Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: előleg. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: előleg. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 4., péntek

Tanyafejlesztési pályázat

 

Megjelent a megújult Tanyafejlesztési pályázat, ami egyike azon kevés támogatásnak, amely CSAK a tanyán élőket segíti. Az új Vidéki infrastruktúra fejlesztések támogatása tanyákon (KAP-RD42-1-25) pályázatban szeptembertől már benyújthatók a támogatási kérelmek! A támogatási intenzitás megújuló energia felhasználására vonatkozó tevékenységek esetén 80%, egyéb tevékenység esetén 95%. A pályázatban előleg is igényelhető, kétszer lehet 25% előleget igényelni, az előleg teljes elszámolását követően egy alkalommal újra igényelhető előleg. Gyakorlatilag a támogatás 50%-át előre megkaphatják a pályázók! Várhatóan kb. 1500 tanyafejlesztési pályázati projekt valósul meg.

2022. november 1., kedd

Államkincstári kifizetések

Jelentős összegű támogatás jutott el a napokban a hazai gazdálkodókhoz. A Magyar Államkincstár mintegy 100 milliárd forintnyi alaptámogatási előleget utalt át az érintett termelőknek. A területalapú juttatások mellett számos termeléshez kötött támogatás előlegét megkapták már a gazdák. Az előlegfizetési időszak egészen november végéig tart, így a következő hetekben további több milliárd forint érkezik majd a termelők számlájára.

2022. szeptember 30., péntek

Közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára - jelentette be pénteken az Agrárminisztérium (AM).

A közlemény szerint az uniós finanszírozású közvetlen támogatások esetében idén is lehetővé válik, hogy az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók előlegfizetésben részesüljenek. Ennek révén nyújt segítséget a kormányzat, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen.

     A minisztérium hangsúlyozta, továbbra is prioritást élvez, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minél több jogcímen megkezdődjön az utalás. Az előzetes becslések alapján több mint 300 milliárd forint kifizetésére nyílik majd lehetőség. Az előlegfizetés október 17-től november végéig tart, december elejétől már a részfizetés időszaka kezdődik.
     A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a kérelmek feldolgozása folyamatos, a szükséges ellenőrzési és adminisztratív folyamatok ütemezetten haladnak. Az előlegfizetéshez szükséges jogszabály határidőre történő megjelentetéséről az Agrárminisztérium gondoskodik.(F:MTI)

2020. október 15., csütörtök

Figyelje a bankszámláját...

A támogatások 70-85 százalékos előlegét elkezdi utalni az állam – összesen 700 milliárdot folyósítanak a napokban. Négy nagy támogatási jogcímcsoporton – közvetlen támogatások, Vidékfejlesztési Program pályázatai, nemzeti támogatások és piaci támogatások – keresztül a magyar agrárium évente átlagosan 700 milliárd forint támogatásban részesül (a tavalyi kifizetések elérték a 793 milliárdot). Idén a gazdálkodók csaknem 170 ezer egységes kérelmet nyújtottak be 5 millió hektárnyi területre, s ezekből három nagy támogatási formában fizetnek előleget az egységes kérelmekben jelzett támogatási igények után. (F:agrárszektor)  https://agraragazat.hu/hir/pentektol-figyelje-a-bankszamlat-a-kisebbekkel-kezdik/

2020. október 14., szerda

Agrártámogatások előlegfizetése

Október 16-tól megindul az agrártámogatások előlegfizetése. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál kérelmenként maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál - mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása - maximum 85 százalék lehet. A gazdálkodók által idén benyújtott egységes kérelmekre a Magyar Államkincstáron keresztül - az előleget és az előlegfizetés lezárulta után november 1-jét követően fizethető részfizetéseket is beleszámítva - még 290 milliárd forintot fizetnek ki. Ebből a tervek szerint több mint 232,5 milliárd forint a közvetlen támogatásokhoz, 37,5 milliárd forint a területalapú vidékfejlesztési támogatásokhoz, 15,5 milliárd forint pedig olyan nemzeti agrártámogatásokhoz kapcsolódik, mint például az állattartók átmeneti nemzeti támogatása, ötmilliárd forintot pedig már kifizettek az uniós krízistartalék maradványából.(AM)

2010. december 8., szerda

PTI tájékoztató 2010.12.07

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-07


Tartalom
Társasagi adóelőleg feltöltése 2010
Adóelőleg mérséklési lehetőségek
A Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás kedvezménye
Közösségi adóvisszatérítési kérelmek új határideje
Evás egyéni vállalkozó szünetelése

Társasagi adóelőleg feltöltése 2010
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 40. § k) pontja módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 26. § (10) bekezdését, illetve a Módosító törvény 43. §-a a Tao. tv.-t a 29/O. §-sal egészítette ki.
A Tao. tv. 26. § (10) bekezdése a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adóelőleg - adóévben várható fizetendő adó mértékéig történő – kiegészítési kötelezettségéről szól. Európai Uniós és/vagy költségvetési támogatás esetén a várható fizetendő adó adóalapjába nem számít bele a támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg.

Az új szabályozás értelmében a 2010. december 16-át követően – tehát december 17-én, vagy azután – teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség (ún. „feltöltési kötelezettség”) feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik; a feltöltési kötelezettség ez esetben tehát nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot (tehát 100 millió forint, vagy annál kevesebb árbevétellel rendelkezett).

a) a naptári év szerint működő adózók

A naptári év szerint működő adózóknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklet I/3/A/b) pontja szerint a bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie, azaz a 2010-es naptári év tekintetében 2010. december 20-ig.

Tekintettel arra, hogy az árbevételi értékhatárra vonatkozó módosítás 2010. december 16-án lép hatályba, így az új szabály alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adózó a feltöltési kötelezettségét 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti. Az ezt megelőző adóelőleg-kiegészítésre (2010. december 16.-a vagy korábbi nap) még az 50 milliós szabályt kell alkalmazni.

b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók üzleti éve tekintetében akkor kell alkalmazni az új szabályt, ha a feltöltési kötelezettség határideje (adóév utolsó hónapjának 20. napja) 2010. december 17. vagy azt követő nap, és amennyiben az adózó a feltöltést 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
www.apeh.hu

Adóelőleg mérséklési lehetőségek

Társasági adó
A társasági adóalanyok negyedik negyedéves előlegének fizetési határideje a feltöltésre kötelezettek esetében december 20. napja, egyéb adózók esetében a következő év január 20. Az utolsó negyedéves előleget akkor is meg kell fizetni, ha az éves várható adókötelezettség nem éri el a korábbi évek bevallásai alapján előírt előlegek összegét. Mivel a feltöltési kötelezettség az adóelőlegeket meghaladó esetlegesen fizetendő adó, így ebben az esetben az érintett adózói körben természetesen nem áll elő tényleges feltöltési kötelezettség.

Ugyanakkor, ha az így kiszámított különbözet jelentős összegű túlfizetést eredményezne, akkor az adóelőleg fizetés esedékessége előtt célszerű élni az Art. 42.§ (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel, azaz mérséklést kérni. A kérelem illetékmentes, kötetlen formában terjeszthető elő. Figyelemmel kell azonban lenni az Art. 172.§ (13) bekezdésében foglalt jogkövetkezményre, amely a nem kellő megalapozottság esetén terheli a kedvező elbírálásban részesülő adózót. Akár a feltöltési kötelezettség számszerűsítése, akár a mérséklés kellő megalapozottsága érdekében tehát pontos számításokra van szükségünk. A szaklap a korábbi számában részletes tájékoztatást közölt a megváltozott adómértékről, illetve annak alkalmazási feltételeiről. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

A feltöltési kötelezett Takarékos Kft 1-3.negyedéves adóelőlege 2.000eFt, a 4.negyedéves 1.000eFt. A teljes naptári évben működött, üzleti évének fordulónapja 2010.12.31.

Az éves összes adóköteles bevétele 400.000eFt, összes adóalapot csökkentő ráfordítás 390.000eFt, az adóalap korrekciós tételek együttes hatása +2.000eFt. Az év első felére jutó adóalap kiszámítása: 12.000*181/365=5.951eFt. Mivel az év első hat hónapjára jutó adóalap nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, vizsgálandó, hogy megfelel-e azon egyéb törvényi feltételeknek, amelyek lehető teszik a kedvezményes 10%-os adómérték alkalmazását. Kedvező eredmény esetén az első félévre jutó adó 595eFt. Ebben az esetben a meg nem fizetett 9% (536eFt) csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet a következő négy adóévben kell az adótörvényben előírt célra felhasználni. Az év második felére jutó adóalap 6.049eFt (12.000-5.951). 2010. július 1-jétől 250 millió Ft adóalapig feltétel nélkül lehet alkalmazni a 10%-os kulcsot, így az ezen időszakra jutó adó 605eFt. Mivel a második félévben a 10%-os kulcs általánosan alkalmazható (250 millió forintig), ezért a 9%-os adómegtakarítás már nem minősül csekély összegű támogatásnak, azaz nincs felhasználási kötelezettség sem.
Látható, hogy az éves várható adófizetési kötelezettség jóval elmarad a tárgyévre előírt adóelőlegek összegétől (4.000eFt>1.200eFt), ezért célszerű adóelőleg mérséklést kérni. A mérséklési lehetőségünkkel feltétlen éljünk, azonban nem árt az óvatosság! Az Art. 172.§ (13) bekezdése a túlzó mértékű mérséklést mulasztási bírsággal sújtja, a jogkövetkezmény alapja a módosítás előtti és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

Ha az előzetes számítások szerint az előírt adóelőlegek nem fedezik a várható fizetendő adót, akkor az előző adóévben éves szinten számított 50 millió forint feletti árbevételt elérő adózóknak feltöltési kötelezettségük keletkezik. Jóllehet a Tao. tv. 26.§ (10) bekezdése a várható adó teljes összegére írja elő a kiegészítést, az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban csak annak 90%-ától szankcionál. A mulasztási bírság alapja a 90%-ból hiányzó rész, mértéke az adóhivatal mérlegelésétől függően 1-20%. Az adóelőleg-kiegészítést nem csak befizetni, de be is kell vallani (2010-ben 1046 jelű) december 20-ig. Korábban hallani lehetett olyan adózói leleményről, hogy december 20-án elég egy fizetési kötelezettséget nem tartalmazó (nullás) bevallást benyújtani, majd később, amikor már pontosabb adatok állnak rendelkezésre a végleges adóalap meghatározásához, egy önellenőrzéssel helyesbítünk és csak a jegybanki alapkamattal egyező mértékű pótlékot kell fizetni. Az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban nem a bevalláshoz, hanem a megfizetéshez köti a jogkövetkezményt, így a praktika tévedésnek bizonyult, az önellenőrzés elméletileg lehetséges, gyakorlatilag értelmetlen.

Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók előlegfizetési kötelezettségét az Szja tv. 49.§ (16) bekezdése írja elő. A társasági adó alanyaival szemben annyival kedvezőbb a helyzetük, hogy számukra az augusztusi törvénymódosítás eredményeként az év második felére 250 millió forint adóalapig feltétel nélkül alkalmazható 10%-os adókulcs okozta adómegtakarítás külön mérséklési kérelem nélkül is érvényesíthető, hiszen az adóelőlegek nem a korábbi év adóteljesítménye alapján kerülnek előírásra (Tao.tv.), hanem a tárgyévi tényleges teljesítmény alapján. Az adóév utolsó adóelőlegének megállapításakor (2011.01.12.) a pénzforgalmi könyvvitel miatt már tényadatokkal számolhatunk. Az első lépés, hogy a működés naptári napjainak arányában elkülönítsük az első és a második félévre jutó adóalapot. A következő lépés, hogy kiszámítsuk az éves fizetendő adót. Utolsó lépésként úgy határozzuk meg a negyedik negyedéves adóelőleget, hogy az éves számított adóból levonjuk az eddig megfizetett három negyedév adóelőlegét.

Példán levezetve: az éves adóelőleg-alap 40 millió forint, a működés kezdete 2010.03.01., a vállalkozó a feltételek hiányában nem jogosult az év első felében a 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazására, a három negyedéves adóelőlege 4.850eFt.
Adóelőleg kiszámítása március 1- június 30. időszakra: 40.000eFt*(122/365)=13.370eFt adóalap, 13.370eFt*19%=2.540eFt adó
Adóelőleg kiszámítása július 1-december 31. időszakra: 40.000eFt-13.370eFt=26.630eFt adóalap, 26.630eFt*10%=2.663eFt adó
A negyedik negyedéves fizetendő adóelőleg: 5.203eFt-4.850eFt=353eFt.

A Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás kedvezménye
Az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszap-ömlés károsultjainak megsegítése érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya a 252/2010. (X.21.) kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) megalkotásával létrehozta a Magyar Kármentő Alapot (továbbiakban: Alap). A Kormányrendelet 5. § (4) bekezdése alapján az Alap javára felajánlott adományokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) közérdekű célra történő kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezáltal a juttatás a társasági adóban nyilatkozat nélkül is vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (elismert) költség, annak összegével nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt.

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 37. §-a, illetve 40. § e) pontja 2010. november 20-ai hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés z) pontját és 7. § (7) bekezdését, továbbá a Módosító törvény 42. §-a a Tao. tv.-t szintén 2010. november 20-i hatállyal 29/N. §-sal egészítette ki.

A módosítások következtében a 2010-ben kezdődő adóévben az Alapnak visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50%-ával csökkenthető az adóévi adózás előtti eredmény, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. Az adóalap kedvezmény tehát már a 2010-ben adott támogatásokra is alkalmazható a 2010-es adóévben, a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékben. Igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

Az Alap adminisztrációs többletterheinek elkerülése érdekében társasági adóalap-kedvezmény érvényesítéséhez megfelelő igazolásnak minősül a Kormányrendelet 5. § (3) bekezdésében említett igazolás, amelyet az Alap javára befizetett összegről az adományozó kérésére a számlavezető hitelintézet állít ki.

A változás nem érinti a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjában rögzített egyéb adóalap kedvezményeket, tehát a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek adott támogatás 50 százalékával, illetve a tartós adományozási szerződés szerint nyújtott juttatás 20 százalékával (kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezettel kötött tartós adományozási szerződés esetén a támogatás 70 százalékával) továbbra is csökkenthető az adózás előtti eredmény, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
www.apeh.hu

Közösségi adóvisszatérítési kérelmek új határideje
A közösség más tagállamában letelepedett adóalany a 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2011. március 31-ig nyújthatja be a letelepedése szerinti tagállamban.

Az egyes adótörvényeket módosító 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító tv.) 236. §-a módosította az adó-visszatéríttetési kérelmek benyújtásának határidejét.

Határidő módosítás:
A Módosító tv. 236. § (1) bekezdése alapján, a közösség más tagállamában letelepedett adóalany a 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 251/C. § (2) bekezdésében szereplő szeptember 30-i határidőtől eltérően – 2011. március 31-ig nyújthatja be a letelepedése szerinti tagállamban.

Átmeneti szabály:
Határidő módosítás zökkenőmentes alkalmazása érdekében a Módosító tv. 236. § (2) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelmét a magyar adóhatóság a 2010 október 1-je és 2010. november 20-a (a határidő módosítás hatálybalépésének időpontja) közötti átmeneti időszakban a szeptember 30-ai határidő elmulasztása miatt utasította el, a magyar adóhatóság a felettes szerv vagy bíróság által még el nem bírált elutasító határozatát visszavonja és az új határidőre tekintettel új határozatot hoz. Az visszavonandó elutasító határozat elleni jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban lerótt illetéket vissza kell téríteni.

(A határidő módosítás természetesen a belföldön letelepedett adóalanyoknak a Közösség más tagállamából történő adó-visszatéríttetési kérelmére is vonatkozik, azaz a Módosító tv. 236. § (3) bekezdése alapján ők is 2011. március 31-ig nyújthatják be a 2009. évre vonatkozó áfa-visszatéríttetési kérelmüket a magyar adóhatósághoz (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 9. számú melléklet I. 3. A) pontjában szereplő szeptember 30-i határidőtől eltérően).)
www.apeh.hu

Evás egyéni vállalkozó szünetelése
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységének szüneteltetése esetére az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban eva-törvény) külön jogi szabályozást nem tartalmaz.

A szünetelés lehetőségét biztosító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet és új kötelezettséget sem vállalhat, azonban a szüneteltetés alatt az adószáma megmarad, eva adóalanyi minősége nem szűnik meg. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Az eva-törvény hatálya alá tartozó, de a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozóra is vonatkozik az eva-törvény 7. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a bevétel megszerzésének időpontja a bizonylat kibocsátását követő 30. nap, ha a bevételt az adóalany eddig az időpontig még nem szerezte meg. Ennek értelmében a szüneteltetés napját megelőzően kiszámlázott, de a számla kibocsátásának napját követő 30. napon megszerzett (vagy addig befolyt) bevétel még az eva szabályai szerint adózik. Év végi számla esetén előfordulhat az is, hogy az ún. 30 napos szabályból kifolyólag a bevétel már a következő adóévet érinti. Ebben az esetben az így megszerzett bevétel evás bevétel lesz, ami azt jelenti, hogy a megszerzés adóévében – ezen bevételt illetően – eva bevallást kell benyújtani (jóllehet a szüneteltetés akár az egész adóévre is vonatkozhat).

Az előbbitől eltérően a tevékenység szüneteltetését követően – nem közvetlenül a vállalkozói tevékenységéből – befolyt bevételeket (különösen jóváírt bankkamat, kártérítés, adóvisszatérítés) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései szerint önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni.

Az adózónak a szüneteltetés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallásának benyújtási határideje az éves bevallás benyújtására előírt határidő, azaz az adóévet lövető év február 25-dike.

Az evás időszak előtti – a személyi jövedelemadó hatálya alatt keletkezett – bevételt csökkentő kedvezmények, adókedvezmények, illetve adómegtakarítással kapcsolatos kedvezmények érvényesítése esetén, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteletetése idején is érvényesülnie kell a törvényben megjelölt feltételeknek.

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején is rendelkeznie kell pénzforgalmi bankszámlával. A pénzforgalmi bankszámlán jóváírt kamat összege önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, mellyel szemben a számlavezetési díj összege a költségek között elszámolható.
PM Jövedelemadók Főosztálya 2300/5/2010 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227511410/2010
www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. június 30., szerda

PTI tájékoztató '10.06.29

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-06-29


Osztalékelőleg és a társasági szerződés
Az osztalék-előleg fizetésének megvannak az adózási, számviteli és társasági jogi szabályai. Az előbbiekről már volt szó - most a társasági jogi feltételeket emeljük ki.

A kérdésről a Gt. 133. §-a következőképpen rendelkezik:
„Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá
b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Tehát társasági jogi szempontból az osztalék-előleg fizetés fizetésének az egyik feltétele, hogy a társasági szerződésben kifejezetten, beleírva szerepeljen ez a jogi lehetőség. Ez lényeges kérdés – mert pl. a szerződés-mintával alapított társaságoknál a minta ezt a kitételt nem tartalmazza. Utólagos társasági szerződés-módosítással ez pótolható, - a jövőre nézve. A második társasági jogi feltétel, hogy az osztalék-előleg fizetésére a taggyűlés döntsön, ugyanis értelemszerűen az ő hatásköre. A további feltételeket a 133.§ tartalmazza.

Kérdésként merült fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a társaság úgy fizetett osztalékelőleget, hogy erről a társasági szerződés nem rendelkezik? Nem tudunk beszámolni még e körben adóhatósági, vagy bírósági gyakorlatról – a liberálisabb felfogás szerint ez a társasági jogi jogsértés nem érinti az osztalékelőleg adójogi minősítését. Egy szigorúbb megítélés esetén a társasági jogi feltételek megléte hiányában nem beszélhetünk osztalékelőlegről. Ez súlyos adójogi következményekkel járhat – ezért indokolt a társasági szerződések felülvizsgálata, és az osztalékelőlegről való rendelkezése beépítése.

Helyi iparűzési adó változások újra
Az Országgyűlés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Így az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni.
1. Bejelentési, bevallási kötelezettség, adófizetés
Az állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóköteles tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. június 29-től már ahhoz az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, amelynek területén az adózó székhelyet vagy telephelyet létesített, illetve amelynek területén az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenységet folytatni kívánja. Amennyiben adózó a 2010. évben akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységének megkezdését az állami adóhatósághoz már bejelentette, azonban a tevékenység befejezésének időpontja 2010. június 29-ére vagy ezt követő időpontra esik, akkor a tevékenység befejezésére vonatkozó változásbejelentést már az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság tehát a június 28-án, éjfélig benyújtott (elektronikus úton továbbított, ügyfélszolgálatokon átvett, illetve postára adott) adatlapok feldolgozását végzi el, az ezt követően benyújtott adatlapokat az adózó részére küldött levéllel átteszi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.
Amennyiben adózó a tevékenység megkezdésére vagy befejezésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét kívánja teljesíteni - akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről van szó -, akkor azt szintén az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál teheti meg.
Adózó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóval kapcsolatos bevallását szintén 2010. június 28-ig tudja az állami adóhatósághoz benyújtani, azaz, ha a bevallást 2010. június 28-án személyesen benyújtja, postára adja vagy elektronikus úton előterjeszti, akkor az állami adóhatóság ezen bevallásokat még feldolgozza. Azokat a bevallásokat azonban, amelyeket 2010. június 29-én, vagy ezt követően terjeszt elő az adózó (akár elektronikus úton, akár papíralapon) az állami adóhatóság elutasítja. Ezeknek a bevallásoknak a feldolgozása már az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A bevallásokra teljesített befizetést 2010. június 29-én, vagy azt követően az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, abban az esetben is, ha az adózó a befizetéseihez kapcsolódó bevallást 2010. június 29-ét megelőzően adta postára, nyújtotta be személyesen vagy terjesztette elő elektronikus úton.
Ha adózó 2010. június 29-én vagy ezt követően kívánja egy esetleg elmulasztott vagy olyan bevallási kötelezettségét teljesíteni, amely 2010. június 29. napjánál korábbi (azt megelőző) bevallási időszakra vonatkozik, akkor is az önkormányzati adóhatósághoz kell ezeket a bevallásokat teljesíteni. Ugyanez értendő a bevallás önellenőrzésére is, akkor is, ha az önellenőrzés olyan bevallásra vonatkozik, amely korábban az állami adóhatósághoz került benyújtásra. Kivételt képez ez alól, ha az adózónak 2010. június 29-ét megelőzően az adóhivatalhoz benyújtott hibás bevallására – az adóhivatal értesítése alapján – úgynevezett „javítóbevallást” kell benyújtania. Ebben az esetben a javítóbevallást még az állami adóhatóság dolgozza fel. Az állami adóhatóság azonban csak akkor tudja ezeket a javítóbevallásokat feldolgozni, ha „Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező a „javítóbevalláson” kitöltött.
Az állami adóhatóság a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megelőzően benyújtott bejelentéseket (változásbejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, sőt a hibás bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódna a törvény hatályba lépése utáni időpontra (is).
Ugyanígy jár el az állami adóhatóság az iparűzési adóval összefüggésben teljesített befizetések tekintetében is: a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adószámlára joghatályosan a 2010. június 28-i legkésőbbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el. A postai készpénzátutalási megbízások közül azok számolhatóak el (könyvelhetőek fel) az állami adóhatóságnál befizetésként, amelyeket az adózó legkésőbb június 28-án postára ad. Az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztül szintén a jelzett időpontig lehet helyi iparűzési adóra és jogkövetkezményeire fizetni, illetve a fenti időponttól az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai már nem biztosítanak készpénzátutalási megbízást a HIPA-kötelezettségek teljesítéséhez.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. június 29-én és ezt követően átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul „visszafordítja”, visszautalja az adózó számára. Ugyanez vonatkozik a helyi iparűzési adónemen fennálló valós túlfizetésekre is.
Ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót fizetni 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatósághoz kell. Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, vegyék a leírtakat figyelembe. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó 2010. június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság(ok)nak az adózó azon adatait is átadja, hogy mely iparűzési adóval kapcsolatos fizetési kötelezettségének mióta nem tett eleget.
A hivatkozott törvény szerint az állami adóhatóság 2010. június 29-től már nemcsak befizetést, hanem iparűzési adóval összefüggésben kiutalási és/vagy átvezetési kérelmet sem tud befogadni és teljesíteni. Természetesen amennyiben az adózó adókötelezettségének teljesítéseként nagyobb összeget fizetett be adószámlájára és hibás bizonylata nincs, valamint valamennyi adókötelezettségét (bevallási) teljesítette és ezt követően (valós) túlfizetése áll fenn, akkor azt az állami adóhatóság az adózónak törvényi rendelkezés alapján hivatalból kiutalja.
2. Ellenőrzési eljárások
Amennyiben adózónál a hatálybalépéskor olyan ellenőrzési eljárás van folyamatban, amely helyi iparűzési adóra (is) vonatkozik, akkor az állami adóhatóság ezen eljárást az iparűzési adó vonatkozásában is még lefolytatja, az adatokat azonban az eljárás befejezését követően átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak, amely ha szükséges az eljárást továbbfolytatja, pl. a hatósági eljárásban a határozatot meghozza. Abban az esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adóügyet 2010. június 29-ig lezárta, azaz a határozatát meghozta, úgy az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat is az állami adóhatóság folytatja le.
3. Fizetési kedvezmények, végrehajtás
2010. június 29-től a helyi iparűzési adó kötelezettségre irányuló fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklés) kérelmet is az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság, a korábban hozzá benyújtott olyan fizetési kedvezményi kérelmeket, amelyekben határozathozatalra még nem került sor, átadja az önkormányzati adóhatóságnak.
2010. június 29-ével, mint határnappal az állami adóhatóság a helyi iparűzési adótartozásokra vonatkozó adóvégrehajtási eljárás megindítására illetve folytatására sem rendelkezik önálló hatáskörrel. A végrehajtás foganatosítására az állami adóhatóságnak a folyamatban lévő ingó illetve ingatlan végrehajtással érintett ügyekben illetve a június 29-étől indítandó eljárások esetében kizárólag az önkormányzati adóhatóság ezirányú nyilatkozata, megkeresése alapján van hatásköre.
4. Előlegfizetés
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg már szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.
Forrás: www.apeh.hu

Egyéni cég alapítása az EVA hatálya alatt
Amennyiben az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó alapít egyéni céget, az egyéni vállalkozó eva szerinti adóalanyisága az egyéni vállalkozó jogállás megszűnése napjával ugyancsak megszűnik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik ebben az esetben is. Figyelemmel kell lennie arra a 2010. évtől bevezetett új rendelkezésre is, mely szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén a kintlévőségek is bevételnek minősülnek, tehát itt nem a 30 napos szabály érvényesül.
Amennyiben az adózó az eva hatálya alatt alakul egyéni céggé, akkor az Szja-törvény hatálya alatt érvényesített feltételtől függő kedvezmények (kisvállalkozói, fejlesztési tartalék) tekintetében nem kell a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Természetesen a kisvállalkozói kedvezménnyel érintett tárgyi eszközöket ilyen esetben is az egyéni cég rendelkezésére kell bocsátani.
Az általános szabálytól eltérően ebben az esetben az egyéni cég négy adóév eltelte előtt - jellemzően két adóév után - adóalany lehet, azaz bejelentkezhet ismételten a feltételek meglétre esetén az eva hatálya alá. Az egyéni cég legkorábban a feltételek megléte esetén 2012-ben jelentkezhet be az eva hatálya alá, amennyiben a 2010. évben alakult.
Az újonnan alakult egyéni cég új adószámot is kap. A volt egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a bevallásadási kötelezettségnek - a saját személyét terhelő adók kivételével - soron kívül kell eleget tennie. A tárgyévről a személyi jövedelemadó bevallást az adóévet követően május 20-áig kell benyújtani, kivéve, ha áfa kötelezettsége miatt annak benyújtására február 25-éig kötelezett.
A korábbi egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel az önellenőrzési jog nem az egyéni céget illetik meg, hanem a magánszemélyt, mivel a korábbi időszak kötelezettségei is a magánszemélyt, és nem a tőle elkülönült jogalanyisággal rendelkező új egyéni céget terhelik.

Mikor nem szüntethető meg a munkaviszony?
A Munka Törvénykönyve szabályai szerint (90.§) a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás
időtartama.
A felmondási idő, ha az előbbi felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
A felmondási védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:

„aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.

A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1 jétől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)

Mivel a munkába járás fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát.

Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.

Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függően – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapításánál.

[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227360593]
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. március 16., kedd

PTI tájékoztató '09.12.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél  

Tartalom Feltöltési kötelezettség december 20-ig Helyi utazási bérlet juttatása idén és jövőre Üzemanyagmegtakarítás adózása idén és jövőre Hamis „jövedelemigazolás” bankkölcsönhöz Külföldiek termőföldszerzése Feltöltési kötelezettség december 20-ig Egyes adótörvények rendelkezése alapján az adózók meghatározott körének adóelőleget kell fizetnie, és bizonyos esetekben az adóév során befizetett előlegeket egy meghatározott időpontra a várható adó összegére ki kell egészítenie. Ez az úgynevezett adóelőleg feltöltési kötelezettség, amely az idén a társasági adóelőleg, az egyszerűsített vállalkozói adóelőleg, valamint a társas vállalkozásokat terhelő különadó előleg, illetve hitelintézeti járadék előleg tekintetében áll fenn. A feltöltési kötelezettség a társasági adó alanyai közül azokat a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózókat és külföldi vállalkozókat terheli, akiknek a kötelezettség teljesítésének napjára adóelőleget kellett bevallaniuk és a megelőző adóévben az éves szinten számított árbevételük meghaladta az 50 millió forintot. Ezt a kötelezettséget a naptári, illetve az üzleti év utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni annak az adóalanynak, amely ebben az időpontban működő adózónak minősül, ide értve a csődeljárás vagy végelszámolás alatt lévő adózót is. A társasági adóelőleg feltöltésre kötelezett adóalanyoknak a fizetési kötelezettség mellett a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást is be kell nyújtaniuk az előleg kiegészítés összegéről. Nincs adóelőleg fizetési, illetve feltöltési kötelezettsége az adózónak 2009. évi megszűnésekor, továbbá ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be (előtársasági időszakra). Nem kell kiegészítenie adóelőlegét a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek. Szintén nem terheli adóelőleg feltöltési kötelezettség az adóévben alakult, valamint átalakulás folytán újonnan létrejött adózót sem, mert esetükben az adóévet megelőző évi árbevétel – és így az 50 millió forintos értékhatár – nem értelmezhető. A társas vállalkozásokat terhelő különadó előleg, illetőleg a hitelintézeti járadék előleg feltöltési kötelezettség alanya 2009-ben az a társas vállalkozás, illetőleg hitelintézet, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az előleg feltöltését az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) valamennyi alanyának az adóelőleget ugyancsak december hó 20. napjáig kell kiegészíteni. Az adóelőleg kiegészítési kötelezettségüket elmulasztó adózóknak mulasztási bírság kiszabásával kell számolniuk. A feltöltési kötelezettséget az éves várható adó 100 százalékára kell teljesíteni, de mulasztási bírság csak a 90 százalék alatti teljesítés esetén szabható ki. A mulasztási bírság alapja a befizetett adóelőleg és a fizetendő adó 90 százalékának különbözete, mértéke legfeljebb a bírság alap 20 százaléka. A mulasztás jogkövetkezménye azt az adóalanyt is terheli, aki a törvényben meghatározott határidőt akár csak 1-2 nappal mulasztja el, ezért a feltöltési kötelezettségről olyan időpontig célszerű gondoskodni, hogy a pénzintézet legkésőbb – mivel az idei évben december 20-a munkaszüneti napra esik, ezért az azt követő első munkanapon, azaz - december 21-i terhelési nappal teljesítse az adózó átutalási megbízását. Forrás: www.apeh.hu APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Helyi utazási bérlet juttatása idén és jövőre A helyi utazási bérlet-juttatása a dolgozó részére 2009. évben adómentes természetbeni juttatás. 2010-től ezt 25%-os személyi jövedelemadó terheli. Amennyiben a 2010 évre szóló helyi utazási bérletek kiosztása megtörténik még 2009. évben – úgy erre is a 2009. évi szabályok érvényesek, azaz a munkáltató részéről történő juttatás adómentes – függetlenül attól, hogy az utazási bérletek felhasználására 2010-ben kerül sor. Üzemanyagmegtakarítás adózása idén és jövőre Az üzemanyag-megtakarítás 2010. január 1-jétől a nem önálló tevékenység bevétele, amelyből az adóalap megállapításakor legfeljebb havi 100 ezer forint levonható. A 100 ezer forint levonási korlát az adott havi futásteljesítménytől függetlenül kizárólag az adott hónapban kifizetett – de a kifizetést megelőzően üzemanyag-megtakarításként ténylegesen megképződött – összegekre vonatkozik. A 2010-et megelőző évi útnyilvántartás alapján kimutatott üzemanyag-megtakarítás munkáltató által 2010. január 15-éig történő kifizetése esetén a 2009. december 31-én hatályos szabályok alapján kell eljárni, amely szerint az üzemanyag-megtakarítást a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Minden egyéb esetben a 2010. január 1-jén és azt követően kifizetett üzemanyag-megtakarítás a magánszemély bevétele, függetlenül attól, hogy megállapítása milyen időszakra vonatkozó útnyilvántartás adatai alapján történt. Hamis „jövedelemigazolás” bankkölcsönhöz Jelentős összegű bankkölcsön felvétele miatt kért jövedelemigazolást három magánszemély az adóhatóságtól, ám a korábban benyújtott, munkáltatói kontroll adatok összevetése során kiderült: az adózók ügynöki tevékenységükkel nem kereshettek annyit, amennyit igazoltatni akartak, vagy a cég nem vallott be minden bevételt. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága közokirat-hamisítás gyanúja miatt büntető feljelentést tett, továbbá a foglalkoztató cég adószámát felfüggesztette. A kérelmezők közül ketten alapbevallásukat módosították 828 ezer forintról 19 millióra, míg a harmadik személynél már az alapbevallásban is 18 millió forintos összeg szerepelt. Nyilatkozataik szerint jövedelmüket egy dél-alföldi társaságtól kapták, ahol üzletkötéseik után 18 % jutalék illette meg őket. A társaság alapbevallásában azonban nem ezek az összegek szerepeltek. A kft-ként működő társaság önellenőrzéssel új bevallást adott be, amelyen már a „helyes” jövedelmeket tüntették fel. Ezt azonban nem vehette figyelembe az APEH, mivel a cégnél időközben új ügyvezetőt jegyeztettek be, így a régi képviselő nem volt jogosult a módosító iratok benyújtására. A kft-nél tartott helyszíni vizsgálatok során újabb ellentmondásokat tárt fel az adóhatóság. A céget sem a székhelyén, sem pedig az iratőrzési helyén nem találták. Társasági adóbevallásukban 120 millió forint árbevételt mutattak ki, ám ha az érintett magánszemélyeknek 18 százalék jutalékot fizettek, akkor legalább 260 millió forint bevételt kellett volna elérniük. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága az ügyben közokirat-hamisítás gyanúja miatt tett büntető feljelentést a rendőrségen. Forrás: www.apeh.hu Külföldiek termőföldszerzése Nem zárható ki, de kevés az esélye annak, hogy meghosszabbítsák a külföldiek magyarországi földvásárlási moratóriumát 2011 után, mivel ehhez az Európai Unió tagállamainak teljes egyetértésére lenne szükség - mondták el miniszteriális források. Már most meg kell kezdeni a felkészülést a türelmi idő utáni időszakra, intézkedni kell a magyar termőföld védelme érdekében, a földpiacon ugyanis érzékelhető a befektetői szándék erősödése. Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.