Húsvéti hagyományok

Változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban húsvétkor: "rügyfakasztó vasárnap" madármegfigyelési napot rendeznek, "vízbevető hétfőn" pedig a húsvéti hagyományokkal ismerkedhetnek a vendégek - tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-t.

A szakember elmondta, az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvénye kicsiknek és nagyoknak is kellemes kikapcsolódást ígér.
    A tavasz köszöntéseként húsvét vasárnap madármegfigyelési napot rendeznek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjainak közreműködésével a látogatók madárodúkat készíthetnek, megismerhetik a környezetükben használható madárbarát eszközöket. A Puszta házában Puskás József a Dél-Alföld természeti értékeiről tart előadást, a Nagyréten pedig Gasztonyi Dániel mestersolymász mutatja be az ősi vadászati módszert. Ugyanitt délután a Köröstorki Ebtanoda közreműködésével kutyás engedelmességi bemutatót rendeznek, de az érdeklődők találkozhatnak terápiás kutyákkal is.
    Húsvét hétfőn a skanzen utcáján sétálva, a portákra betérve a látogatók megismerhetik a húsvéti tojásfestés praktikáit, és kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. A Szeged-alsóvárosi portán interaktív viseletbemutató és játszóház fogadja az érkezőket, a gyerekek pedig a kézműves játszósarokban próbálhatják ki ügyességüket. A Borica táncegyüttes és a Hatetudnád Tánctanoda tagjai néptáncbemutatót tartanak, amihez a látogatók is csatlakozhatnak, a talpalávalóról Mester László zenekara gondoskodik.
    Délelőtt tojást kereshetnek a gyerekek a skanzenben, ahol a déli harangszó után az Ányási kápolnánál Antal Imre plébános a hagyományoknak megfelelően megszenteli a kalácsot, a sonkát és a tojást. Ezt az ünnep leglátványosabb eleme, a húsvéti locsolkodás követi, a viseletbe öltözött legények vizes vödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat.(F:MTI)

Húsvét...

Hollókői húsvéti fesztivál

Két év szünet után rendezik meg újra az idén négy napig tartó, pénteken kezdődő Hollókői húsvéti fesztivált; folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi és gyermekprogramok várják a Nógrád megyei világörökségi faluba látogatókat - tájékoztatta az MTI-t a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kedden.

    Kelecsényi Péter elmondta: Hollókő 35 éve az UNESCO világörökség része, és bár az ófalu 67 piros cserepes műemlék házával leginkább egy szabadtéri múzeumra emlékeztet, az élő, működő falu, melynek lakói húsvétkor magukra öltik híres, színpompás népviseletüket, és életre keltik a magyar húsvéti népszokások legjavát.
    Hollókő egyik legismertebb és leglátványosabb húsvéti népszokása a locsolkodás, itt a fiatalok a régi hagyomány szerint vízzel locsolkodnak, a Hollókői Locsolóvizet idén már csatos üvegbe zárva haza is lehet vinni.
    Kelecsényi Péter kiemelte: a húsvéti hagyományok eltűnőben lévő kulturális értékeink közé tartoznak, ám Hollókőn ezeken a napokon megtalálható mindaz, ami a magyar ünnepet jellemzik. Hímes tojás, magyar sonka, locsolóversek, színes forgatag jellemzi az eseménysorozatot.
    A vendégek kóstolót kaphatnak a környék legjobb palóc gasztronómiájából, kiváló borokból és pálinkákból, a kicsiket gyermekprogramok, a nagyokat nép- és világzenei koncertek várják. Fellép többek közt a Parno Graszt, a Muzsikás és Dűvő zenekar mellett a Kerekes Band is, akik különleges koncerttel készülnek Hollókőre.     Nagypénteken kezdődik a húsvéti készülődés, a kézműves kirakodóvásár és a tojásfestés mellett a hollókői böjti szokásokat és a torinói lepel történetét is felelevenítik a Látogatóházban.
    Nagyszombaton gasztronómiai és hagyományőrző programok lesznek az ófalu udvaraiban, bemutatják a kereplőzést, a népi életet, népviseletbe lehet öltözni, szilvásgombócot főzni a Kétbodonyi Hagyományőrzőkkel, és táncokat tanít a Nógrád Táncegyüttes. Este a Parno Graszt nagykoncertjének ad helyet a Pajtakert Nagyszínpad.
    Vasárnap a nagyszínpadon lép fel a Fonó Néptáncegyüttes, a Nógrád Táncegyüttes, a Dűvő és a Muzsikás együttes, este Locsoló Táncház lesz a Dűvő zenekarral.
    Hétfőn a Folt zenekar nótával és tánccal, a Fonó Néptáncegyüttes és a Nógrád Táncegyüttes táncházzal várja a látogatókat, és mindenki részese lehet a Nagy Húsvéti Locsolkodásnak a templomnál és az alsó kútnál.
    Vasárnap 9.30-kor kezdődik a húsvéti szentmise, amit feltámadási körmenet követ, hétfőn reggel 8 órától tartják a szentmisét. (F:MTI)

Hollókői húsvét

Közeleg a Húsvét...

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=SbOgXIovjqY

 

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

 

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz

megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=hCuyXpGMIxw&t=83s