Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vaj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vaj. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. június 2., csütörtök

A tejágazat szerepe

Ahhoz, hogy a tejágazat ma sikerágazat legyen Magyarországon, nagyon sok munka kellett, a siker alapja a feldolgozók és a termelők együttműködése, a kiskereskedők bevonása a termékpálya működésébe, valamint az, hogy az ágazatban dolgozó cégek sikerrel tudják megvalósítani fejlesztéseiket - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Dabason.

 Feldman Zsolt az Új világ kezdődött... Jövőálló megoldások címmel a tej világnapja alkalmából a Vitafort Zrt. országos szakmai partnertalálkozóján tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt egy évtizedben 26 százalékkal nőtt a tejtermelés és 2,1-szeresére nőtt a tejágazat exportértéke. Hozzátette, hogy 2015 óta 25 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések az ágazatban.

    A kormány hétmilliárd forintot költött a tejfeldolgozás korszerűsítésére is - mondta az államtitkár.     A megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében a 2020 ősze után kiírt, nagy technológiai megújulást jelentő pályázatoknál 300 szarvasmarha telep nyújtott be 123 milliárd forint fejlesztési igényt. Folyamatban van még 14 olyan tejipari fejlesztési projekt 9,5 milliárd forint értékben, ami ahhoz szükséges, hogy magasabb hozzáadott értékű termékeket, hatékonyabban és jobb minőségben tudjon előállítani az ágazat mind a hazai, mind az exportpiaci fogyasztók részére - ismertette Feldman Zsolt.     Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy fokozódó problémákkal és három évtizede nem látott nyersanyagár-emelkedéssel kell megküzdenie az ágazatnak.
    A kamarai elnök szerint az ukrajnai háború miatt fokozódó napraforgóhiány okán újra előtérbe kerül a vaj, ezért azt "rehabilitálni kell". (F:MTI)

2021. december 20., hétfő

Tejfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre
A tejtermelés és tejfogyasztás óriási szerepet játszott az elmúlt 5–10 ezer év során az európai népek evolúciójában. A laktózbontó képességgel rendelkező emberek életképesebb és termékenyebb utódokat hozhattak létre, mint a tejcukorra érzékenyek, így a tej közvetve hozzájárult a kontinens meghódításához. 

A szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, ló és teve teje emberi fogyasztásra alkalmas. A tej hőkezelés nélkül, ún. nyerstejként (folyadék formájában) is fogyasztható, de hőkezelve, vagy hőkezelés nélkül számos tejtermék alapanyaga, mint pl. savanyú tejtermékek (joghurt, tejföl, kefir, probiotikus termékek), sajtfélék (túrófélék, oltós alvasztású sajtok, mint pl. a trappista, vegyes alvasztású sajtok (pl. a krémfehérsajt), vaj. Tej fogyasztása nem ajánlott laktózérzékenység, tejallergia, fenilketonuria stb. esetén. A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. 1 liter tehéntej tápértéke 620 kalória. Átlagos összetétele: 87,9% víz és 12,1% szárazanyag. A világgazdaságban évente 609 millió tonna tejterméket állítanak elő, amiből 80% tehéntej alapú. A legnagyobb tejtermelők: Amerikai Egyesült Államok, India, Oroszország. Az Európai Unióban 120 millió tonna tejet termelnek évente.

A tejet fehérjében, zsírban és szénhidrátban is gazdag tápláléknak kell tekintenünk. Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy azonos étkezés alkalmával mit fogyasztunk a tej mellett, tekintettel kell lennünk egyéb ételféleségekkel fennálló összeférhetetlenségére. Vagyis tejjel sem magas fehérje-, sem magas szénhidráttartalmú táplálékot nem tanácsos egyszerre fogyasztani. Részben a hiányos emésztés, részben a kóros erjedés elkerülése érdekében.

Az Európai Unió Bírósága ítélete szerint tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba és reklámozhatók „tej", „tejszín", „vaj", „sajt" vagy „joghurt" megnevezéssel. A bíróság szerint a felsorolt megjelölések nem használhatók jogszerűen valamely tisztán növényi termék megjelölésére, hacsak e termék nem szerepel a kivételeket felsoroló jegyzékben, ami nem áll sem a szójára, sem pedig a tofura.

Talán kevésbé köztudott, hogy a tej minőségét a fajta mellett a tartási és takarmányozási körülmények határozzák meg. Az ideális a legelőre alapozott tehéntartás. Ez azt jelenti, hogy a legeltetési időszakban, tavasztól őszig az állatok a nap nagy részét a legelőn töltik, a legelő változatos flórája adja táplálékukat. A zöld fű mellett gabonamagvakból, szójából, korpából álló abrakkeverék jelenti a takarmányozást.

Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint napi kb. fél liter tejet vagy ezzel egyenértékű tejterméket érdemes fogyasztani, ugyanis a tej az egyik legjobb kalciumforrás, segít az egészséges fogak és csontok felépítésében és a csontritkulás elkerülésében, ráadásul egyszerre és optimális arányban található benne fehérje, D-vitamin, foszfor, tejzsír és tejcukor, amik segítik a kalcium megfelelő felszívódását.

2019. december 4., szerda

Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek minőségére és biztonságára. 2017-ben életbe lépett a ”20 pontos akciótervként” ismert határozat, melynek egyik sarokköve az élelmiszerek minőségének növelése és a vásárlói tudatosság fejlesztése volt. A nemrég létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer utat kíván mutatni a vásárlók számára a védjegyek és más élelmiszer jelölések útvesztőjében. A KMÉ védjegyrendszer fokozatosan nyílik meg a különböző szakágazatok számára. 2020 januárjától elsőként a tejipar szereplői pályázhatnak fogyasztói tej, tejföl, túró, kefir, joghurt, vaj termékekkel az alap fokozat használatára. (f:AM)