adó) évük és nem szűntek meg 2009. december 31-ével, nem jelentkeztek át az eva hatálya alá, illetve nem változtatták meg a beszámoló pénznemét 2010. január 1-jével. Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 150. nap a bevallás határideje a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak (például, amely eltérő üzleti évet választott vagy végelszámolás alatt áll). Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 90 nap a bevallás határideje annak az adózónak, amely 2010. január 1-jével változtatta a beszámoló pénznemét vagy átalakulás miatt szűnt meg. Miről kell számot adni a társasági adóbevallásban? A társasági adóbevallás változatlanul több adóval történő elszámolásra szolgál. Így a társasági adó mellett be kell vallani – a társasági adóelőleget, – a különadót (de nem kell bevallani különadó előleget), – az energia ellátók jövedelemadóját, – a hitelintézeti járadékot, – a szakképzési hozzájárulás különbözetét. A szakképzési hozzájárulás különbözet – a hozzájárulás alapjának 2009-től történő változása következtében – a 2009. adóévi kötelezettség alapján nem állhat fenn. (A 2010-ben esedékes társasági adóbevallásban e címen különbözetet csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó szerepeltethet, de csak akkor, ha a 2008. adóévéről ad bevallást). Nyilatkozatok a borítólapon Eltérően a korábbiaktól nem kell nyilatkozni arról, hogy csatolt-e az adózó a bevalláshoz veszteségelhatárolási kérelmet, tekintettel arra, hogy már a 2009. adóév negatív adóalapjának az elhatárolása is teljes egészében saját hatáskörben történhet, ahhoz nem kell semmilyen esetben adóhatósági engedély. Nyilatkozni kell viszont arról, hogy – az adózó az adóév első és utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozás volt a besorolásról rendelkező törvény alapján, – alkalmaz-e a társasági adókötelezettség meghatározáskor sávos (10 és 16 %) adókulcsot, – kell-e alkalmaznia, ha igen hogyan alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum előírásokat, – mely adónál (társasági adónál, különadónál vagy mindkettőnél) kívánja alkalmazni a bejelentett részesedéssel, a kedvezményezett átalakulással, a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatos előírásokat. Az adókötelezettség megállapítását érintő változások Az adóalap módosító tételek közül azokra térünk ki, amelyekben – jellemzően 2009-ben hozott törvénymódosítás – a 2009. adóévre vonatkozóan változás történt. Az értékcsökkenési leírás szabályaiban új előírás, hogy az eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel (ha erre egyébként a társasági adótörvény 1. számú mellékletének 10. pontja lehetőséget ad) az adóévi adózás előtti eredménycsökkentés helyett választható a követő négy adóév adóalapjának csökkentése. Ilyenkor az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel egyenlő részletekben lehet az eredményt csökkenteni, de a visszaírás ebben az esetben sem vonható le az adózás előtti eredményből. Az adózó választása vélelmezhető akkor is, ha az nem tudatos. A nem realizált árfolyam-különbözet szabályaiban bekövetkezett változás alapján az adózó azt is választhatja, hogy kizárólag a tulajdoni részesedésre elszámolt árfolyam-különbözetre alkalmazza a korrekciót. A választásnak azonban az a feltétele, hogy ezzel nem lesz kisebb az adóalap, mint akkor lenne, ha egyáltalán nem élne az árfolyam-különbözetek miatt módosítással az adózó. Ha élni kíván az adózó a nem realizált árfolyam-különbözetek miatti módosítással, de nem választja azt, hogy csak a tulajdonosi részesedésnél kimutatott összeget veszi figyelembe, akkor változatlanul valamennyi befektetett pénzügyi eszközre és tartós kötelezettségre elszámolt nem realizált árfolyam-különbözetet figyelembe kell venni a korrekcióknál. A fejlesztési tartalék négy adóéven belüli fel nem használása miatt még nem kell a korábban levont összeg miatt adót megállapítani és megfizetni a 2008. adóévi beszámolóban jogszerűen kimutatott fejlesztési tartalék alapján. Egy 2009 évközi törvénymódosítás szerint ugyanis a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2008. adóévekben képzett fejlesztési tartalék hat adóév alatt használható fel beruházásra. A követelésekre elszámolt értékvesztés változatlanul növeli az adózás előtti eredményt, amellyel csak visszaírás, behajthatatlanná válás, megtérülés esetén lehet – legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig – csökkenteni az adózás előtti eredményt. E változás új fogalmak bevezetését is jelenti, amely érinti a behajthatatlan követelés tartalmát és nyilvántartott értékvesztés meghatározását. E szerint a) behajthatatlan követelés a számviteli törvényben meghatározottak mellett – az elévült, és a bíróság előtt nem érvényesíthető követelések kivételével – az esedékességtől számítva 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 százaléka is. b) nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. E változásokat figyelembe véve az adózás előtti eredménycsökkentésben változás a 2009. adóévtől, hogy - ha az adóév utolsó napjáig teljesül, hogy a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem történt meg a követelés kiegyenlítése, akkor levonható az adóalapból a bekerülési érték 20 százaléka, ha legalább ekkora a nyilvántartott értékvesztés, - az előzőek akkor is érvényesíthetők, ha a követelés az adóévben került ki az adózó nyilvántartásából, feltéve, hogy a követelés esedékességétől számítva a kikerülésig eltelt 365 nap, - a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor az elszámolt bevétellel csökkenthető az adóalap – legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig –, míg e módosítás előtt, csak a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt lehetett levonásba helyezni. A tulajdoni részesedést jelentő befektetésre elszámolt értékvesztés visszaírásával a 2009. adóévtől csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az elszámolt értékvesztéssel korábban növelni kellett az adóalapot. A társasági adótörvény főszabály szerint nem írja elő a részesedésre elszámolt értékvesztés adóalaphoz történő hozzáadását. Ez alól azonban kivételt jelent, ha: a) az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre történik értékvesztés elszámolás, amellyel növelni kell az adóalapot, b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre történik értékvesztés elszámolás, amely nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek és ezért növeli az adólapot. Ezen két esetben elszámolt értékvesztés visszaírása vonható le az adózás előtti eredményből.  

Tőzsdei jövedelmek a 2009. évi Szja bevallásban Az szja-törvény 67/A. §-ának 2009. december 31-éig hatályos szabályai szóltak a tőzsdei ügyletből származó jövedelemről. A tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek a különlegessége az, hogy a jövedelmet nem ügyletenként kell megállapítani, hanem az összes ügylet eredőjeként. Azaz az összes ügyleti nyereség és az összes ügyleti veszteség együttes – pozitív – értéke minősül tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek pedig az tekintendő, ha az összes ügyleti veszteség összege meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét. Az egyes ügyletek nyereségét vagy veszteségét az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségekre vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani. Ezen szabályozási módszer azonban azt eredményezi, hogy – mint az már említésre került – a kifizetők nem tudják megállapítani a magánszemély jövedelmét, mivel a magánszemély más befektetési szolgáltatóknál is köthet olyan ügyleteket, amelyeknek az eredménye a jövedelem összegét befolyásolja. Éppen ezért a jövedelmet a magánszemély köteles a saját nyilvántartása alapján megállapítani. Tőzsdei ügyletnek minősül a magyar vagy más elismert tőzsdén – annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon – kötött ügylet. A fentiekben felsorolt feltételek megvalósulása esetén tőzsdei ügyletnek a pénzügyi elszámolással lezáródó ügylet tekintendő. Ebből a szempontból a tőzsdei ügyletek két csoportba bonthatóak. Egyrészt ugyanis a magánszemély a tőzsdén vásárolhat és eladhat ténylegesen létező dolgokat; árut, devizát és legjellemzőbben értékpapírokat. Ez esetben a pénzügyi elszámolás az eladáskor történik meg, azaz a jövedelem megállapítása szempontjából tőzsdei ügyletnek valójában egy értékpapír (vagy más tőzsdén forgalmazott dolog) vásárlásából és eladásából álló ügyletpár minősül. Értelemszerűen az értékpapírokra vonatkozó azonnali ügyletek során az ügyleti nyereséget az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani, azaz az értékpapír átruházásából származó jövedelmet csökkenteni kell az értékpapír megszerzésére fordított értékkel és az értékpapír megszerzéséhez, eladásához kapcsolódó járulékos költségekkel. A tőzsdén azonban nem kizárólag értékpapírra vonatkozó azonnali ügyletek, hanem származtatott ügyletek (derivatívák) is köthetők. A származtatott ügyletek nagyon sokfélék lehetnek, de az adó megállapítása szempontjából a lényeges tulajdonságuk az, hogy jövedelem vagy veszteség nem kettő, hanem egy ügylet eredményeképpen állapítható meg. Azaz például egy kamatláb vagy tőzsdei index jövőbeni alakulására kötött ügylet esetében, ha az adott kamatláb vagy index a magánszemély számára kedvezően alakul, akkor a magánszemély külön kiadás teljesítése nélkül részesül bevételben, amiből a jövedelem megállapítása során csak az ügylethez kapcsolódó járulékos költséget vonhatja le. Ha pedig a kamatláb vagy index a magánszemély számára hátrányosan változik, akkor a magánszemély veszteségét a befektetési szolgáltató a magánszemély számlájáról vagy a biztosítékból vonja le. Lehetőség: Adófizetés részletekben, pótlékmentesen Az adóigazgatásban a fizetési könnyítésre irányuló kérelmek számának jelentés mértékű emelkedésére válaszul meghatározott adózói körnél, 2009. január 1-től kezdődően megnyílt a lehetőség az „egyszerűsített fizetési könnyítés” kedvezményének igénybevételére. A pótlékmentes részletfizetéssel idén is élhetnek az adózók! A személyi jövedelemadó bevallásban szereplő legfeljebb 100.000 Ft összegű fizetési kötelezettség esetén ugyanis –már magában a bevallásban – az adózó nyilatkozhat arról, hogy tartozását nem egyszerre, hanem 4 hónap alatt, négy egyenlő részletben fizeti meg. Lényeges, hogy a nyilatkozat lehetőségével kizárólag csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély élhet, valamint, hogy a részletfizetés ez esetben pótlékmentes. A feltételeknek megfelelő magánszemélynek a pótlékmentes kedvezmény igénybevételéhez a 0953-as bevallás C lapjának (A) mezőjében jelölnie kell, hogy fizetési kötelezettségét részletekben kívánja teljesíteni. A teljesítés időtartama maximum 4 hónap lehet, de ennél rövidebb idő is lehetséges a teljesítésre, melyhez egyszerűen csak a választott időtartamot kell beírni az erre szolgáló helyre. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3, vagy 1/4 része. A részletek befizetésének határideje pedig 2010. június 20., július 20., augusztus 20., szeptember 20. Ha a bevallott fizetendő személyi jövedelemadó, meghaladja a 100.000 Ft-ot, abban az esetben vehető igénybe a kedvezmény, ha a bevallásban a más adónem(ek) ben visszajáró adó összegét ugyanezen bevallás átvezetési lapján (11-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100.000 Ft-ot nem haladja meg. Fontos! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatot kitölteni, az később már nem pótolható! Amennyiben bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a bevallással egyidejűleg benyújtott, a késedelem igazolására vonatkozó kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Ebben az esetben a pótlékmentes részletfizetés kezdete a bevallás benyújtását követő 30. nap. A részletfizetés teljesítése történhet csekken, lakossági folyószámláról történő átutalással és az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain (lásd APEH honlap - www.apeh.hu) akár bankkártyával is. A befizetéshez szükséges csekket az adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán beszerezheti. A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az adóhatóság külön értesítést nem küld. Csak abban az esetben kap értesítést az adózó, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg. Érdemes azonban megjegyezni, hogy amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20) késedelmi pótlékot számít fel. A nyilatkozat előnye, hogy az adózónak nem kell kérelmet benyújtania, továbbá a 2.200 Ft-os eljárási illeték megfizetése sem terheli. Forrás: www.apeh.hu APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága  

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Általános jogi szabályozás Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új jogszabály 2010. január 1-jei hatálybalépésének megfelelően megváltozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) egyéni vállalkozóra vonatkozó fogalmi meghatározása. Eszerint a jövőben egyéni vállalkozónak az Szja. tv. alkalmazásában fő szabály szerint – kiegészítve egyéb, taxatíve felsorolt tevékenységekkel – az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. (Evtv.) szerinti nyilvántartásban szereplő személy minősül, az ebben rögzített tevékenységei tekintetében (január 1-től az eddig külön nevesített gyógyszerészeti magántevékenység, falu/tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység abban az esetben minősül egyéni vállalkozói tevékenységnek, amennyiben az Evtv. alapján egyéni vállalkozóként regisztrálják). Európai közösségi jogász tevékenységét sem nevesíti már külön az Szja. tv. egyéni vállalkozói tevékenységként, mivel ez a tevékenység is az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozik, így adójogi szempontból is az ügyvédekkel esnek egy tekintet alá. Az Evtv. és a Szja tv. törvény módosításai több változást is hoztak az egyéni vállalkozók életében. Megengedetté vált az egyéni vállalkozás szüneteltetése. Korábban, ha a főállású egyéni vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét ténylegesen nem végzi, a vállalkozását szüneteltetheti. A tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a tevékenység szüneteltetésére csak azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik vagy az Evtv. hatálya alá tartoznak, vagy a tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály teszi azt lehetővé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő). Nem szüneteltetheti tehát a tevékenyégét pl. a magán-állatorvos, aki az Szja. tv. szerint ugyan egyéni vállalkozónak minősül - s ennek megfelelően teljesíti adókötelezettségét – azonban nem tartozik az Evtv. hatálya alá, és egyéb jogszabály sem biztosítja számára ezt a lehetőséget. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) – az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon – kell bejelenteni. A körzetközponti jegyző a szünetelésről értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában. A Szja tv. 57.§ (4) bekezdés b) pontja arról rendelkezik, hogy a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is be kell jelentenie. Ugyanis a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül, melyből az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége, amennyiben elmulasztja a pénzintézet felé történő bejelentést az egyéni vállalkozó, annak minden adójogi következménye őt terheli. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységeket nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettséget. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés időtartama alatt is köteles teljesíteni. A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor – a folytatásra vonatkozó bejelentéssel – folytathatja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14.§ rendelkezései értelmében az egyéni vállalkozó mentesül tevékenységének szüneteltetése időtartamában ezen tevékenységéhez kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi- számla­fenn­tartási kötelezettséget is. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylését, továbbá a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését sem kérheti. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. Az Art. 19.§ alapján az egyéni vállalkozó tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a szüneteltetés kezdőnapját követően eltelt öt év, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett a tevékenység folytatásáról, illetve megszüntetéséről. A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül – a személyi jövedelemadó és az Eva bevallás kivételével – az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel kell elszámolni. Amennyiben (2011-ben) teljes évben szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységet és más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezik, akkor személyi jövedelemadó bevallás benyújtási kötelezettsége nincsen. Azonban a szünetelés időszakában is be kell vallania azt az adót, amely amiatt keletkezett, hogy a korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye feltételeit nem teljesítette, továbbá, amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott adókülönbözetére előírt feltételek nem teljesítése miatt keletkezik. Személyi jövedelemadó szünetelésre vonatkozó szabályai A Szja tv. 57.§ rendelkezései alapján az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés kezdő napjától – az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel – a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig - befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek, - igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, felmerülő kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján az egyéni vállalkozói tevékenységet szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti jövedelmét, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az előzőekben említett „nyilvántartott adókülönbözet” alatt a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után a kedvezményes 10 százalékos adókulccsal és az általános adókulccsal (2009-ben 16 %, 2010 január 1-jétől 19%) számított adó különbözetét kell érteni. Általános forgalmi adó A tevékenység szüneteltetését bejelentő egyéni vállalkozónak soron kívüli záró áfa bevallást kell benyújtania a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül. Amennyiben a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenysége mellett magánszemélyként áfa köteles tevékenységet is folytat, akkor a szüneteltetés bejelentése miatt záró áfa bevallási kötelezettsége nem keletkezik, mivel az áfa adóalanyisága nem szünetel. Társadalombiztosítási kötelezettségek A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosított. A Tbj. 8. § d) pontja alapján azonban szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon bejelenteni. Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére egyéb címen sem jogosult, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A magánszemélynek ezen bejelentését az Art. 20. § (6) bekezdése szerint 15 napon belül kell megtenni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2010. január elsejétől 4950 Ft (napi összeg: 165 forint). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg. E jogszabályhely 2010.01.01. naptól hatályos (10) bekezdése alapján a (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók. Tehát ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezdő napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó e tevékenysége mellet rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, illetve regisztrációs számmal, vagy családi gazdaság tagja, feltéve, hogy megfelel a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételeknek, a szünetelés időtartamára nem az egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem a Tbj. 30/A §-ában meghatározott (őstermelői) járulék fizetésére válik kötelezetté. Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az alkalmazottak jogviszonyának rendezésével összefüggésben két lehetősége van. 1. Az egyéni vállalkozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. § (1) bekezdésében szabályozott rendes felmondás lehetőségével, a (3) bekezdésben meghatározott, a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát. 2. A munkaviszony továbbra is fennmarad – mivel a Mt. nem ismeri a munkaviszony szünetelésének fogalmát – melynek költségeit, járulékait az egyéni vállalkozónak továbbra is viselnie kell, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget nem vállalhat. A Mt. 151. § (4) bekezdése alapján ugyanis a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Az alkalmazottak tekintetében a 1008-as bevallást a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell benyújtani, illetve, ha az alkalmazott foglalkoztatása nem szűnik meg a 08-as bevallást a tárgyhónapot követő hónap 12-éig is be kell adni. Helyi iparűzési adó A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 214. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket az állami adóhatóság gyakorolja. Ennek megfelelően a tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető, illetve szüneteltető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben már az APEH jár el, az adózók záró bevallásukat a 1044 számú nyomtatványon az állami adóhatósághoz teljesítik. Forrás: www.apeh.hu APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága START-kártya szabályok Kedvezményezettek köre Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, akia 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A munkaadót megillető járulékkedvezmények A támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja. A munkáltató a bruttó munkabért terhelő közterheket figyelembe véve az alábbi kedvezményekre jogosult: az első évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át fizeti meg járulékfizetési kötelezettség címén, a második évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 20%-át fizeti meg járulékként. A munkáltatók a járulékkedvezményt a 2010. január 1-ét követően kiváltott STRAT-kártyával történő foglalkoztatás esetében az alábbiak szerint érvényesíthetik: az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkáltatót a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, azt követő három hónapjában 20%-ának megfelelő közterhet köteles a munkáltató megfizetni. A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása START-kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A START kártya érvényessége A kártya érvényessége a kiállítás keltétől számított két év. 2010. január 1-jét követően a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatal által kiváltott START-kártya érvényességi időtartama változik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama: alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak. A START kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt. A kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. START PLUSZ kártya Kedvezményezettek köre A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) rendelkezése szerint START PLUSZ kártyára jogosult az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Illetve jogosult az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja. A munkaadót megillető járulékkedvezmények Az érvényes START Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg: a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség, a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A START PLUSZ kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, és a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséből következően – legfeljebb a gyesre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak. A START PLUSZ kártya a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A START PLUSZ kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. START EXTRA kártya Kedvezményezettek köre A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján START Extra kártya kiváltására jogosult az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül. Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani. A munkaadót megillető járulékkedvezmények Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény: a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a 27%-os társadalombiztosítási járulék együttes összegének megfizetése alól, a foglalkoztatás második évében a tb-járulék együttes összege helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A 2008. CVII. tv. 44. § alapján a munkaadót további járulékkedvezmény illeti meg, ha 1. a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot 3 évig megtartja, valamint c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy munkaviszonyát –működésével összefüggő okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül. 2. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét a Pftv. 2. számú melléklete tartalmazza. 3. Az 1. pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a 27% társadalombiztosítási árulék megfizetése alól. A 3. pontban meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg. Ez a kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. Az 1. pontban meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az 1. a) pontban meghatározott feltételnek. A START EXTRA kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani. A munkaerő-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. További információ: www.startkartya.hu Forrás: www.apeh.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.