Új agrárgazdasági adózás

A kedvezmények az adózási oldalon és az adminisztráció könnyítésében egyaránt tetten érhetők, és ezek a változások magasabb hozzáadott érték előállítására ösztönzik majd a termelőket, és nyilvánvalóan így a versenyképességük, a jövedelemtermelő képességük is javul majd. A NAK honlapján a www.nak.hu/csg oldalon elérhetőek a részletszabályok.   

PTI tájékoztató 2011.02.01

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-01

Tartalom
98%-os különadó: mentességek, kedvezmények
Osztalék és árfolyamnyereség adózása 2011-ben
Mulasztási bírság változások
START-PLUSZ, START-EXTRA kártyával történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályok változása
Amit az Szja bevallási egységcsomagokról tudni kell

98%-os különadó: mentességek, kedvezmények
Mentesség a különadó-fizetési kötelezettség alól
Nem köteles a különadó megfizetésére az a magánszemély, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. Ennek a mentességnek tehát az a magánszemély tesz eleget, aki a munkaviszonyának fennállása alatt nem részesül nyugdíjban, majd a jogviszony megszűnését követő naptól részesül saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban).

Ebből következően nem mentes a bevétel a különadóval kapcsolatos kötelezettségek alól akkor, ha a magánszemély már a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásának ideje alatt nyugdíjban részesül, illetve akkor, ha bármilyen rövid időtartam eltelik a munkaviszony megszűnésének és a nyugellátásra való jogosultság megszerzésének időpontja között.

További mentességnek tekinthető szabály az, hogy a Törvény hatálybalépését – 2010. december 30-át – megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.

Fizetési könnyítés, méltányosság
Elképzelhető, hogy a magánszemély a korábbi években kapott végkielégítését és más, a jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett bevételét már felhasználta, elköltötte. Ilyen esetben a magánszemély nem feltétlenül rendelkezik elegendő vagyonnal ahhoz, hogy a különadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tegyen. Tekintettel arra, hogy a különadóról szóló jogszabály a fizetési könnyítéssel összefüggésben speciális, kizáró szabályt nem tartalmaz, illetve figyelemmel arra, hogy a különadóval kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, így nincsen akadálya annak, hogy a magánszemély a különadóval kapcsolatos kötelezettségére elengedést, könnyítést, fizetési halasztást illetve részletfizetést kérjen az állami adóhatóságtól. Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. Amennyiben tehát a méltányosság gyakorlásának feltételei fennállnak, akkor a felsorolt kedvezmények – külön kérelemre – a különadóval kapcsolatos adókötelezettséggel összefüggésben is megilletik a magánszemélyt.

Osztalék és árfolyamnyereség adózása 2011-ben
Osztalék
A 2011. évtől osztalék címén kifizetett összeg után az adó mértéke 16 százalék. Ez a szabály vonatkozik a korábbi években jóváhagyott, de a 2011. évben kifizetett osztalékok esetében is. Az osztalékelőlegből is 16 százalék adót kell levonni. A 2010. évben kifizetett osztalékelőlegből még 25 százalék adót kellett levonni. Amennyiben az osztalékelőleg címén a 2010. évben kifizetett összeg a 2011. évben véglegessé válik és ez lesz a végleges osztalék is egyben (tehát nem fizetnek több osztalékot), akkor is 16 százalék lesz a végleges osztalék adója. Tekintettel arra, hogy már 25 százalék adót a kifizető levont a véglegessé vált osztalékból, így a fennmaradó 9 százalékot a magánszemély 2012-ben, a 1153-as bevallásában tudja visszaigényelni.

Árfolyamnyereség
Az árfolyamnyereség utáni adó a 2011. évtől 16 százalék. A jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések nem változtak.
Pontosításra került az értékpapír szerzéskori értékének megállapítása, ha a szerzés örökléssel, ajándékozással történt. Amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

Abban az esetben, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.

Mulasztási bírság változások
Beszámolóhoz kapcsolódó szankció
A számviteli törvény rendelkezése szerint, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, akkor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki. Ahhoz, hogy a hivatkozott rendelkezést a gyakorlatban is alkalmazni lehessen, az Art. bírságolási tényállásait ki kellet egészíteni az erre vonatkozó tényállással. Az alkalmazandó bírságmérték az általános szabályok szerint alakul.

Utazásszervezési szolgáltatás igénybevételének nyilatkozatához kapcsolódó szankció

Az Áfa törvény XV. – az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályokat tartalmazó – fejezetének módosításával az utazásszervezőknek a jövőben a teljesítést megelőzően nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként veszik igénybe. Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja úgy az általános bírságmértékig (200 ezer illetve 500 ezer forintig) terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele 2011. január 1-jére vagy azt követő napra esik.

Alkalmazott szankcionálása
A jövőben a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett csak az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az értékesítésben közreműködő magánszemély lesz szankcionálható (a bírságtétel marad 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő), az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője nem.

Foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása

A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bírságolási szabályt a jövőben nem lehet alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése.

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása
Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén kiszabható mulasztási bírság a jelenleg hatályos szabályok szerint az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összeg (de legalább 10 ezer forint), amely adott esetben lényegesen meghaladhatja a többi bírságtényállásnál előírt mértéket, emellett nem ad lehetőséget mérlegelésre sem. A módosítás alapján igazolatlan eredetű árut forgalmazásakor az adózó terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.

Bevallási késedelem bejelentése
A bevallási szabályok változásainál már részletezettek szerint, a személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentés esetén bevallási késedelem miatt mulasztási bírság nem szabható ki a bevallás naptári éve szeptember 20. napjáig, kivéve, ha az adózó szeptember 20-a előtt a bejelentéssel érintett bevallását igazolási kérelem nélkül nyújtja be.

START-PLUSZ, START-EXTRA kártyával történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályok változása
A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a Pftv.szerinti járulékkedvezmény.

Kifutó rendszerben megszűnik a kedvezmény. A START kártyához kapcsolódó kedvezményt nem érinti a módosítás.

2011. január 1-jétől már az is kiválthatja a START EXTRA kártyát, aki az igénylés időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső.
A 2010. december 31-éig hatályos szabályok szerint a legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy igényelhetett kártyát.

A Pftv. 7. §-ában meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a Pftv. 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz.

Amennyiben a START-EXTRA kártyával rendelkező személy strukturálisan, gazdaságilag, szociálisan elmaradt térségben rendelkezik lakóhellyel, akkor a foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére a Pftv. 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint.

Amit az Szja bevallási egységcsomagokról tudni kell
A 2010. évben kihirdetett módosító törvények rendelkezései szerint változtak a magánszemélyek 2010. évi adókötelezettségének teljesítésére vonatkozó szabályok. Ezen a téren az idén a következő három lehetőség közül választhat a magánszemély:
* önadózóként benyújtja a 1053-as teljes, vagy csökkentett adattartalmú bevallást,
* az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást nyújt be,
* a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását.

Az egyéni vállalkozónak nincs választási lehetősége, ő a törvény előírása szerint a 1053-as bevallás benyújtására kötelezett.

Az állami adóhatóság minden évben biztosítja az adózók számára a bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat, valamint a kitöltést segítő útmutatót.

Az egységcsomagok elkészítése személyre szabott, mely azt jelenti, hogy más-más tartalommal összeállított csomagot kapnak az egyszerű magánszemélyek, mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelők, egyéni vállalkozók.

A „személyre szabott” egységcsomagok előállításához az állami adóhatóság megkülönbözteti a nyomdai úton előállított nyomtatványon, az Internetes programmal elkészített és kinyomtatva postai úton bevallást teljesítőket, illetve azokat az adózókat, akik elektronikus úton küldték el bevallásukat.

A bevallási lapokon és az útmutatón kívül, megszemélyesített tájékoztató levelet, válaszborítékot tartalmaz az állami adóhatóság küldeménye. Azon adózók, akik választhatják az egyszerűsített bevallást, az ehhez szükséges Nyilatkozatot is (vagy csak azt) megtalálják a csomagban.

2011-ben újdonság, hogy az elektronikus úton bevallást benyújtó adózók, csak az elektronikus tárhelyükre kapják a bevallással kapcsolatos technikai információkat tartalmazó tájékoztató levelet.

Azon magánszemélyek, akik megfelelnek a csökkentett adattartalmú bevallás feltételeinek – az előző évi bevallásuk benyújtási módjától függően – nyomdai úton előállított csökkentett adattartalmú bevallást kapnak, illetve a tájékoztató levélből értesülnek az új lehetőségről.

A bevallás, az egységcsomagban található borítékban 2011. május 20-áig díjmentesen postára adható.

A 2010. adóévtől nem része az egységcsomagnak a személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízás (csekk), de természetesen továbbra is lehetőség van az adófizetési kötelezettség ilyen formában történő teljesítésére.

Befizetési csekket valamennyi ügyfélszolgálatunkon kérhet, vagy a NAV internetes honlapján keresztül – menüpont alatt – elérhető és kitölthető, elektronikus űrlap beküldésével is igényelhet az adózó, de a kijelölt ügyfélszolgálatoknál továbbra is lehetősége nyílik a bankkártyával történő befizetésre is.

A bevallásban megállapított befizetendő adó összegét a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2010.10.19

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-10-19


Tartalom
Az osztalék adózása 2011-ben - a törvényjavaslat szerint
Álláskeresők foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény
Közcélú foglalkoztatás kedvezménye
APEH helyett NAV lesz - ezt kell megtanulni
APEH üzemanyagárak novemberre

Az osztalék adózása 2011-ben - a törvényjavaslat szerint
Ne vegyük még készpénznek - de vállalkozóknak nagyon jó hír, hogy a Parlamentnek beterjesztett 2011 évi adótörvény-javaslatban már a külön adózó jövedelmekre is a 16%-os szja kulcs szerepel.

Ez irányadó az osztalékra is. Ha így lesz, cégtulajdonosnak lenni jó lesz. Egyfelől 500 millió forint éves bevételig 10%-os társasági adót kell fizetni (az adóalap után), ez már ismert, - az osztalék adója pedig az eddigi 25%-ról 16%-ra csökken. (Változatlanul megmaradni látszik 450 eFt-ig az osztalék utáni 14%-os eho.)

Álláskeresők foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény
Az álláskeresők foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbrt.) tartalmazza.

Az Fbrt. által biztosított kedvezmény a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó legalább 6 hónapja működő mikro-, kis- és középvállalkozás, civil szervezet munkáltatót akkor illeti meg, ha aktív korúak ellátásában nem részesülő álláskeresőt foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás legalább kétéves időtartama alatt megtartja.

Álláskeresőnek minősül
— a legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső,
— a három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott, de a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban keresőtevékenységet nem folytatott álláskereső, illetve
— az olyan személy, akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg.

Álláskereső foglalkoztatásának az Fbrt értelmében a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés megkötése és az ennek alapján történő legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás minősül.

A munkáltató az Fbrt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott álláskereső foglalkoztatása és a törvényben előírt egyéb feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkáltató a kedvezményt – az álláskereső teljes munkaidőben történő foglalkoztatása esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatása esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után veheti igénybe.

E kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg - ideértve a kedvezmény nyújtását követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamát is - nem vehető igénybe.

Közcélú foglalkoztatás kedvezménye
A közcélú foglalkoztatás kedvezménye a munkaadót a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben meghatározott, az önkormányzat által szervezett közcélú munka esetén illeti meg.

A közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék 50 %-ának megfizetése alól. A munkaadó a kedvezményt – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Ezen kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető igénybe. (A közcélú foglalkoztatás kedvezményéről a Pmtv. 8/A. §-a rendelkezik.)

APEH helyett NAV lesz - ezt kell megtanulni
Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven új szervezet jön létre a jövő év elején az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) összevonásával - már be is nyújtották az erre vonatkozó törvényjavaslatot.

A tervek szerint az új szervezethez fut majd be az állami bevételek 90 százaléka, vagyis amennyiben rosszul dolgoznak, az egy százalékos tévedés is 100 milliárd forint nagyságrendű bevételkiesést okoz az állam számára.

Több mint 20 év elfelejthetjük az APEH nevet - jön a NAV.

APEH üzemanyagárak novemberre
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2010. november 1-je és november 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 342 Ft/l
Gázolaj: 330 Ft/l
Keverék: 369 Ft/l
LPG autógáz: 199 Ft/l

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

AKG - Közlemények, rendeletek...

Kormányrendelet

* 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről
* 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról
* 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről
* 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl

FVM rendelet

* 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról
* 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosításáról
* 61/2009 (V.14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
* 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról
* 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
* 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
* 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
* 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
* 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről /www.mepar.hu/

ÚMVP IH közlemény

* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 58/2010. (IX. 20.) közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételéhez szükséges talaj - és növényvizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriumok jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 46/2010. (VII. 26.) közleménye az AKG rendeletben szereplő, belvíz elvezetését tiltó előírás ideiglenes feloldásáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 39/2010. (VI. 7.) közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatás során nem alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek köréről és a 26/2010. (IV. 23.) ÚMVP IH Közlemény hatályon kívül helyezéséről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 23/2010. (IV. 15.) közleménye a 2009/2010. gazdálkodási évben a kedvezőtlen adottságú területek támogatás keretében igénybe vehető hasznosítási kódokról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 22/2010. (IV. 13.) közleménye az AKG rendeletben foglalt elektronikus adatszolgáltatásról és a „web-GN” adattartalmáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 21/2010. (IV. 9.) közleménye a 2009/2010. gazdálkodási évben az AKG rendelet egyes célprogramjai szerint támogatásra jogosult növényfajok és növényfajták hasznosítási kódjáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 18/2010. (IV. 8.) közleménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében érintett mintaterületek MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt, 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 17/2010. (IV. 8.) közleménye az AKG rendeletben meghatározott Magas Természeti Értékű Terület egységek MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt területeinek 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 16/2010. (IV. 8.) közleménye a MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt árvíz sújtotta területek 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 15/2010. (IV. 8.) közleménye az AKG rendeletben meghatározott szélerózió elleni célprogram mintaterületeinek MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt, 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 14/2010. (IV. 7.) közleménye a 2009/2010. gazdálkodási évben érvényes NATURA 2000 területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listájáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 13/2010. (IV. 2.) közleménye az AKG rendelet, valamint más, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról.
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 12/2010. (IV. 2.) közleménye az AKG rendeletben foglalt kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka növényfajták igazolásával kapcsolatos változásról és az ÚMVP Irányító Hatóság 93/2009. (XII. 2.) közleményének hatályon kívül helyezéséről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 2/2010. (I. 20.) közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 96/2009. (XII. 9.) közleménye a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt gazdálkodási napló kitöltési útmutatójáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 63/2009. (IX.04.) Közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról és a kötelezettségek betartásának kezdő időpontjáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 60/2009. (IX.03.) Közleménye a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt területazonosítással kapcsolatos egyes kérdésekről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 59/2009. (IX. 03.) közleménye a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt levélanalízissel kapcsolatos egyes kérdésekről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 55/2009. (VIII. 19.) közleménye a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján az ÚMVP Képző Szervezetek katalógusának bővítéséről, és a szakképesítést nem adó képzések programjainak felhasználási engedélyéről

MVH közlemény

* 118/2010. (VIII. 4.) MVH Közlemény vis maior esemény bejelentéséről, és a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványokról
* 89/2010. (VI.01.) MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról, melyben az EMVA AKG támogatott területekre további támogatások igényelhetők
* 55/2010. (IV. 14.) számú MVH Közlemény a 2010. évi egységes kérelem benyújtásáról
* 112/2009. (IX. 01.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (7) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségről
* Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatás igényléséről szóló 71/2009. (V.29.) MVH közlemény módosításáról
* 22/2010. (II.24.) számú MVH közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatás igényléséről szóló 71/2009 (V.29.) MVH közlemény módosításáról, mely tartalmazza a D3015-01- Ökológiai ellenőrző szervezet igazolása az AKG előzetesen jóváhagyott területekről mellékletet
* 112/2009. (IX. 01.) MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (7) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségről

Társminisztériumi rendelet

* 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről
» a rendelet mellékletei
* 12% feletti lejtős terület

EU jogszabályok

* 889/2008/EK rendelet az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról
* 834/2007/EK rendeletaz ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(forrás: mak.hu)

Fizetési kedvezmény - APEH

A fizetési kedvezmény alapvető szabályai

A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak.

Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így elő állhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával szemben. Alapelvként írja elő , hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”

Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehető vé teszi, de egyben köteles is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.
A törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerő s határozatban elő írt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni.

Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító jogerő s adóhatósági határozat) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem.

A mérséklés iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem.

A fizetési kedvezményi méltányossági jogkört alapvetően az APEH területi szervei fizetési kedvezmények (fő ) osztályai, másodfokon a Központi Hivatal Hatósági fő osztálya gyakorolja.

Kivételt képeznek ez alól a 273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 15-16/A.§-aiban foglalt, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának a különös hatáskörébe rendelt adózók. Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok vonatkozásában benyújtott
 fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve  mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki. 

Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet.
A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (a Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe nem tartózó magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Igazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell elő terjeszteni.

A kérelem elő terjesztésére jogosult az adózó és az Art. 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy, a 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a végelszámoló a 8. § szerinti adózási ügyvivő , és a 9. § szerinti pénzügyi képviselő . Azon adózók, akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak), az Art. 7. § (1)-(3) bekezdései szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat.

A papír alapú kérelmet – az eljárás gyorsítása érdekében – célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló (kitöltött) nyomtatványon (illetve azzal együtt) benyújtani az adóhatósághoz.

A nyomtatványok megtalálhatóak az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu) a „Letöltések" / „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták" / „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban.

Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő elő terjesztésére is.
(Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illető leg az adózó képviselő je Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvényben meghatározott az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. Az elektronikus kérelem benyújtásának részleteiről az www.apeh.hu „Letöltések” / „Nyomtatványkitöltő programok” menüben található részletes tájékoztatás). Az elektronikus úton benyújtható kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva lehetséges hagyományos postai úton, illetve személyen is leadni az APEH ügyfélszolgálati irodákban.

A fizetési kedvezményre vonatkozó első fokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet banki átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízással (csekk) valamint az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, az APEH Adóhatósági Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget.

Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elő segíthető . Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Magánszemélyek jövedelemadójának elő legére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytő l levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében és a Tbj. 56. § (2) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető . Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető :
1. az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes,
2. a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tő le elvárható,
3. a fizetési nehézség átmeneti jelleg ű , tehát az adótartozás későbbi idő pontban való megfizetése valószínűsíthető .

Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy

egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi idő pontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.

A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet különösen
 a fizetési könnyítés idő tartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,  ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog,
jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és a kérelmező az adóhatóság felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik,
 az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.

Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes elő terjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtő l nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.