Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: üzemanyag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: üzemanyag. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 9., szerda

Kötelesek a benzinkutak kiszolgálni a mezőgazdasági gépeket

A töltőállomásoknak ki kell szolgálniuk a 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikat, traktorokat és mezőgazdasági erőgépeket - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán.

    Közleményükben jelezték, hogy széles körű felmérést végeztek tagjaik körében, ennek eredménye alapján minden harmadik termelő tart attól, hogy az üzemanyag-kiskereskedelem egyes szereplői által bevezetett korlátozások akadályozzák a tavaszi munkák elvégzését.
    A kamara felidézte, hogy a kormány tavaly év végén benzinárstopot vezetett be, a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj árát literenként 480 forintban maximálták. Az intézkedés első ütemben három hónapra szólt, majd május 15-ig meghosszabbították. Számítások szerint enélkül az üzemanyagok ára a hazai kutakon jelenleg elérné a 600 forintot literenként.
    A közelmúltban több piaci szereplő is 100 literes tankolási limitet vezetett be, amely a lakossági fogyasztást nem befolyásolja, de a küszöbön álló tavaszi munkák elvégzését akadályozhatja azon termelők esetében, akik töltőállomásokon szerzik be az üzemanyagot - jelezte a NAK.
    A fennakadások elkerülése érdekében jelent meg a kis benzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló kormányrendelet, amely kimondja, hogy az üzemanyagtöltő állomás köteles biztosítani a 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, traktor és mezőgazdasági erőgép töltését - emelték ki a közleményben.
    A NAK kéri tagjait, hogy ha ettől eltérő magatartást tapasztalnak valamelyik töltőállomáson, jelezzék falugazdászuknak.(F:MTI)

2011. március 23., szerda

PTI tájékoztató 2011.03.22

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-03-22


Tartalom
Az önellenőrzés szabályai
Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Bevétel-e a bérleti szerződés szerinti kaució?
Kamatadó: több együttműködést vár Ausztriától az Unió
Üzemanyagárak áprilisra

Az önellenőrzés szabályai
Amennyiben az adózó az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt feltárja, hogy adóalapját, az adót vagy a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba, illetve más elírás miatt hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett dokumentum ismerteti: nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késedelmesen nyújtja be bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye azonban önellenőrzésnek, ha valaki a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

Az adókedvezményt az adózó utólag, önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe. Az ellenőrzés megkezdésétől (vagyis az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés kézhezvételétől vagy a megbízólevél átvételétől) a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem módosítható. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.

A helyesbítés akkor minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az erről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézhezvételének, illetve a megbízólevél átvételének napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.

Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az önellenőrzést a magánszemély adózó a személyi jövedelemadó tekintetében az önellenőrzési lap benyújtásával végezheti el. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózónak kell megállapítania, és a bevallással egyidejűleg megfizetnie.

Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50 százaléka, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75 százaléka, és a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig kell felszámítani.

Az adóhatóság felszólíthat az adóbevallás kiegészítésére
Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére szólíthatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme két egymást követő éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért - derül ki az adóhatóság ellenőrzési kézikönyvéből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a felhívás alapján a magánszemélynek nyilatkozatot kell tennie az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól.

Ha az állami adóhatóság valakit bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelez, ellenőrizheti a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelme (bevétele) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

Az adóhatóság az eljárás során megvizsgálja, hogy a magánszemély bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet a nyilatkozatban megjelölt kiadásra. Amennyiben a források nem adhattak elégséges fedezetet, vagy a magánszemély nem igazolja hitelt érdemlően a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság elrendeli a bevallás utólagos ellenőrzését.

Ha az adóhatóság nem jelölte ki az adózót ellenőrzésre, a nyilatkozattétel alapján megszerzett adatokat az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.

Bevétel-e a bérleti szerződés szerinti kaució?
Lakás, ingatlan bérbeadásánál gyakori eset, hogy a magánszemély bérbeadó kauciót kér a bérlőtől.

A kaució összege nem minősül a magánszemély bérbeadó bevételének az átadás időpontjában, de ha azt a bérlet megszűnésekor a magánszemély nem adja vissza, akkor ez az összeg is bevételnek minősül a bérlet megszűnésekor.

Kamatadó: több együttműködést vár Ausztriától az Unió
Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt hónapokkal ezelőtt elakadt az adócsalás elleni küzdelemben szerepet játszó kamatadó-irányelv módosítása. A két ország az EU többi tagjától eltérően automatikus adatközlés helyett forrásadót von le a számlatulajdonosoktól és ennek kétharmadát az adóalanyok nevének feltüntetése nélkül átutalja a tulajdonosok lakóhelye szerinti másik uniós tagállamnak.
Több együttműködést vár Ausztriától a kamatadóról szóló uniós irányelv módosítása érdekében Algirdas Semeta uniós biztos.

Bécs csak azzal a feltétellel járulna hozzá a módosításhoz, ha Svájc, Andorra, Liechtenstein, Monaco és San Marino is ugyanilyen transzparencia-szabályokat vezetne be.

Üzemanyagárak áprilisra
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2011. április 1-je és április 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 369 Ft/l

Gázolaj: 367 Ft/l

Keverék: 397 Ft/l

LPG autógáz: 218 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. március 16., kedd

PTI tájékoztató '09.12.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom Feltöltési kötelezettség december 20-ig Helyi utazási bérlet juttatása idén és jövőre Üzemanyagmegtakarítás adózása idén és jövőre Hamis „jövedelemigazolás” bankkölcsönhöz Külföldiek termőföldszerzése Feltöltési kötelezettség december 20-ig Egyes adótörvények rendelkezése alapján az adózók meghatározott körének adóelőleget kell fizetnie, és bizonyos esetekben az adóév során befizetett előlegeket egy meghatározott időpontra a várható adó összegére ki kell egészítenie. Ez az úgynevezett adóelőleg feltöltési kötelezettség, amely az idén a társasági adóelőleg, az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg, valamint a társas vállalkozásokat terhelő különadó előleg, illetve hitelintézeti járadék előleg tekintetében áll fenn. A feltöltési kötelezettség a társasági adó alanyai közül azokat a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókat és külföldi vállalkozókat terheli, akiknek a kötelezettség teljesítésének napjára adóelőleget kellett bevallaniuk és a megelőző adóévben az éves szinten számított árbevételük meghaladta az 50 millió forintot. Ezt a kötelezettséget a naptári, illetve az üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni annak az adóalanynak, amely ebben az időpontban működő adózónak minősül, ide értve a csődeljárás vagy végelszámolás alatt lévő adózót is. A társasági adóelőleg feltöltésre kötelezett adóalanyoknak a fizetési kötelezettség mellett a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást is be kell nyújtaniuk az előleg kiegészítés összegéről. Nincs adóelőleg fizetési, illetve feltöltési kötelezettsége az adózónak 2009. évi megszűnésekor, továbbá ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be (előtársasági időszakra). Nem kell kiegészítenie adóelőlegét a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek. Szintén nem terheli adóelőleg feltöltési kötelezettség az adóévben alakult, valamint átalakulás folytán újonnan létrejött adózót sem, mert esetükben az adóévet megelőző évi árbevétel – és így az 50 millió forintos értékhatár – nem értelmezhető. A társas vállalkozásokat terhelő különadó előleg, illetőleg a hitelintézeti járadék előleg feltöltési kötelezettség alanya 2009-ben az a társas vállalkozás, illetőleg hitelintézet, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az előleg feltöltését az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) valamennyi alanyának az adóelőleget ugyancsak december hó 20. napjáig kell kiegészíteni. Az adóelőleg kiegészítési kötelezettségüket elmulasztó adózóknak mulasztási bírság kiszabásával kell számolniuk. A feltöltési kötelezettséget az éves várható adó 100 százalékára kell teljesíteni, de mulasztási bírság csak a 90 százalék alatti teljesítés esetén szabható ki. A mulasztási bírság alapja a befizetett adóelőleg és a fizetendő adó 90 százalékának különbözete, mértéke legfeljebb a bírság alap 20 százaléka. A mulasztás jogkövetkezménye azt az adóalanyt is terheli, aki a törvényben meghatározott határidőt akár csak 1-2 nappal mulasztja el, ezért a feltöltési kötelezettségről olyan időpontig célszerű gondoskodni, hogy a pénzintézet legkésőbb – mivel az idei évben december 20-a munkaszüneti napra esik, ezért az azt követő első munkanapon, azaz - december 21-i terhelési nappal teljesítse az adózó átutalási megbízását. Forrás: www.apeh.hu APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Helyi utazási bérlet juttatása idén és jövőre A helyi utazási bérlet-juttatása a dolgozó részére 2009. évben adómentes természetbeni juttatás. 2010-től ezt 25%-os személyi jövedelemadó terheli. Amennyiben a 2010 évre szóló helyi utazási bérletek kiosztása megtörténik még 2009. évben – úgy erre is a 2009. évi szabályok érvényesek, azaz a munkáltató részéről történő juttatás adómentes – függetlenül attól, hogy az utazási bérletek felhasználására 2010-ben kerül sor. Üzemanyagmegtakarítás adózása idén és jövőre Az üzemanyag-megtakarítás 2010. január 1-jétől a nem önálló tevékenység bevétele, amelyből az adóalap megállapításakor legfeljebb havi 100 ezer forint levonható. A 100 ezer forint levonási korlát az adott havi futásteljesítménytől függetlenül kizárólag az adott hónapban kifizetett – de a kifizetést megelőzően üzemanyag-megtakarításként ténylegesen megképződött – összegekre vonatkozik. A 2010-et megelőző évi útnyilvántartás alapján kimutatott üzemanyag-megtakarítás munkáltató által 2010. január 15-éig történő kifizetése esetén a 2009. december 31-én hatályos szabályok alapján kell eljárni, amely szerint az üzemanyag-megtakarítást a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Minden egyéb esetben a 2010. január 1-jén és azt követően kifizetett üzemanyag-megtakarítás a magánszemély bevétele, függetlenül attól, hogy megállapítása milyen időszakra vonatkozó útnyilvántartás adatai alapján történt. Hamis „jövedelemigazolás” bankkölcsönhöz Jelentős összegű bankkölcsön felvétele miatt kért jövedelemigazolást három magánszemély az adóhatóságtól, ám a korábban benyújtott, munkáltatói kontroll adatok összevetése során kiderült: az adózók ügynöki tevékenységükkel nem kereshettek annyit, amennyit igazoltatni akartak, vagy a cég nem vallott be minden bevételt. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága közokirat-hamisítás gyanúja miatt büntető feljelentést tett, továbbá a foglalkoztató cég adószámát felfüggesztette. A kérelmezők közül ketten alapbevallásukat módosították 828 ezer forintról 19 millióra, míg a harmadik személynél már az alapbevallásban is 18 millió forintos összeg szerepelt. Nyilatkozataik szerint jövedelmüket egy dél-alföldi társaságtól kapták, ahol üzletkötéseik után 18 % jutalék illette meg őket. A társaság alapbevallásában azonban nem ezek az összegek szerepeltek. A kft-ként működő társaság önellenőrzéssel új bevallást adott be, amelyen már a „helyes” jövedelmeket tüntették fel. Ezt azonban nem vehette figyelembe az APEH, mivel a cégnél időközben új ügyvezetőt jegyeztettek be, így a régi képviselő nem volt jogosult a módosító iratok benyújtására. A kft-nél tartott helyszíni vizsgálatok során újabb ellentmondásokat tárt fel az adóhatóság. A céget sem a székhelyén, sem pedig az iratőrzési helyén nem találták. Társasági adóbevallásukban 120 millió forint árbevételt mutattak ki, ám ha az érintett magánszemélyeknek 18 százalék jutalékot fizettek, akkor legalább 260 millió forint bevételt kellett volna elérniük. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága az ügyben közokirat-hamisítás gyanúja miatt tett büntető feljelentést a rendőrségen. Forrás: www.apeh.hu Külföldiek termőföldszerzése Nem zárható ki, de kevés az esélye annak, hogy meghosszabbítsák a külföldiek magyarországi földvásárlási moratóriumát 2011 után, mivel ehhez az Európai Unió tagállamainak teljes egyetértésére lenne szükség - mondták el miniszteriális források. Már most meg kell kezdeni a felkészülést a türelmi idő utáni időszakra, intézkedni kell a magyar termőföld védelme érdekében, a földpiacon ugyanis érzékelhető a befektetői szándék erősödése. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. február 15., hétfő

PTI tájékoztató, '10.01.19


Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
 

Heti Online Hírlevél 

2010-01-19 

Tartalom 

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Üzemanyag-megtakarítás 2010-ben Telefonköltség továbbszámlázása a magánszemélyre Adójóváírás 2010-ben APEH üzemanyagárak február hónapra 

 Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXV. törvény 18. §-a alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, melyet ugyancsak a körzetközponti jegyzőnél (okmányiroda) kell elektronikus úton bejelenteni. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelentenie a magánszemélynek. Amennyiben az 5 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett. Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben • kisvállalkozói kedvezménnyel, • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, • foglalkoztatási kedvezménnyel, • nyilvántartott adókülönbözettel, • kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét. Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szünetelés ideje alatt nem kötelező az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát fenntartani (megszüntetheti). Amennyiben nem szünteti meg a szünetelés idejére a pénzforgalmi bankszámláját, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését kell bejelenteni az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyított pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. Amíg a tevékenységét szünetelteti, addig az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat az Szja-törvény 65. §-a alapján adózik. (Fontos megjegyezni, hogy 2010. január elsejétől a szünetelés időtartama alatt szünetel a biztosítás is, tehát a járulékokat nem kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik biztosítottá amennyiben más jogviszonyában nem tekinthető annak.)  

Üzemanyag-megtakarítás 2010-ben Az üzemanyag-megtakarítás kiszámítási módja nem változott, de a megtakarítás címén kifizethető összegnek felső korlátja van. A 2010. évtől nem minősül bevetélenek az az összeg, amelyet a munkáltató az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén annak mértékét meg nem haladóan fizetett, de legfeljebb havi 100 ezer forint. A 100 ezer forint levonási korlát az adott havi futásteljesítménytől függetlenül kizárólag az adott hónapban kifizetett – de a kifizetést megelőzően üzemanyag-megtakarításként ténylegesen megképződött – összegekre vonatkozik. Munkaviszonyban lévők esetében a 2010-et megelőző évre kimutatott üzemanyag-megtakarítás 2010. január 15-éig történő kifizetésekor a 2009. december 31-én hatályos szabályok alapján kell eljárni, amely szerint az üzemanyag-megtakarítást a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Minden egyéb esetben a 2010. január 1-jén és azt követően kifizetett üzemanyag-megtakarítás a magánszemély bevétele, függetlenül attól, hogy megállapítása milyen időszakra vonatkozó útnyilvántartás (menetlevél) adatai alapján történt.  

Telefonköltség továbbszámlázása a magánszemélyre Kérdés: Most számolom ki a 2009. évi telefon magánhasználata miatt a magánszemély felé továbbszámlázandó 20% telefonköltséget. Mivel csak egy évben egyszer állítjuk ki ezt a számlát a magánszemély felé (ez egyébként helyes így?) és 2009-ben év közben megváltozott az áfakulcs, szeretném megkérdezni, hogy most melyik áfakulccsal kell továbbszámlázni. Az év végi 25 %-kal az egész évet, vagy pedig meg kell osztani és az év első felére eső részt 20%-kal, a fennmaradót pedig 25%-kal. Válasz: A törvény nem határoz meg elszámolási időszakot, így szabályos az éves számlázás is. Az áfa változás miatt azonban az időszakot feltétlenül meg kell bontani.  

Adójóváírás 2010-ben Adójóváírás alapjául továbbra is a bérjövedelem szolgál és e kedvezmény érvényesítése továbbra is a jogosultsági határtól függ. Az adójóváírás összege az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme (Szja-törvény 3.§ 75. pontja szerinti összeg) az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot. Abban az esetben, ha a jogosultsági határt meghaladja a magánszemély összes jövedelme, akkor az éves adójóváírás összegének az a része vonható le a számított adóból, amely a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladja. Az adójóváírás éves összege legfeljebb 181 200 forint lehet (15 100 Ft/hó x 12 hó) és az adójóváírás összege 4 698 000 forint bevallott összes jövedelemnél fogy el. Jogosultsági hónapnak továbbra is az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér (pl.táppénz) illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Példán bemutatva: Ha a magánszemély csak bérjövedelemmel rendelkezik és az összevont adóalapja 3 500 000 forint és az adójóváírásra jogosító hónapok száma 12, akkor a jogosultsági határ (3 188 000 forint) feletti összeg 312 000 forint lesz (3 500 000 – 3 188 000), melynek 12 százaléka 37 440 forint. A példabeli esetben a magánszemélyt 143 760 forint (181 200 – 37 440) adójóváírás illeti meg éves szinten.  

APEH üzemanyagárak február hónapra Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a fogyasztási norma alapján a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. 2010. február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárak: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 316 Ft/l Gázolaj: 298 Ft/l. Keverék: 343 Ft/l. LPG autógáz: 175 Ft/l Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.