Hortobágyi hídi vásár

Tizenegy gulyás- és öt bojtár páros méri össze felkészültségét a 25. országos gulyásversenyen és pásztortalálkozón - jelentették be a szervezők a találkozó megnyitóján szombaton, a hortobágyi pusztai állatparkban.

    Nagy István agrárminiszter beszédében "a magyar mezőgazdaság élő örökségének" nevezte a pusztai állattartás hagyományait, amire "építhetjük a jövőnket".
    A tárcavezető szerint a mai pásztorok fontos feladata, hogy továbbvigyék ezt az élő örökséget.
    Nagy István azt mondta, a pásztorok három jellemvonása "az erő, a bátorság és a hit".
    "2021-ben sem kell más, csak erő, bátorság és hit, és sikeresek leszünk" - tette hozzá a miniszter.  
    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a gulyásversenyt a hagyományos, pünkösd-közeli időpontban a járványhelyzet miatt nem tudták megtartani, mint ahogy számos más pusztai rendezvény is elmaradt.
    Ezért első alkalommal szervezték meg augusztus 20-22. között a Pusztán Ünnep! elnevezésű programsorozatot, ahol mindenből - lovasprogramok, hídivásár, kihajtás, gulyásverseny, pusztai eledelek - kapnak egy kis ízelítőt a látogatók.
    A pusztai állatparkban tartott megnyitón mások mellett felvonult a mátai csikósok fogata, a hatos ökörfogat, a négyes bivalyfogat, ott voltak Hortobágy örökös pásztorai, bemutatták műsorukat a Debreceni Hajdú Táncegyüttes táncosai, miközben a háttérben legelt a szürkemarha gulya: 196 tehén 180 borjával.
    A pásztor- és bojtár párosok számos versenyszámban, köztük a két legnehezebbnek ítélt, kötéllel történő marhakifogásban, illetve a gémeskútból történő vízhúzásban mérik össze tudásukat.
    Borics Imre, a gulyásversenyek hortobágyi alapítója a megnyitón bejelentette: a pásztorok jutalmazására 500 ezer forint alaptőkével alapítványt hozott létre, amelyhez bárki csatlakozhat. Szeretnék ezzel is elismerni azt az óriási munkát, amit a gulyások évközben végeznek a pusztán - fűzte hozzá.(F:mti)
   

Milyen az igazi "mátai" szürke magyar marha?

Patay Ferenc számadó gulyás szerint: "a régi időkben csak a kékszarvú, daruszőrűt tartottuk annak. A tisztafajú magyar borjú farkahegye fekete. Az orra barna, nagyobb korára kezd feketedni. A valódi szürke bikának pápaszeme van. A kékes szarvúmarhának a szarva töve a fejénél félfehéres, a hegye pedig fekete. Szarva fennálló, sodrott szarvúnak mondjuk. De mondjuk úgy is, hogy gangos, fennálló szarvú, sodró. Kevés csákó is kerül bele. A fehérszarvú már nem az igazi. Amikor megállapodik, úgy 5 éves korában, a szőr kékellik rajta. Kurta, vastagnyakú, gangosan tartja a fejét. A jó lábú úgy megyen mint a katona, de nem csapkodja le a lábát. Nem susúlymenésű, amelyiknek nincs kitartása. Szügye, lapockája széles, annak kell alaposnak lenni, úgy félderékig. A kisasszony, vagy menyétderekú nem jó. Magassága 150-155 cm. A háta kicsit nyerges, de a sallóhátú már hibás. A file figyelőállásba áll. A csajlafülű nem szép. Ahogy a csapott, kanfarú sem. A magyar marha lassan jár, a tarka szalad a mezőn. A legelőn, telelőn egyformán kitartó, szívós. Teje kevesebb, de jobb ízű, tartalmasabb. Húsa keményebb, szájízesebb." (K.Kovács Péter lejegyzése 1952-ben, Ohaton, Hortobágy)