Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-08-31
Tartalom
Termőföld-értékesítések új szabályai
Valutapénztári tételek könyvelése
A társasági adóalap megosztása 2010 évben
2010. évi de minimis támogatás az egyéni vállalkozásban
Magánszemély ingatlan bérbeadása
Termőföld-értékesítések új szabályai
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosította a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt is. A módosításokat ismertetjük. Nem kell kapkodni, az új elővásárlási jogok a szeptember 1-et követő KIFÜGGESZTÉSEKRE irányadók.
A módosítások a következők:
1. A helyben lakó fogalma szűkült, a következők szerint:
„m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, vagy egyéni
mezõgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termõföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termõföld vagy tanya
fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elõl el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;” (3.§/1/ m)
Nem minősül már helyben lakónak az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az adott településen van.
2. A helyben lakó szomszéd fogalma bővült: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévõ termõföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelõdésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képezõ termõfölddel vagy tanyával;” (3.§/1/ n) Az eddigi szabályozáshoz képest újdonság az út, árok beiktatása.
3. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje megváltozott azzal, hogy a Magyar Állam az utolsó helyről az első helyre került. Az új szabály a következő:
Tft. 10.§(1) Termõföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elõvásárlási
jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt.
További új szabálya szerint az előbbi c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elõvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következõ:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozó.”
A b) és e) pont alapján az elõvásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony
(felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll.
4. Külön kérdés a törvény hatályba lépése. A módosító törvény 2010 szeptember 1-én lép hatályba – azonban a Termőföldről szóló törvény fentiek szerinti módosítását csak azon termõföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint a törvénymódosítás hatálybalépését követően – tehát 2010 szeptember 1-e után tették közzé.
Az ezt megelőzően közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
– az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétõl eltérõen – a vételi ajánlat
közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
a haszonbérleti ajánlat közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
Valutapénztári tételek könyvelése
Kérdések
1. Ha egy vállalkozás a valutás és devizás ügyleteit a MNB árfolyamán értékeli akkor a valutapénztárból kifizetett tagi kölcsönt milyen árfolyamon kell könyvelni? ( vételi , közép vagy eladási árfolyamon)
2. Unió területén ha nem Euróban fizetünk akkor a kifizetett összeget Euróra számítjuk át. Interneten találtunk egy olyan honlapot ami segíti a munkánkat. Használhatjuk-e vagy pedig kizárólag csak a MNB árfolyamai az irányadóak?
3. Sofőröknek előleget adunk Euróban (361-382). Amikor elszámol vele csak a fel nem használt összeget veszem vissza a valutapénztárba (382-361), a többi előleget a szállítókkal szemben vezetem ki. (51-4544 utána 4544-361) . Jó így vagy az összes kiadott előleget először a valutapénztárba kell visszavennem és utána a költségeket könyvelni (382-361 utána 51-4544 és 4544-382) Melyik megoldás a jó?
Válaszok
1. A nyilvántartási árfolyamon (Sztv. 62.§ (4)).
2. Az Áfa tv. 80.§-a alapján csak az MNB vagy belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet jegyzett árfolyamát lehet alkalmazni. Ha nincs az adott valutának jegyzése, akkor a törvényhely (5) bekezdése szerint kell eljárni (MNB árfolyam). A könyvvezetés során alkalmazott árfolyamra a Sztv. 60.§-ában leírtak az irányadók.
3. Az előlegek szabályos elszámolása úgy történik, hogy a kiadás árfolyamán a teljes összeget visszavételezzük, majd a valuta nyilvántartási árfolyamán (ami gyakorlatilag a kiadás/visszavételezés árfolyama) elszámoljuk a költségeket a bizonylatok alapján.
A társasági adóalap megosztása 2010 évben
Az adóalap-megosztást a naptári év szerint működő adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell – a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül – az év első és második félévére eső naptári napok arányában megosztani. Ennek megfelelően, egész évi – 365 napos – működés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint
a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és
a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység.
Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év első és második felében – például jelentős bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az első, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegéből – teljes évi működés esetén – mindkét időszakra „jut” közel fele-fele hányad.
Amennyiben például az adózó 2010. június 1. - 2010. december 31. közötti adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történő megosztás szerint
a 2010. június 1. - 2010. június 30. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és
a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység.
Az így meghatározott adóalap-részeknek azért is van jelentősége, mert a két időszak szerinti adóalap után eltérő módon kell meghatározni a számított adót (az első félévi adóalapra a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti, s a második félévi adóalapra a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti időszakra vonatkozó szabályok szerint kell számolni).
A naptári év szerint működő adózók esetében – amikor is az adóalap-megosztásnak van helye – a 2010. adóévek időtartama a következők szerint alakulhat:
a naptári évvel azonos, folyamatos – 12 hónapos – működés esetén az adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,
a naptári évvel azonosan működő – beolvadással, illetve kiválással érintett – beolvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,
az előtársasági időszak, amely
az adózó 2010. évi alapításának időpontjától (azaz a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig – ha bármelyik 2010. évi – terjedő adóéve; vagy
ha az adózó az előzőek szerinti időszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a 2010. évi alapításának az időpontjától a – bejegyzett társaság– 2010. december 31-éig terjedő adóéve,
az adózó előtársasági időszak utáni – a 2010. évi cégbejegyzés napját követő naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,
az adózó tevékenységének a 2010. január 1-jétől az éven belüli megszűnéséig tartó adóéve,
a jogelőd 2010. évi átalakulással történő megszűnésekor a 2010. január 1-jétől az átalakulás napjáig terjedő adóéve,
2010. évi átalakulás esetén a jogutód – átalakulás napját követő naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,
forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor az adózó 2010. január 1-jétől az áttérés napjáig terjedő adóéve, illetve az áttérés napját követő naptól 2010. december 31-éig terjedő adóéve,
felszámolás, illetve végelszámolás kezdeményezése esetén a 2010. január 1-jétől a felszámolás, illetve végelszámolás kezdő napját megelőző napig tartó adóév,
a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követő adóév – ha az eljárás úgy fejeződik be, hogy az adózó nem szűnik meg (például egyezség esetén) –, azaz az eljárás 2010. évi lezárultát (az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját) követő naptól a 2010. december 31-éig tartó adóév.
A felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától [Szt. 11. § (11) bekezdés], azonban a Tao. tv. 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem minősülnek társasági adóalanynak, ezért ezen időszak alatt nem (így a felszámolás 2010. évi kezdő napjától a felszámolási eljárás befejeződésének napjáig tartó időszak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napok nem vehetők figyelembe az arányosításnál.
A 2010. adóévi adókötelezettséget a két időszak szerint megosztott adóalapra a következők szerint kell megállapítani:
az első félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen időszakra előírt öt feltétel egyidejű teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni [Tao. tv. 29/K. § (4) bekezdés]; vagy
az első félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételű – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az első félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao. tv. 29/K. § (2) bekezdés].
A választás lehetősége tehát csak az első félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás.
2010. évi de minimis támogatás az egyéni vállalkozásban
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:
* A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
* A de minimis támogatást
o az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
o az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése
Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:
* A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
* A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.
Magánszemély ingatlan bérbeadása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 34. §-ának (1) bekezdése módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § (16) bekezdését. Ennek alapján mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. E rendelkezést a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépéstől kezdődően lehet a bejelentési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni.
Ez az új, bejelentkezés alól mentesítő rendelkezés azt jelenti, hogy az abban foglaltaknak megfelelő, korlátozott körbe tartozó adóalanyoknak nem kell az adóhatóságnál ezen forgalmi adómentes ingatlan bérbeadási tevékenység folytatására tekintettel adóalanyként bejelentkezni, adószámot kiváltani.
Kik tartozhatnak e rendelkezés hatálya alá?
Azok az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek tartozhatnak ezen említett rendelkezés hatálya alá, akiknek az áfa-adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységét kizárólag forgalmi adómentes ingatlan bérbeadás képezi és nincs olyan ügyletük, amely miatt közösségi adószámmal kellene rendelkezniük. Vagyis az adózó
kizárólag természetes személy lehet, aki
nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),
tevékenysége kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 86. §-a szerinti adómentes ingatlan bérbeadási (haszon-bérbeadási) tevékenység lehet (vagyis nem lehet a kötelezően adóköteles körbe tartozó – például kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra, garázs bérbeadásra irányuló – tevékenység),
és az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adóalany nem él az adókötelessé tétel választásával,
valamint nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. (Kereskedelmi kapcsolat e tekintetben: a termékbeszerzés és értékesítés valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel.)
Amennyiben az Art. 22. § (16) bekezdése szerinti – előzőekben felsorolt – bármely feltétel nem áll fenn, például adókötelessé akarja tenni az adózó a bérbeadását, vagy bérbeadási tevékenysége más tagállami adóalannyal kereskedelmi kapcsolat létesítését eredményezi, akkor a bejelentkezés, adószám kiváltás szükségessé válik.
Az Art. 22. § (16) bekezdésében foglalt új rendelkezés alapján, a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépési időponttól kezdődően nem szükséges az említett ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató, korábban már bejelentkezett és adószámmal rendelkező természetes személy adóalanyoknak a regisztrált adóalanyi körből kijelentkezni, hiszen e rendelkezés nem jelenti azt, hogy ezen adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységüket megszüntették volna. Ezek a már bejelentkezett és adószámmal rendelkező adóalanyok továbbra is az adószámukat használják és tüntetik fel értékesítési bizonylataikon.
Lehet-e adószám hiányában a számlaadási kötelezettséget teljesíteni?
A természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is – a rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel – az általános fogalmi adó alanya, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett [amely az ilyen adómentes tevékenységre tekintettel számviteli bizonylat kell, hogy legyen, az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján, vagyis a kibocsátott bizonylatnak nem kell maradéktalanul megfelelnie az áfatörvény számlára vonatkozó előírásainak]. Az adószám hiánya – tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre – az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében (illetve előállításában) és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. (Amennyiben azonban az adóalany úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szerinti számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, emiatt viszont be kell jelentkeznie.)
Van-e lehetőség arra, hogy az érintett körbe tartozó adóalany mégis bejelentkezzen?
Amennyiben a természetes személy adóalany nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy az említett tevékenységére tekintettel nem köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, és magát adóalanyként regisztráltatni kívánja, a ’T101 számú adatlapon teheti meg a bejelentését, amelynek alapján az adóhatóság adószámot állapít meg számára.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése