PTI tájékoztató 2011.03.29

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Cafeteria cégvezetőknek
Tudnivalók az iratmegőrzés helyéről
Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani?
Hiánypótlás elektronikus bevallás esetén
A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót

Cafeteria cégvezetőknek
Gyakran kérdezik cégvezetők, hogy milyen juttatásokat kaphatnak azok, akik nem munkaviszonyban végzik a tevékenységüket. A megbízási jogviszony esetén az Szja törvény cafeteria rendelkezései nem alkalmazhatók. Sajnos a kedvezmények csak a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai esetén jelennek meg a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan.

Náluk azonban egy gáláns nyitást találunk az Szja tv. 71. paragrafus juttatásaira. A (6) bekezdés szerint e paragrafus alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás és munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

Ez alapján a törvényben felsorolt juttatások (étkezés támogatása, üdülési csekk, internet, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdői támogatás, helyi bérlet stb.) mind kedvezményes adózással biztosíthatók a személyesen közreműködő tagok számára is.

A munkáltató, illetve a munkavállaló 71. paragrafus szerinti meghatározását értelemszerűen a paragrafus egészére kell alkalmazni, akkor és úgy, ha más törvény nem szabályoz ettől eltérően.

A cafeteria pénztári elemeire azonban külön szabály van: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja.

Ennek figyelembe vételével arra a következtetésre jutunk, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény alapján önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulást csak munkáltató adhat a vele munkaviszonyban álló munkavállalójának.

Emellett azért marad bőven lehetőségünk, hogy a személyesen közreműködő tagok is kivehessék részüket az adótörvényben megfogalmazott kedvezményekből.

Tudnivalók az iratmegőrzés helyéről
Az adózói iratokat az adóhatósághoz bejelentett helyen kell őrizni. Egyéb megkötés ezzel kapcsolatban nincs. Ezt a kötelezettséget azonban vegyük szigorúan! Amennyiben vis maior okán az iratanyag megsemmisül, és a káresemény nem az iratok bejelentett őrzési helyén történt, igazoljuk azt, hogy a dokumentumok miért nem az iratmegőrzés helyén voltak tárolva.

Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy az iratokat adózó ideiglenesen más helyre szállítsa (bizonylatok könyvelése, feldolgozása stb.). Példának okán egy külföldi taggal is működő gazdálkodó a könyvelést külföldön végzi, ebben az esetben is köteles azonban arra, hogy a dokumentumokat 3 munkanapon belül az ellenőrzés részére átadja.

Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani?
Több okból sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a bevallás elkészítését és leadását.

* A visszaigényelhető adót, járulékot a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, legkorábban 2011. március 1-jétől (az elektronikus úton tejesítők 2011. február 1-jétől) kaphatják meg az adózók.

* Az időben történő benyújtással elkerülhető a bevallási határidő közeledtével kialakuló sorban állás.

* A határidő előtti benyújtás esetén is csak május 20-áig kell megfizetni az esetlegesen felmerülő adókötelezettséget.

* Előfordulhat, hogy az adózó hibásan tölti ki bevallását és például visszaigényelhető adó helyett ténylegesen fizetési kötelezettsége keletkezik. A mielőbbi benyújtással még a május 20-ai befizetési határidő előtt fény derülhet a hibára, így az adózó elkerülheti a késedelmi pótlék felszámítását.

* A tapasztalat azt mutatja, hogy a határidő előtti napokban benyújtott és kizáróan az adózó közreműködésével javítható bevallások korrigálása – az ügyfél nyári szabadsága miatti nehezebb elérhetősége okán – gyakran elhúzódik.

Hiánypótlás elektronikus bevallás esetén
Az elektronikus úton benyújtott bevallás, adatszolgáltatás esetén - amennyiben a bevallás hibás és az, az adózó közreműködése nélkül nem javítható, az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti és szólítja fel javításra. A bevallás benyújtását elmulasztó adózók részére a felszólító levél szintén elektronikus formában kerül kiküldésre. Ennek szabályai és jogkövetkezményei a következők:

Az adóhatóság az elektronikus értesítést/felszólító levelet az értesítési tárhelyre küldi meg, ezért fontos, hogy az adózó kötelezettségének teljesítése érdekében fokozottan kísérje figyelemmel az elektronikus tárhelyre érkezett küldeményeket.

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény alapján, ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem „veszi át” (nyitja meg) a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett irat tájékoztató adatainak a megismerhetősége a címzett számára az értesítési tárhelyen a törléstől számított egy év elteltéig biztosított.

Az elektronikus irat által kiváltott joghatások a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 ezer forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. Mielőtt ezt megtenné, megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak. A megkeresés kizárólag azon tartozás összegét tartalmazhatja, amelyre vonatkozóan még nem kezdeményezte a visszatartási jog gyakorlását az állami adóhatóságnál.

Több önkormányzat megkeresése esetén, ha a NAV által behajtott összeg nem nyújt fedezetet valamennyi behajtásra átadott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásra, az összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.

A végrehajtási eljárás lefolytatása kizárólag belföldön tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. Amennyiben belföldön nem foganatosítható végrehajtás, a külföldön történő végrehajtás iránt az önkormányzati adóhatóságnak kell intézkednie - derül ki a tájékoztatóból.

Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.

A végrehajtási eljárást az adóhatóság önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Amennyiben más tartozás alapján a végrehajtási eljárást átadták az önálló bírósági végrehajtónak, úgy a megkeresésben közölt tartozás végrehajtására is az önálló bírósági végrehajtó jogosult és köteles. Ha hatásköri összeütközés miatt az eljárás lefolytatására az önálló bírósági végrehajtó jogosult, az állami adóhatóság végrehajtást kérőként vesz részt az eljárásban.

Ha a kötelezett felszámolási eljárás alatt áll, nincs helye végrehajtásnak. Az állami adóhatóság a késedelmes megtérüléshez kötődően késedelmi pótlékot (késedelmi kamatot) nem számít fel, ez a megkereső hatáskörébe tartozik. A pótlék végrehajtására ismételt megkeresés alapján van lehetőség.

Az állami adóhatóság a megkeresésben közölt tartozásra fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, és behajthatatlanság címén nem tarthatja nyilván.

A megkeresés személyhez kötött jogosultság, így engedményes, vagy a tartozás nyilvántartására nem jogosult szervezet, személy nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást - derül ki a közleményből.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató, '9.11.17

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő  

3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online Hírlevél 

Tartalom 

A magyar APEH esete az osztrák banktitokkal Alapvető pénzügyi ismeretek cégvezetőknek Munkaidőkeret alkalmazása Szuperbruttósítás - nem alkotmányellenes Lakossági jelzáloghitel összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten  

A magyar APEH esete az osztrák banktitokkal Nem is a sztori az érdekes, hanem a megállapítható tény, miszerint az osztrák törvények, adóhatóságok, bankok teljesen más alapokon kezelik a banktitok intézményét mint ahogy azt Magyarországon megtapasztalhattuk. Az osztrák adóhatóság a Banktörvényük 38. cikke alapján visszautasítja a magyar adóhatóság magánszemélyek vagyongyarapodási ügyeiben küldött nemzetközi megkereséseit, amely arra vonatkozna, hogy a magyar állampolgárnak milyen bankügyletei, számlaforgalma volt odaát. Ezen osztrák törvényhely alapján a banktitok akkor oldható fel, ha a kért információ büntető eljárás céljára szükséges, amely eljárást szándékosan elkövetett - adózással összefüggő jogsazbálysértés (pl. adócsalás) miatt a nyomozó hatóság vagy a bíróság folytatja - a magyar adóhatóság vagyongyrapodás ellenőrzése pedig nem ilyen. Tehát egy adóellenőrzés önmagában nem elégséges indoka a banktitok feloldásának - legalábbis Ausztriában.  

Alapvető pénzügyi ismeretek cégvezetőknek Egy vállalkozás működésének sokféle oldala van: milyen volumeneket állít elő és értékesít, mennyire hatékony a működés, termel-e elegendő készpénzt a folyamatos üzemhez, sikerül-e a minőséget fenntartani, elégedettek-e a vevők és az alkalmazottak. Természetesen ezek közül a cégvezetés sokat egyszerűen megláthat, vagy megérezhet: például ha a gyártósor többet áll, mint működik, vagy nem lehet embert kapni a termeléshez, a vevők egyszer vesznek az áruból és többet nem jönnek vissza, akkor egyszerű érzékelni, hogy gond van. De a probléma nem mindig látható egyértelműen – vagy esetleg nem is tudjuk, hol keressük! Tudni szeretnénk, hogyan alakult az értékesítés, vagy mennyire vagyunk minőségben versenyképesek? Ebben segítenek minket a teljesítménymutatók. Az alábbiakban bemutatjuk mibenlétüket, és próbálunk iránytűt nyújtani kiválasztásukhoz és használatukhoz. Mi a legfontosabb mutató? Ha képzeletben közvéleménykutatást tartanánk az „üzlet legfontosabb célja” című témában, valószínű a legtöbbünk első válasza a nyereség lenne, vagyis első körben a profitot szokták tartani a leglényegesebbnek. Nyilván nem sokan akarnak (persze a nonprofit szervezeteket és jótékony célokat leszámítva) üzletet létrehozni anélkül, hogy abból befektetésük megtérülésére számítanának. Ha azonban elgondolkodunk, hogy mivel is lehet mérni a sikerességet, már nem biztos, hogy a profit célravezető. Miért is járunk a fodrászunkhoz? Valószínű nem azért, mert szép nyereséget termel, vagy sem, hanem azért, mert jó frizurát készít, mindig kedves hozzánk, vagy pontosan fogad a megadott időpontban. A kedvenc élelmszerboltunkban sem a nyereségességet fogjuk figyelni, hanem az áruválasztékot, vagy a tisztaságot, esetleg a pénztárnál kígyózó sorok hosszúságát. A csomagkihordó szolgálat időben és sértetlenül kell, hogy kihozza a küldeményünket, a telefonszolgáltatótól pedig elvárjuk, hogy mindig és mindenhol működjön a vonalunk. Összefoglalva, a sikert sokkal inkább mérjük egyéb, nem pénzügyi jellegű mutatókban, mint szimplán a nyereség nagyságában. Azért nyilván ez utóbbi is igen fontos, így a mutatók bemutatását a „hagyományos”, vagyis pénzügyi mutatókkal kezdjük. Főbb pénzügyi mutatók - árbevétel Egy vállalkozás legfontosabb pénzügyi mutatói általában az árbevétel és költségek alakulása, valamint a likviditás biztosítása körül forognak. Az árbevétel, vagy forgalom rendszerint az egyik leglényegesebb tényező- vevők nélkül nincs üzlet! Vállalatirányítási rendszerünk kialakításánál végig kell gondolnuk, mit is szeretnénk rendszeresen látni forgalmunk alakulásáról. A napi-heti-havi bevételösszesítés nyilván szükséges lesz, de általában nem állhatunk meg ennyinél. Tudni szeretnénk-e a forgalmat termékcsoportokra lebontva? Például egy vendéglőben fontos lehet, hogy milyen ételfajtából és italből mennyi fogy, és eszerint kell rendelni a friss árut. A cipőboltban látni szeretnénk, hogy milyen cipőket visznek a leginkább, illetve nem lesz mindegy például a lábbelik mérete sem – lehet, hogy a 38-as női vagy 43-as férfiból több kell, mint a 43-as nőiből vagy 38-as férficipőből.. A kávézóban fontos lehet tudni, hogy milyen napszakokban nagyobb a forgalom. Lehet, hogy érdemes kora reggel kinyitnunk, ha például irodák vannak a környéken, de este 6 óra után már nincs senki, így akkor be is zárhatunk. Délben lehet, hogy több pultos kell, de délután egy is megbirkózhat a feladattal. Egy jól végiggondolt információs rendszer mindezen információt naprakészen szállítja, és ennek megfelelően tudjuk fontos döntéseinket meghozni. Mit rendeljünk, milyen időközönként, hogyan osszuk be munkatársaink munkaidejét, létszámát, mikorra időzítsük a kiszállítást…  

Munkaidőkeret alkalmazása 2009. június 1-jétől változtak a munkaidőkeretre vonatkozó előírások. Ekkortól – összhangban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv szabályaival – a munkáltató egyoldalú döntésével a napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidőt legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározhatja. Korábban – az idénymunka esetétől eltekintve - a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkaidőkeret legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti lehetett. A munkaidőkeretre vonatkozó – itt most nem ismertetendő – részletes előírások az Mt. 118/A §-ában találhatóak. A munkaidőkeret – mint a munkavállaló törvényes munkaidejét meghatározott időegységre rögzítő előírás – általában a munkakörhöz, vagy a munkáltató tevékenységéhez kötődik. A munkaidőkeret alkalmazása a pihenőnapok kiadása révén válság esetén átmeneti, időszakos megrendelés-állomány csökkenés esetén jelenthet megoldást. A munkaidőkeret alkalmazásának fontos ismérve, hogy ha a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztatja le a munkavállalókkal a rendelkezésre álló teljes munkaidőt, akkor őket a le nem dolgozott időre (állásidőre) járó díjazásként személyi alapbérük illeti meg. A ledolgozott munkaidő mennyiségétől függetlenül a havidíjas munkavállalók részére minden hónapban a havi személyi alapbért ki kell fizetni. Tehát esetükben legfeljebb a műszakpótlékra jogosító időszakban történő munkavégzés csökkenése eredményezhet alacsonyabb bérköltséget. Ugyanakkor a teljesítménybéres munkavállalók esetében a kevesebb munkával érintett időszakban kevesebb bért kell fizetni. Munkaidőkeret alkalmazásnak társadalombiztosítási kihatása nincs.  

Szuperbruttósítás - nem alkotmányellenes Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - mondta ki az Alkotmánybíróság a januárban életbe lépő személyi-jövedelemadó-változásokról kedden. Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget. Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege. 

Lakossági jelzáloghitel összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten Vezető pénzintézetek jelzáloghitel kínálatát tartalmazó összehasonlító hitelkalkulátor indult az interneten, mely a www.hitelkalkulator.com címen érhető el, és azzal a céllal jött létre, hogy a lakosság számára díjmentesen lehetővé tegye a különböző pénzintézetek kínálatának egyszerű és objektív összehasonlítását. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.