Agrárpolitikai webinárium

Jelentkezz az Agroinform webináriumára! Január 18-án az Agrárminisztérium szakemberei mondják el részletesen, hogy milyen lehetőségek várnak a gazdákra és milyen kötelezettségek teljesítésére kell felkészülni 2023-tól annak érdekében, hogy igénybe vehessék a gazdálkodók az agrártámogatásokat. A rendezvényen szó lesz a közvetlen kifizetések új rendszeréről, a beruházási támogatások igénybe vételének feltételeiben bekövetkező változásokról és a várható, teljesen új pályázati konstrukciókról is. A webinárium helyszíne: ZOOM alkalmazás (itt letöltheted).

A webinárium időpontja: 2023. január 18. szerda, 10:00

Közös Agrárpolitika

A támogatások okos felhasználásával a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM) abból az alkalomból, hogy Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terve letölthető formában elérhetővé vált a kormányzati honlapon.

    Az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára az 2027-ig tartó időszakban. Az elkövetkezendő öt év költségvetése a hazai KAP-ban összesen 14,7 milliárd euró. A tárca közleménye szerint ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, az Európai Uniótól 8,4 milliárd euró forrás érkezik. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy, több mint 1000 milliárd forint pedig fenntarthatósági célokat szolgál majd. Mindkettő jelentős bővülés az előzőekhez képest, csakúgy, mint a felértékelődő, tudásátadáshoz kapcsolódó kiadások kerete, amely a kétszeresére nő - ismertette az Agrárminisztérium.    
    A minisztérium bejelentette azt is, hogy a jövő év elejétől egy tematikus honlap ugyancsak az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatos információk közzétételét szolgálja majd.(F:MTI)

KAP kalkulátor

Az előttünk álló időszakban számos új kihívásnak kell megfelelnünk, ezért fontos, hogy a lehető legjobb módon tudjunk előre kalkulálni a lehetséges bevételeinkkel. Ebben nyújt segítséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara KAP kalkulátora, mellyel minden érdeklődő kiszámíthatja a termeléstől független támogatások, valamint a termeléshez kötött támogatások várható összegét.

Közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára - jelentette be pénteken az Agrárminisztérium (AM).

A közlemény szerint az uniós finanszírozású közvetlen támogatások esetében idén is lehetővé válik, hogy az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók előlegfizetésben részesüljenek. Ennek révén nyújt segítséget a kormányzat, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen.

     A minisztérium hangsúlyozta, továbbra is prioritást élvez, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minél több jogcímen megkezdődjön az utalás. Az előzetes becslések alapján több mint 300 milliárd forint kifizetésére nyílik majd lehetőség. Az előlegfizetés október 17-től november végéig tart, december elejétől már a részfizetés időszaka kezdődik.
     A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a kérelmek feldolgozása folyamatos, a szükséges ellenőrzési és adminisztratív folyamatok ütemezetten haladnak. Az előlegfizetéshez szükséges jogszabály határidőre történő megjelentetéséről az Agrárminisztérium gondoskodik.(F:MTI)

Az állattenyésztés szerepe

Már csaknem 1600 milliárd forint értékben kötöttek le pályázatokat a gazdálkodók a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően - mondta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében megrendezett szakmai fórumon csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

    Feldman Zsolt a Közös Agrárpolitika (KAP) kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasággal és az élelmiszertermeléssel szemben sokrétűek az elvárások, amelyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell. Magyarország abban érdekelt, hogy a KAP stratégiai terveit még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára - jelezte.
    A vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre, kétszer annyit zöldítésre, másfélszer annyit tudásátadásra és generációváltásra fordítani, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban.
    Az államtitkár a KAP zöld intézkedéseivel összefüggésben kitért arra, hogy azok egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján meg tudják határozni, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat tudnak igénybe venni.
    Feldman Zsolt a közlemény szerint kifejtette, hogy az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó fő célkitűzések a pénzügyi megalapozottság növelése, a termékpálya-szemlélet érvényesítése, valamint a tartós ellátásilánc-kapcsolattal rendelkező pályázók előnyben részesítése a komplex beruházásoknál. Emellett fokozni kell a versenyképességet és a mezőgazdaság hozzáadott értékét is - tette hozzá.
    Hangsúlyozta, hogy az agrártárca az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek javítását, és ehhez kapcsolódóan az állomány állategészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része már az idén elindul a vidékfejlesztési támogatások keretében.
    Előadásában az államtitkár kitért az agrárium megújításával kapcsolatban a generációváltásra is, mivel a fiatal gazdák támogatása, valamint a tudásátadás kiemelt feladata az AM-nek. Hozzátette, képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem 90 milliárd forintot fordítanának az elkövetkező időszakban.
    A legfontosabb rövid távú kihívás az állattartásban, hogy a gazdálkodók élni tudjanak az elmúlt egy évben nekik ítélt forrásokkal és fejlesztési lehetőségekkel - fűzte hozzá Feldman Zsolt a közlemény szerint.(F:MTI)

Baromfi állatjóléti támogatás

Hamarosan megkezdődik a 2021/2022. évi baromfi állatjóléti támogatás harmadik negyedévének kifizetése, amelynek során 2022 áprilisában közel 3 milliárd forintot utal ki az Államkincstár mintegy 1245 baromfitartónak - tájékoztatta az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-t.

    A kifizetés a baromfi állatjóléti támogatás aktuális negyedévére meghatározott keretösszegek figyelembe vételével valósul meg.
    A közlemény szerint a tárca februárban kezdeményezte a Baromfi Terméktanácsnál (BTT) az állatjóléti támogatási konstrukció felülvizsgálatát az állatfajok szerinti negyedéves keretek közötti forrásmegosztás kapcsán, de egyelőre még nem sikerült mindenki számára elfogadható módon megállapodni és az állatfajonkénti keretösszeget egyelőre nem módosították.
    Erre, valamint a mostani állatjóléti kifizetési szakaszban is magas állatlétszámhoz képest alacsonyabb víziszárnyas keretösszegre tekintettel a kacsa- és libatartók további 500 millió forint kiegészítő támogatásban fognak részesülni a rendkívüli uniós válságkezelési csomag kereteiből.
    A közleményben az AM felidézte: a tagállamok kérésére az Európai Unió 2022 márciusában a mezőgazdasági krízisalap és az uniós agárköltségvetés terhére félmilliárd eurós rendkívüli válságkezelési csomag bevezetéséről döntött, amelyből Magyarország közel 6,4 milliárd forintban részesül. Ezt az összeget a minisztérium elsődlegesen a nehéz helyzetben lévő állattartók megsegítésére kívánja fordítani, kiemelt figyelemmel a baromfiágazatra.
    A támogatás részletszabályai jelenleg kidolgozás alatt állnak, az előzetes döntés alapján azonban már elmondható, hogy a baromfiágazat mindenképpen kedvezményezettje lesz a krízistámogatásnak és ezen belül félmilliárd forintos többletkerettel számolhatnak majd a kacsa- és libatartók - jelezte a tárca.(F:MTI)

A mezőgazdaság megoldandó kérdései

A Kormányt törvény kötelezi arra, hogy évente beszámoljon az országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetésről, a mezőgazdasági termelők jövedelmi viszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. Az Agrárgazdasági Tanács (AT) véleményezőként és javaslattevőként jár el a beszámolóval kapcsolatban. Az AT megállapításai:

• A Kormány 2008-ban nem biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését.
• Az agrárnépesség kereseti viszonyai javultak, mégis egyre tartósabbá válik a társadalom egészéhez mért elmaradás.
• Sem a keresleti-kínálati viszonyok, sem az erre hivatott állami szervek nem tudták megakadályozni a piaci erőfölénnyel való visszaélés eseteit.
• A mezőgazdasági termelés bővülése nélkül az elmúlt évben a nemzetgazdasági GDP - a 0,6 %-os növekedéssel szemben - negatív tartományba került volna.
• A tervszerű fakitermelés tekintetében 2008-ban nem teljesültek az elvárások, a kitermelhető mennyiségnek csak 70 %-a került energetikai és faipari hasznosításra.
• A megelőző évhez képest mintegy 9 ezer fő veszítette el munkahelyét a mezőgazdaságban.
• A növénytermesztés aránya a mezőgazdasági tevékenységek kibocsátásából 2008-ban 65 %-ot ért el, vagyis nem sikerült erősíteni az állattenyésztés szerepét.

Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy 2008-ban pozitív jelenség volt a beruházások élénkülése, az agrár külkereskedelem kiemelkedően jó eredménye, valamint az, hogy javult a vállalkozások jövedelemhelyzete. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői-árindex és a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa -az agrárolló mutató értéke- 2008-ban drasztikusan romlott. Az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai:

1. Meg kell szüntetni a nagy áruházláncok túlzott nyomását.
2. A Kormány tárja fel az állattenyésztés fejlődését gátló, a versenytársakéhoz képest hátrányos makrogazdasági feltételeket.
3. Meg kell teremteni az állami kockázati tőkét, illetve stratégiai fontosságú agrárcélokra való felhasználását.
4. Érdemi intézkedésekre van szükség a földkérdés területén: a földek elaprózottsága egyre több nehézséget jelent.
5. Földkivonások csak távlatos nemzetgazdasági érdekek alapján történjenek.
6. A vízgazdálkodás hazai átalakítása.
7. A termelői szerveződések támogatása.
8. A támogatások átláthatóságának biztosítása.
9. A nemzeti föld- és erdővagyon kezelése más vagyonelemektől elkülönítve történjen.
10. A favagyon-hasznosítás jelenlegi helyzetének áttekintése.
11. A Halászati Operatív Program céljainak megvalósítása.
12. Nyomás gyakorlás az EU agrárpolitikájának várható változásaival kapcsolatban.
13. A Kormány tárgyalja meg az élelmiszeripar helyzetét.
14. Nagyobb hangsúly az agrároktatás minden szintjén.