PTI tájékoztató 2011.06.21

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Kiutalás előtt szja ellenőrzések jönnek
Mikor adómenes a Közösségen belüli értékesítés?
A kólijárvány miatt kompenzációt lehet kérni
Őstermelői tevékenység ninősítése
Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye


Kiutalás előtt szja ellenőrzések jönnek
A jogosulatlan visszaigénylések megakadályozása érdekében a kiutalás előtt is ellenőrzi a személyi jövedelemadó bevallásokat a NAV, a Közép-magyarországi régióban eddig 142 millió forint szja jogosulatlan kiutalását akadályozta meg - közölte az adóhatóság hétfőn.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához tartozó adóigazgatóságok a közlemény szerint folyamatosan vizsgálják a személyi jövedelemadó (szja) bevallásokban visszaigényelt összegek jogosságát. Az eddig befejezett mintegy 2.250 vizsgálat 53 százalékánál tártak fel a tényleges adókötelezettségtől való eltérést, amivel 142 millió forint jogosulatlan kiutalását előzte meg a revízió.

Dacára annak, hogy az adóhatóság számos tájékoztatóban felhívta az adózók figyelmét a bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalókra, az ellenőrzés tapasztalatai szerint azok a magánszemélyek, akik több kifizetőtől szereztek jövedelmet, gyakran rosszul összesítették adóalapjaikat, illetve levont adóelőlegeiket. Mások az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmük tekintetében tévedtek, azaz nem megfelelően végezték el a szuperbruttósítást.

Tipikus hiba volt az is, hogy az adózók élet-, illetve nyugdíjbiztosításuk megszüntetése vagy átalakítása esetén a korábban igénybe vett adókedvezményt nem fizették vissza. Gyakorta okozott eltérést a lakáscélú hitel törlesztése után járó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele is. Ez egyrészt abból eredt, hogy az adózók tévesen határozták meg a rájuk vonatkozó jövedelem-, illetve időkorlátot, másrészt pedig abból, hogy ugyanazon hitel után több adóstárs is érvényesítette a kedvezményt.

Jogosulatlan visszaigénylésekhez vezetett az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő nyugdíj bevallásának elmulasztása, a tőzsdei ügyletekből származó veszteségek adóévek közötti elszámolása, illetve a 2010-ben kapott végkielégítések évek közötti megosztása is.

A budapesti, illetve a Pest megyei illetőségű adózók bevallásainak kiutalás előtti ellenőrzései döntő többségében a bevallás benyújtását követő 30. napig bejeződnek, így hibátlan bevallások esetén a kiutalásokra a jogszabályban meghatározott határidőig sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megállapítással zárul, az eredményről az adóhatóság hivatalos formában értesíti az adózót - közölte a NAV.
***

Mikor adómentes a Közösségen belüli értékesítés?
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.

Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:

1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).

2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.

3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.

Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.

Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.

/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/

A kólijárvány miatt kompenzációt lehet kérni
Megjelent a májusi kólijárvány miatt az európai zöldségtermesztők számára biztosított kompenzációról szóló rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Eszerint az EU-tagállamok uborka-, cukkini-, paradicsom, édes paprika-, és endíviatermesztői rendkívüli támogatást kérelmezhetnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból.

A Németországban májusban kitört kólijárvány következtében keletkezett károk enyhítését célzó támogatás keretében összesen 210 millió euró támogatás fizethető ki. A tagállamok illetékes hatóságai a rendelet értelmében legkésőbb 2011. október 15-ig kötelesek kifizetni a rendkívüli támogatást.

A kólijárvány miatt drasztikusan visszaesett értékesítési lehetőségek súlyos károkat okoztak az európai agrártermelőknek. A magyar EU-elnökség gyorsan és hatékonyan lépett, június 7-ére rendkívüli agrártanácsülést hívott össze Luxembourgban. Ezen született döntés arról, hogy az EU segélyt folyósít a kólijárvány miatt károsult mezőgazdasági termelőknek. A most megjelent rendelet szerint a gyümölcs- és zöldségágazatot ért veszteségeket a 2011. május 26-június 30-i időszakra vonatkozóan kompenzálják.

A kiegészítő támogatást a frissen történő fogyasztásra szánt uborka, paradicsom, édes paprika, cukkini, valamint egyes, a salátafélék és az endíviafélék családjába tartozó termékek piacról történő kivonásával, zöld szüretével és be nem takarításával kapcsolatban használható fel és azok a gazdák is igényelhetik, akik nem tagjai valamely elismert termelői szervezetnek. A támogatás folyósítását 2011. július 11-ig lehet kérelmezni a tagállamok illetékes hatóságainál, amelyeket a tagállamok június 30-ig jelölnek ki.

A kólijárvány miatt hátrányt szenvedett gazdák az uniós jogalkotás szokványos tempójához képest nagyon hamar megkaphatják az ígért támogatást. A politikai döntés alapjait a magyar elnökség által összehívott rendkívüli agrártanácsülés fektette le. A rendelet példás gyorsasággal született meg és az agrárminiszterek döntése után mindössze 10 nappal lépett hatályba.

Őstermelői tevékenység ninősítése
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3.§ 18. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági ősztermelőnek azt a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyt lehet tekinteni, „aki a saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt.”

Az idézett szövegrészből az következik, hogy a regisztrációs szám birtoklása is megalapozza az őstermelői jogállást azzal, hogy ilyen esetben nincs is szükség a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az őstermelői igazolvány kiváltására.

Más a helyzet akkor, ha közös őstermelői tevékenységről van szó, mivel az Szja tv. 78/A §-a ilyen esetben a regisztrációs számot nem ismeri el, őstermelői igazolvány kiváltásáról rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékesítési betétlap március 20-át követően történő érvényesítése esetén az érvényesítéséig érkezett bevételre és felmerült kiadásra az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniuk a közös őstermelői tevékenységet folytatóknak, vagyis akinek a nevére érkezik a bevétel, vagy aki a költséget viselte, annak kell adóznia. Természetesen, ha a bevétel és a kiadás a regisztrációs számmal rendelkezőnél merül fel, akkor az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók az értékesítési betétlap érvényesítéséig.
www.apeh.hu

Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye
Október elsejétől megszüntetné az üdülési csekk adókedvezményét a költségvetési bizottság parlament elé terjesztett módosító javaslata.

A bizottsági módosító az szja törvényen változtatna úgy, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közül kivennék az üdülési csekket. A módosítót az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtotta be a bizottság.

Rögzítené a javaslat, hogy a módosítás október 1-jei hatálybalépését megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére a törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az indoklásban az áll, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási feltételek fenntartása.

A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet, az új elem július elsejével kerül be a cafeteria rendszerbe. Jövő év végéig a SZÉP-kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a tervek szerint 2013-tól csak a kártya lesz forgalomban.

Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak, 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig rögzítetten 1,5 százalék. A SZÉP-kártya bevezetésétől azt várják, hogy a következő 3-4 évben 30-35 százalékkal bővül a forgalom a belföldi turizmusban.

A Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.05.10

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-10

Tartalom
Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak 2011
Május 15-ig kérhető a januári adóváltozások miatti kompenzáció
Június 15-étől élhet a látványsportok támogatására vonatkozó adókedvezmény
Tájékozódás végrehajtás alatt álló cégekről

Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak 2011
Csak a kft cégformára írja elő kötelezően a Gt., hogy az ügyvezetőnek az osztalékfizetés előtt nyilatkoznia kell a társaság fizetőképességéről. Ezt a nyilatkozatot a Cégbíróságnak is be kell nyújtani. A pontos szabályt a Gt. 131.§/3/ bekezdése tartalmazza, de lényegesek az /1/-/2/ bekezdések is:

„131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.”
Az osztalékfizetés esetére tehát vonatkozik a /3/ bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség. Lényeges, hogy ez nem az osztalék megállapításának, hanem a kifizetésének a feltétele. Ez a kettő időben elválhat. (Az osztalék adójának megfizetése (levonása) is a kifizetéshez, és nem a megállapításhoz kötődik.)

A nyilatkozat címzettje a taggyűlés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszerű tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következő lehet: „Alúlírott ügyvezető nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethető, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. "
A nyilatkozatot a törvény szerint 30 napon belül elektronikus úton be kell nyújtani a cégbíróságnak is. Nem írja a törvény, hogy ez a határidő mitől számít, de nyilvánvalóan az osztalék kifizetésétől.

Rt-re is van hasonló rendelkezés a Gt-ben – a 219.§-ban, de ott csak akkor kötelező, ha ezt az alapszabály előírja. Ezesetben is a nyilatkozatot az igazgatóság teszi meg a közgyűlésnek, de cégbírósági bejelentést a törvény nem ír elő.

Május 15-ig kérhető a januári adóváltozások miatti kompenzáció
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak május 15-ig pótlólag leadhatják munkáltatójuknak igénylésüket a januárban életbe lépett adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló kompenzációra.

A 2011. évi kompenzációról szóló kormányrendelet április 15-i módosítása lehetővé teszi, hogy aki 2011. január 1-jén jogosult volt kompenzációra, de a megadott határidőig nyilatkozatát nem adta le, május 15-ig pótigénylést nyújthat be. A jogszabályi feltételek teljesülése esetén 2011. január 1-jéig visszamenőleg válik jogosulttá a kompenzációra, azon hónapokra is, amikor kompenzációban nem részesült.

A nyilatkozat mellett a rendelet 2. számú mellékletében megjelent "Bejelentés a költségvetési szervnél foglalkoztatottat megillető, a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció pótlólagos érvényesítéséről" elnevezésű nyomtatványt is le kell adni a munkáltatónak.

Amennyiben valaki január 15-e után, de a módosító rendelet hatályba lépését megelőzően adta le nyilatkozatát, és így a késedelmes leadás miatt volt olyan hónap, melyre nem járt számára a kompenzáció, szintén ki kell töltenie a mellékelt nyomtatványt, és pótigénylési szándékáról a nyilatkozatot le kell adnia a munkáltatójának.

A 2011. május 15-e utáni, késedelmes leadás után a kompenzáció visszamenőleges érvényesítésére nincs lehetőség.

Június 15-étől élhet a látványsportok támogatására vonatkozó adókedvezmény
Június 15-én léphet életbe a magyar sportot érintő társaságiadó-kedvezményről szóló törvény, amely a jövő héten kerül az országgyűlés elé.

Befejeződtek az egyeztetések az Európai Bizottsággal, így a parlament elé kerülhet az öt látvány-csapatsportra - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda - vonatkozó törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén az adókedvezmény-rendszer nagyjából 20 milliárd forint pluszt jelent a magyar sportnak.

Tájékozódás végrehajtás alatt álló cégekről
Az Adózás rendjéről szóló törvány (Art.) 54. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adóhatóság közzéteszi az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével.

Az állami adóhatóság honlapján a következő módon érhetők el az információk:
Honlap (jobb oldali menü)/Adóhiányosok, hátralékosok/Végrehajtási eljárás alatt álló adózók listája

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.04.12

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-12

Tartalom
Széchenyi Pihenő Kártya információk
Korengedményes nyugdíj 2011-ben
A K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények
Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
A 98 százalékos különadó bevallására vonatkozó eddigi tapasztalatok

Széchenyi Pihenő Kártya információk
Kifejezetten az idegenforgalomra koncentrál a július elsejétől kézbe vehető Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), ezen belül is a szálláshely-szolgáltatásra, de a kormányzat dolgozik olyan új cafeteria-elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyógy- és fürdőszolgáltatásokhoz kötnek - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára.

Elmondta: a kártya már az idei szezonban megjelenik, ám hatása teljes mértékben a jövő évtől lesz érezhető. Terveik szerint ezzel párhuzamosan 2012. december 31-ig még működne az üdülési csekk is, ezt azonban a jövő év végével kivezetnék a piacról.

Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. A munkáltatóknak a kártya igénylése nem kerül pénzbe, a munkavállalók, ha el is vesztik a kártyát, a pénzüket nem. Emellett 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig a korábbi 6 százalék plusz áfa helyett rögzítetten 1,5 százalék.

Szatmáry Kristóf úgy vélekedett: az üdülési csekk fontos eleme volt a magyarországi turizmus fejlesztésének, de "nagyon sok sebből vérzett". Példaként elmondta: költségei magasak voltak mind a munkáltatók, mind a szolgáltatók számára. A munkáltatóknál volt egy 1-6 százalékos kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatóknál ugyancsak 6 százalék plusz áfa ügyleti jutalék, és egy 20 ezer forintos partnerkapcsolati díj. Látszólag a munkavállalóknak nem került pénzükbe az üdülési csekk, de például csak az elveszett csekkek éves szinten több milliárd forintba kerültek - tette hozzá.

Szatmáry Kristóf elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől "3-5 éves viszonylatban 35 százalékos növekedést várunk a piacon". Hozzátette: itt nem öncélúan az idegenforgalom fejlesztéséről van szó, céljuk a legális foglalkoztatás növelése is. Rámutatott, Magyarországon a legfőbb probléma, hogy az alacsony képzettségű munkaerő nem talál munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három szektor tudja a leggyorsabban felszívni ezt a munkavállalói csoportot: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. Megjegyezte, a hatékony munkavállalást segíti a pihenés is.

A kormány 2011. március 30-ai ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet.

Az új cafeteria-elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak.

A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.

Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz majd, az elfogadónak azonban elég egy intézménnyel szerződnie.

A Széchenyi Pihenő Kártya mielőbbi bevezetése érdekében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter munkacsoport felállításáról döntött múlt héten pénteken. Hétfőn Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár irányításával már megalakult a szakmai munkacsoport, amely a Széchenyi Pihenő Kártya júliusi piaci bevezetésén dolgozik. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett főosztályai mellett szakértők, valamint a Magyar Turizmus Zrt. vesz részt.
(MTI)

Korengedményes nyugdíj 2011-ben
A korengedményes nyugdíjba vonulás legutolsó időpontja: 2011. december 31-e. Ettől az időponttól korengedményes nyugdíjra megállapodás már nem köthető! Ismertetjük a további feltételeket.

A jogszabályok: 354/2010. (XII.30.) Korm. rendelet, 283/2009. (XII.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

Az új rendelkezések nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást - amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben vagy azt követően kerül sor.
A 2011. évi korengedményes nyugdíjazásról

Az R. értelmében korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

1. a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges – az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb - életkort 2011. december 31-ig betölti, és ugyaneddig az időpontig a szükséges szolgálati időt megszerzi. (A korengedményes nyugdíj iránti igénybejelentésnek nem feltétele, csupán praktikus kelléke, hogy megelőzőleg az igénylő munkavállaló már rendelkezzen a szolgálati idejét megállapító határozattal.)
2. a munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó a Koreng.rend. szerinti – megállapodás megkötésének szándékát a megállapodás megkötése előtt 30 nappal a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette.( A bejelentés megtörténte tekintetében a feleket a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Fontos tudni, hogy a korengedményes nyugdíj megállapítások időpontja nem lehet korábbi a nyilatkozat aláírásának dátumánál.)

3. a munkáltató és a munkavállaló által kötött megállapodást 2011. december 31-ig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek,
4. a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.

Az 1. pontban írt, 2011. december 31-ig

— betöltendő életkori feltétel az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig az 58. életév, (amelyet a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezmény tovább csökkent),
— megszerzendő szolgálati idő legalább 37 év.

A 2. pontban írt bejelentési kötelezettség teljesítését követően, annak kézhezvételét követő 20 napon belül a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja tájékoztatja a munkáltatót azokról a megfelelőnek minősülő munkahelyekről, amelyek a munkavállaló részére felajánlhatóak. (A munkahelyek megfelelősége tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 25. §. (2) – (3) bekezdése az irányadó.)

A szabályozásból következik, hogy 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás már nem köthető! [R. 1.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjai]
A korengedményes nyugdíjazás egyéb („hagyományos”) feltételei

A korengedményes nyugdíjazás alapvető feltétele az a megállapodás, amelyet e tárgyban kell egymással kötnie a munkáltatónak és a munkavállalónak. A korengedményes nyugdíjazás szabályrendszere tekintetében:
• munkavállaló az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
• munkáltató pedig az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat. [Koreng. rend. 6.§ b)-c) pontjai]

A korengedményes nyugdíj megállapításának további feltétele, hogy a munkavállalók a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) meg kell szüntetnie. [Koreng. rend. 1.§ (3) bekezdése]

A K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények
A kutatás, a kísérleti fejlesztés számviteli elszámolásában megjelenő tételekhez több esetben kapcsolódik az adózás előtti eredményt csökkentő tételként megjelenő adókedvezmény. Ezek ténylegesen felmerült költségei már az elszámolásuk pillanatában csökkentik az adózás előtti eredményt; ezen túlmenően még csökkenthető az adóalap az alap és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel.

A Tao tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adó-zó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költsé-get) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fej-lesztés aktivált értékekeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében.
szja,bevallás,
Adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétellel. A kapott támogatás figyelembevétele során, ha az adózó a K+F költséget a költség felmerülésének adóévé-ben érvényesíti, akkor a folyósításkor kell a költségekből levonni. Amennyiben az aktivált kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi az immateriális javak között a K+F költséget, akkor a szellemi termékre felmerült részt azt értékcsökkenés elszámolásakor számolja el, és a kapott támogatást az időbeli elhatárolás megszüntetésekor vonja le a költségekből.

Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
A 2010. évre szóló Szja bevallás benyújtásának határideje 2011. május 20-a. E napig fizethető meg pótlékmentesen az adó is.

Az elmulasztott bevallás az adóellenőrzés megkezdéséig pótolható. Értelemszerűen, ha nem került benyújtásra az szja bevallás, akkor önellenőrzésnek sincs helye, a mulasztást tehát nem önellenőrzéssel, hanem a bevallás benyújtásával kell pótolni.

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.

A bevallás adóellenőrzés megkezdése előtti benyújtásával a mulasztó mentesülhet a legnagyobb pótlólagos teher, a fizetendő különadó 50%-át kitevő adóbírság alól. Feltételesen, de mentesülhet a 200 ezer forint felső határig kiszabható mulasztási bírság és a május 20-i esedékességtől a különadó összege után fizetendő késedelmi pótlék alól is.

A mulasztási bírság és a késedelmi pótlék alól akkor mentesülhet a magánszemély, - ez a feltétel - ha az elkésett bevallásával egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújt az adóhatósághoz – és azt az adóhatóság elfogadja. (Art. 172.§/1/ b./)

Hogy mivel lehet a késedelmet igazolni? Olyan valós ténybeli vagy jogi indokkal, amely önhibán kívűl esik, és okszerűen következtethető belőle az akadályoztatás.

Ezek után az a kérdés, hogy mikor kezdődik meg az adóellenőrzés – ameddig tehát a különadó bevallás – ha késedelmesen is, de benyújtható, az 50%-os adóbírság kockázata nélkül?

A válasz: az adóhivatal az adózót általában és jellemzően egy tértivevényes levéllel értesíti, - így tehát az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor a magánszemély e levél tértivevényét a postán, vagy a kézbesítőnél aláírja. Arra is van lehetőség a törvényben, hogy a helyszínen adják át ezt az értesítést, de ez ilyen ügyekben nem jellemző. (Ezeket a szabályokat az Art. 93.§-a tartalmazza).

Az elmulasztott bevallás 2011 május 20-ától e napig tehát még benyújtható.

Ezek azonban kivételes szabályok, amelyeket javasolt elkerülni, törekedni kell a bevallási és befizetési határidők betartására.

A 98 százalékos különadó bevallására vonatkozó eddigi tapasztalatok
Az állami adóhatósághoz olyan jelzés érkezett, mely szerint a 98 százalékos különadó bevallása, különösen a nyomtatványok kitöltése a magánszemélyek számára nehézséget jelent, illetve nem is tudják jól elkészíteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a különadóra vonatkozó tapasztalatai az alábbiakban foglalhatóak össze.
A 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele főszabály szerint a 3,5 millió Ft-t, speciális esetben a 2 millió Ft-t meghaladja. A 2 millió Ft-ot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak.

Ha a volt kifizető 2005. január 1. és 2010. december 29. között különadó-alapot képező bevételt juttatott, akkor 2011. március 31-ig részletesen adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás magánszemélyenkénti és éves bontásban tartalmazza a volt kifizető által juttatott bevételből a különadó‑alapot képező összeget, valamint az abból korábban levont közterheket. Az adatszolgáltatás lényege: mekkora összeget lehet a korábban levont közterhekből megfizetett különadóként számításba venni. Az adatszolgáltatásból tehát kiderül, hogy mekkora a különadó alapja és milyen összeggel lehet a magánszemélynek a különadóról szóló 1053K jelű bevallásában a fizetendő különadó összegét (megfizetett különadóként) csökkentenie.

Az adatszolgáltatásban szereplő adatokról a magánszemély a volt kifizetőtől igazolást kérhet. Ekkor a kifizető 30 napon belül köteles kiadni az igazolást a magánszemély részére. Az igazolás rendkívül hasznos segítséget biztosít a különadóról szóló bevallás kitöltéséhez. Az igazolás szintén tartalmazza a különadó alapját, illetve a különadó‑alapot képező jövedelmet érintően, a kifizetés évében levont valamennyi közteher-kötelezettségek összegeit, jogcímenkénti bontásban. Az adatszolgáltatásban és az igazoláson szerepel, hogy a kifizető – a magánszemély munkakörének megfelelően – a különadó alapjának kiszámításakor a 2 millió vagy 3,5 millió Ft-os értékhatárt alkalmazta.

Amennyiben a magánszemély nem tud vagy nem akar igazolást kérni, akkor a vonatkozó rendelkezések ismeretében pontosan meg tudja állapítani, hogy keletkezett‑e különadó fizetési kötelezettsége. A munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésekor ugyanis a kifizető köteles volt átnyújtani a magánszemély részére olyan igazolásokat (kilépő adatlap, járulék- és egyéb jövedelemigazolás), melyekből egyértelműen megállapítható, hogy a magánszemély részére a kifizető milyen összegeket és milyen jogcímeken fizetett ki. Ezen iratok, mint az adózással összefüggő iratok megőrzési kötelezettségére az adóbevallásra vonatkozó elévülési idő vonatkozik. Emellett a magánszemély a betöltött munkakörének megfelelően el tudja dönteni, hogy rá melyik értékhatár vonatkozik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság minden magánszemély számára azt javasolja, hogy amennyiben érintett lehet a 98 százalékos különadóval, akkor a volt kifizetőjétől kérjen igazolást.

A 2010. december 30-ától kezdődően kifizetett összegek vonatkozásában a kifizető igazolás kiállításával segíti a magánszemélyek számára az adókötelezettség teljesítését. Az igazolásban a kifizető minden olyan jövedelem 2 millió vagy 3,5 millió Ft feletti részét szerepelteti különadó-alapként – a kifizetés jogcímétől függetlenül –, melyet a magánszemély a munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésére tekintettel szerzett. A kifizetőnek az igazolást a kifizetéskor kell kiállítani a magánszemély részére. A 2011. január 1-jétől kifizetett összegek után keletkező különadó kötelezettségről a magánszemélynek a 2012-ben kell majd számot adnia.

Az állami adóhatósághoz 2011. április 7-ig 229 db a különadóról szóló bevallás érkezett be, és 565 kifizető teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Április 5-ig az adózók 667,4 millió Ft különadót fizettek be az adóhivatal részére. A különadóról szóló bevallások benyújtási és befizetési határideje a magánszemélyek többségének esetében 2011. május 20‑án jár le, így a benyújtott bevallások száma és a befizetett adó összege a jövőben növekedni fog.

Elmondható, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a jogkövető magatartást gyakorló, adókötelezettségüket teljesíteni kívánó adózók számára nem okozott problémát a különadóról készítendő 1053K jelű bevallás kitöltése és benyújtása, valamint a kifizetők is gond nélkül teljesítették az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

Az állami adóhatóság nyomatékosan felhívja minden a különadóval érintett magánszemély figyelmét arra, hogy a 1053K jelű bevallást nyújtsák be, még abban az esetben is, ha esetlegesen a fizetési kötelezettségüknek határidőben nem tudnának eleget tenni. A bevallás benyújtásának elmulasztása ugyanis 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és az ellenőrzés megindítását is magával vonhatja. A különadó tekintetében is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint kérelmezhető mérséklés, illetve fizetési könnyítés.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.