Tejfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

A tejtermelés és tejfogyasztás óriási szerepet játszott az elmúlt 5–10 ezer év során az európai népek evolúciójában. A laktózbontó képességgel rendelkező emberek életképesebb és termékenyebb utódokat hozhattak létre, mint a tejcukorra érzékenyek, így a tej közvetve hozzájárult a kontinens meghódításához. 

A szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, ló és teve teje emberi fogyasztásra alkalmas. A tej hőkezelés nélkül, ún. nyerstejként (folyadék formájában) is fogyasztható, de hőkezelve, vagy hőkezelés nélkül számos tejtermék alapanyaga, mint pl. savanyú tejtermékek (joghurt, tejföl, kefir, probiotikus termékek), sajtfélék (túrófélék, oltós alvasztású sajtok, mint pl. a trappista, vegyes alvasztású sajtok (pl. a krémfehérsajt), vaj. Tej fogyasztása nem ajánlott laktózérzékenység, tejallergia, fenilketonuria stb. esetén. A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. 1 liter tehéntej tápértéke 620 kalória. Átlagos összetétele: 87,9% víz és 12,1% szárazanyag. A világgazdaságban évente 609 millió tonna tejterméket állítanak elő, amiből 80% tehéntej alapú. A legnagyobb tejtermelők: Amerikai Egyesült Államok, India, Oroszország. Az Európai Unióban 120 millió tonna tejet termelnek évente.

A tejet fehérjében, zsírban és szénhidrátban is gazdag tápláléknak kell tekintenünk. Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy azonos étkezés alkalmával mit fogyasztunk a tej mellett, tekintettel kell lennünk egyéb ételféleségekkel fennálló összeférhetetlenségére. Vagyis tejjel sem magas fehérje-, sem magas szénhidráttartalmú táplálékot nem tanácsos egyszerre fogyasztani. Részben a hiányos emésztés, részben a kóros erjedés elkerülése érdekében.

Az Európai Unió Bírósága ítélete szerint tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba és reklámozhatók „tej", „tejszín", „vaj", „sajt" vagy „joghurt" megnevezéssel. A bíróság szerint a felsorolt megjelölések nem használhatók jogszerűen valamely tisztán növényi termék megjelölésére, hacsak e termék nem szerepel a kivételeket felsoroló jegyzékben, ami nem áll sem a szójára, sem pedig a tofura.

Talán kevésbé köztudott, hogy a tej minőségét a fajta mellett a tartási és takarmányozási körülmények határozzák meg. Az ideális a legelőre alapozott tehéntartás. Ez azt jelenti, hogy a legeltetési időszakban, tavasztól őszig az állatok a nap nagy részét a legelőn töltik, a legelő változatos flórája adja táplálékukat. A zöld fű mellett gabonamagvakból, szójából, korpából álló abrakkeverék jelenti a takarmányozást.

Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint napi kb. fél liter tejet vagy ezzel egyenértékű tejterméket érdemes fogyasztani, ugyanis a tej az egyik legjobb kalciumforrás, segít az egészséges fogak és csontok felépítésében és a csontritkulás elkerülésében, ráadásul egyszerre és optimális arányban található benne fehérje, D-vitamin, foszfor, tejzsír és tejcukor, amik segítik a kalcium megfelelő felszívódását.