A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve áthajtják a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindítják a jószágokat a nyári legelőhelyekre – tájékoztatta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) az MTI-t.
2026-ban, a Pásztorok és legelők nemzetközi évében a Néprajzi Múzeum egész éves, tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal kapcsolódik a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezéshez. A programsor 2026. február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, a Néprajzi Múzeum Napján rendezett egész napos, ingyenes, kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító programnapon folytatódik.
Az árverések 2025. évi ütemében több mint 13 ezer hektár földrészletet kínálnak megvételre. A szántó, a rét és a legelő művelési ágú területek mellett a vegyes művelési ágú földrészletekre is lehet licitálni. Az árverések lebonyolítására 2025. július 1. és 2025. július 11. között kerül sor. Ezek időpontjáról és helyszíneiről a hirdetmények adnak pontos tájékoztatást, amelyek 2025. május 30-ától az Agrárminisztérium (Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv) honlapján elérhetők (https://foldalap.am.gov.hu/arveresek).
Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár április 29-i és 30-i rendezvényein.
Április 29-én, kedd 17 órától Zöld Könyvtár sorozatunkban Varga Anna etnobiológus mutatja be
A vadon legeltetése. Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon túl című könyvét.
A szerző ezt írja könyvéről: A fás legelők, az erdei legeltetés, a pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl megismert világának bemutatásán keresztül a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez szeretnék hozzájárulni. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának magvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit a 20. és 21. század során.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
Növényismereti séta a Városmajorban április 30-án, szerda 15.30-tól.
Vezeti: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök
Indulás: 15.30-kor a könyvtár előcsarnokából, csatlakozási lehetőség 16 órakor Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom előtt.
A programon részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges.
A séta tervezett időtartama másfél óra.
A séta a Közösségek Hete 2025 programsorozat keretében kerül megszervezésre.
A Városmajor egykor az Ördögárok árterülete volt, amit kaszálóként
hasznosítottak. 1729-ben a területet Daun Henrik városparancsnoktól Buda
városa megvásárolta, ettől kezdve a Város majorjának nevezték. Ezt
követően fél évszázadig zöldségkertészek művelték, majd II. József
1785-ben elrendelte, hogy üdülőkert létesüljön itt. 1787-ben kezdődött a
park létesítése, amelynek emlékét néhány megmaradt szilfa őrzi. A 18.
század végére a Városmajor kedvelt kirándulóhellyé vált. Schams Ferenc
1822. évi leírása megörökítette, hogy május elsején a tavasz ünneplésére
zenés felvonulást rendeztek itt. Az 1800-as években számos mulatóhely,
kocsma működött a területen. Gyakran okozott bosszúságot a kiöntő
Ördög-árok, amelynek lefedésére és felette a parkosításra 1920-ban
került sor. A második világháború után a park tekintélyes részét
kihasították sportlétesítmények, gimnázium és a szabadtéri színpad
számára.
A befedett Ördög-árok nedves környezetet biztosít, a parkban kőris, szil, fűzek és égerfák is megélnek.
A
növényzetben jellemző a sok vadgesztenye, ostorfa. Néhány gyakoribb
örökzöldet is találunk, a Szilágyi Erzsébet fasori rézsűn pedig
júdásfát,
amelynek különlegessége, hogy virágai közvetlenül a törzsön jelennek meg, sokszor beborítva a teljes törzsét.
Medgyesi
Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
emlékeztetett arra, hogy a pásztorok életének mindig egyik kiemelkedő
eseménye volt Szent György-napja: ekkor hajtották ki az állatokat a téli
szálláshelyükről.
Az ország legnagyobb, a borjakkal együtt
mintegy 2800 szürkemarhából álló gulyáját legeltetik a Hortobágy általuk
kezelt kilencezer hektáros területén, a teljes puszta területének
csaknem tíz százalékán - mondta el az igazgató a helyszínen az MTI-nek.
Hozzátette:
a marhákon kívül 1500 racka tapossa a gyepet a pusztán, a
nóniuszménesük pedig 260 lóból áll. A csikók születése hamarosan
befejeződik, így ők is csatlakozhatnak rövidesen a kint legelő méneshez.
Medgyesi
Gergely Árpád jelezte: bár hosszú ideje nem volt eső a pusztán, a
hortobágyi legelők nagyon erősek tápanyagban, így megfelelő eledelhez
jut minden állat a puszta különböző területein.
Bodó Sándor, a
térség fideszes országgyűlési képviselője, az Innovációs és Technológiai
Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt mondta, a
pásztorokat a kitartás, a felelősség és a munka szeretete jellemzi.
A
tárgyiasult eszközök közül "sok használati tárgy, ruházat valahol itt
született a Hortobágy folyó partján" - utalt a máig fellelhető,
pusztából származó eszközökre az államtitkár.
A szombati Szent
György-napi kihajtási ünnepen fellépett a Debreceni Népi Együttes, majd
bemutatták a közönségnek a Hortobágy eddigi és új örökös pásztorait, a
számadók pedig - akiknek az őszi behajtáskor kell számot adniuk a nyájak
szaporulatáról - átvették megbízóleveleiket.
A Hortobágy folyó
partján lévő vásártéren kirakodóvásár várta az érdeklődőket, akik
megkóstolhatták a bográcsokban készült pusztai ételeket is.(F:MTI)
A kérdőív itt érhető el: https://www.surveymonkey.com/r/gyep
Patay Ferenc számadó gulyás szerint: "a régi időkben csak a kékszarvú, daruszőrűt tartottuk annak. A tisztafajú magyar borjú farkahegye fekete. Az orra barna, nagyobb korára kezd feketedni. A valódi szürke bikának pápaszeme van. A kékes szarvúmarhának a szarva töve a fejénél félfehéres, a hegye pedig fekete. Szarva fennálló, sodrott szarvúnak mondjuk. De mondjuk úgy is, hogy gangos, fennálló szarvú, sodró. Kevés csákó is kerül bele. A fehérszarvú már nem az igazi. Amikor megállapodik, úgy 5 éves korában, a szőr kékellik rajta. Kurta, vastagnyakú, gangosan tartja a fejét. A jó lábú úgy megyen mint a katona, de nem csapkodja le a lábát. Nem susúlymenésű, amelyiknek nincs kitartása. Szügye, lapockája széles, annak kell alaposnak lenni, úgy félderékig. A kisasszony, vagy menyétderekú nem jó. Magassága 150-155 cm. A háta kicsit nyerges, de a sallóhátú már hibás. A file figyelőállásba áll. A csajlafülű nem szép. Ahogy a csapott, kanfarú sem. A magyar marha lassan jár, a tarka szalad a mezőn. A legelőn, telelőn egyformán kitartó, szívós. Teje kevesebb, de jobb ízű, tartalmasabb. Húsa keményebb, szájízesebb." (K.Kovács Péter lejegyzése 1952-ben, Ohaton, Hortobágy)
