A
KSH közleménye szerint országosan 63 ezer hektár termőföldterületet
értékesítettek 2020-ban, a teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású
terület 1,0 százalékát. A forgalom 8,4 százalékkal volt alacsonyabb,
mint 2019-ben.
A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az
összes értékesített terület 72 százaléka szántó, 13 százaléka erdő, 11
százaléka gyep, a fennmaradó 4 százalék szőlő és gyümölcsös volt.
Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3 százalékkal nagyobb,
ugyanakkor szántóból és erdőből 11-11 százalékkal kisebb területet
értékesítettek. A megyék többségében csökkent az értékesített terület
nagysága, a legnagyobb mértékben Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok
megyében. Ezzel egyidőben Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy
megyében forgalomnövekedés volt tapasztalható.
A 2020-ban eladott
mező- és erdőgazdasági területek hektáronkénti átlagára 8,2 százalékkal
haladta meg a 2019. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett.
A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a
gyepterületek 12, a szántók 8,7, az erdők 6,5 és a szőlőterületek 4,3
százalékos áremelkedése követett. Továbbra is a szőlőért kellett a
legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2,4 millió forintot. A
legjelentősebb művelési ág, a szántó hektárja országos átlagban 1,7
millió forintért cserélt gazdát.
A szántók hektáronkénti ára
Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a 2
millió forintos szintet is elérte. Ezzel szemben Heves, Zala és Nógrád
megyében 0,9-1,1 millió forint között alakult az átlagár. 2020-ban a
szántó átlagára minden megyében emelkedett, a legkisebb mértékű drágulás
Bács-Kiskun (4,0 százalék), a legnagyobb pedig Vas megyét (16százalék)
jellemezte.
"A termőföld árát több tényező befolyásolja, például a
természeti adottságok és az éghajlat, a lokális termelési tényezők,
mint a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás, a nemzeti
szabályozás, valamint a kereslet és kínálat. Emiatt az Európai Unió
tagállamaiban nagyon eltérőek a termőföldárak" - emelte ki Tóth Péter, a
KSH szakmai tanácsadója a közlemény szerint.
Míg Észtországban 4
ezer, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántók átlagára
2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a
legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában,
Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában,
Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) nőtt a
szántó ára. A többi tagállamban ennél kisebb mértékű drágulás volt -
ismertette.
Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági
összeírás adatai alapján a használt mező- és erdőgazdasági területek 40
százalékát bérleményként művelték a gazdák. A művelési ágak között a
szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya (53
százalék). A gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát
használták bérlők. A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak
emelkedése sem állt meg 2020-ban. A szántó művelési ágba tartozó
földterületek éves bérleti díja átlagosan 7,3 százalékkal volt magasabb a
2019. évinél. Így egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint
volt országosan, amely megyénként 41 200 forint/ hektár (Nógrád megye)
és 85 000 forint/hektár (Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye) között mozgott. Minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti
díja: Békés és Somogy megye kivételével legalább 5 százalékos volt a
növekedés, miközben Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében a 10
százalékot is meghaladta - áll a közleményben.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése