Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.
A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.
Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak
előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani
az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell
50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye,
hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv
szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a
valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne
biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
Az
ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló
terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az
utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi
élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá
válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben.
Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok
hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg
az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a
kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok
során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A
kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a
jövőbeni szárazságok várható következményeit.
"Az aszály
mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég
csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet
szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország
területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak
szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év
folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések
formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és
Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának
vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá,
Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán
helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a
bizonytalanság".
"Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk,
szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem
érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom,
hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay
György. "Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle
módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt
értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak
tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket
mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb
területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek
általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A
változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos
adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése