3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Külföldi kiküldetés során használt személygépkocsi elszámolása
A bevallási késedelem igazolásának szabályai
Végrehajtási eljárás - ahogy az ombudsman látja
K+F közvetlen költségek kedvezménye
Az adóhatóság nyomtatványt vezetett be a csekkek igénylésére
Külföldi kiküldetés során használt személygépkocsi elszámolása
A gépjárműhasználathoz kapcsolódó költségelszámolás külföldi kiküldetésnél nem különbözik az általános költségelszámolástól.
Amennyiben a külföldi kiküldetés alkalmával a magánszemély saját személygépkocsiját használja, akkor ebben az esetben is a saját gépjármű hivatali használatára vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a törvényben elismert üzemanyag-fogyasztás és az általános személygépkocsi norma költség figyelembevételével történhet a külföldi kiküldetés keretében használt személygépkocsira vonatkozó költségelszámolás.
Előfordulhat, hogy a külföldi kiküldetés során a magánszemélynek a személygépkocsi meghibásodása okán költségei merülnek fel és a 9 forint általános személygépkocsi normaköltségnél többet kap a munkáltatójától. Ebben az esetben választhatja a tételes költségelszámolást is.
Amennyiben az üzemanyag vagy a javítási költséget külföldi pénznemben fizeti ki a magánszemély, akkor a forintra történő átszámítás az Szja tv. 5. § (7) bekezdése szerint történhet:
Az Szja tv. 5.§ (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
Az Szja tv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemről történő átszámításhoz - e § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel - kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
A 6. § (3) bekezdésben foglaltak szerint, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.
A bevallási késedelem igazolásának szabályai
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózók esetén a késedelem igazolására vonatkozó igazolási kérelmek szabályozását az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) tartalmazza.
Az Art. szerint az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül köteles az adóbevallását a hivatalhoz eljuttatni. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez a szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül (azaz 2011. május 20-ig) bejelentést kell tennie. A magánszemély adózónak a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt kell benyújtania a hivatalhoz.
Igazolási kérelem benyújtása esetén a mulasztás kimentésére hitelt érdemlően (dokumentumokkal) szükséges igazolni az adózó önhibáján kívüli akadályoztatását, az akadályoztatás időtartamát.
Az igazolási kérelmekben megfogalmazott hivatkozások igazolására szolgálhat pld. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés, külföldi tartózkodás esetén az útlevél bejegyzése, külföldi tartózkodásról szóló igazolás, szerződés, stb.
Az adóhivatal az igazolási kérelmeket és az adózó által mellékelt dokumentumokban foglaltakat megvizsgálja és a rendelkezésére álló körülmények, adatok, információk mérlegelését követően dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról.
/NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság/
Végrehajtási eljárás - ahogy az ombudsman látja
A korábbi eljárási díj sokszorosát is elkérik a közjegyzők az adóstársak elleni végrehajtási eljárást elindító úgynevezett végrehajtási záradék kiadásáért. Az eljárási díjat ráadásul minden egyes adósnál és kezesnél külön-külön számolják fel akkor is, ha a több adós egy és azonos ügyben keveredett tartozásba. Az ombudsman megállapítása szerint a közjegyzők jogszabályi felhatalmazás nélkül alakították ki költségsokszorozó gyakorlatukat.
A korábbi bírósági eljárásban 150 ezer forintot kértek volna érte. Ám mert átment közjegyzői hatáskörbe, most már több, mint egy és egynegyed millióba került volna az adóstársak elleni végrehajtási záradékok kibocsátásának díja. Az erről benyújtott panaszt kivizsgálva feltűnt Szabó Máté ombudsmannak, hogy miközben ugyanarról az egyetlen követelésről volt szó, a közjegyző – bár a közokiratok elkészítése nem járt jelentős többletmunkával - minden egyes adóstársnál felszámolta a záradékolás díját. A végrehajtási eljárás költségeit még tovább növelte, hogy a szükséges köziratokat nem egyetlen hiteles másolatban, hanem több példányban is csatolni kellett.
A végrehajtási záradékokat a közjegyzők azért adják ki ilyen módon, mert a Közjegyzői Kamara állásfoglalásában foglaltakat követik. A sok adóst még hátrányosabb helyzetbe hozó állásfoglalást pedig az tette lehetővé, hogy az új jogszabály elfogadásakor nem rendezte a csatolandó közokiratok számát (időközben ezt a kérdést jogszabály szabályozta)és az adóstársak esetén fizetendő díj.mértékét. Szabó Máté ezért felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítsen elő jogszabálymódosítást, amely az adóstársak ellen benyújtott végrehajtási záradékok eljárási díjának egyszeri megfizetését írja elő. Az ombudsman felkérte közjegyzői kamara elnökét, hogy a közjegyzők egységes joggyakorlatának biztosítása érdekében kezdeményezze - garanciális elemként - egy miniszteri jóváhagyást igénylő iránymutatás kiadását.
Szabó Máté mindezen túl azt is kérte a közjegyzői kamara elnökétől, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy adóstársak esetén a közjegyzők a jogszabály módosításáig is csak egyszer számítsák fel a végrehajtási záradék kibocsátásának díját. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Közjegyzői Kamara Választmányához is fordult azzal a kéréssel, hogy vonják vissza a Kamara sérelmezett – ám a közjegyzők által kötelezően alkalmazott - állásfoglalását.
K+F közvetlen költségek kedvezménye
Az adózás előtti eredményt a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkenteni lehet az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében.
Ez a rendelkezés tehát kétszeres kedvezményt fogalmaz meg, mivel az adózás előtti eredmény terhére elszámolt költség, ráfordítás mellett a társasági adóalap terhére is megengedi a közvetlen költség vagy az értékcsökkenési leírás elszámolását.
A kedvezményes szabály ugyanis választási lehetőséget biztosít, amely szerint az adózó vagy a felmerülés adóévében mérsékli az adóalapját az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, függetlenül attól, hogy az említett költségeket az adóévben kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) aktiválja-e vagy sem, vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értéke (szellemi termék) után elszámolt értékcsökkenést évekre elosztva érvényesíti az adóalapnál (ha nem az előző mellett dönt).
Az adózó így - választása szerint - a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása esetén is csökkentheti az adózás előtti eredményét az adóévben felmerült közvetlen költségek összegével - mutat rá az adóhatóság.
Az adóhatóság nyomtatványt vezetett be a csekkek igénylésére
Az állami adóhatóság a készpénzátutalási megbízások igényléseinek egyszerűsítése érdekében csekk nyomtatványt készített.
A nyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók igényelhetnek csekket. A nyomtatványt a NAV honlapjáról a Letöltések menüpont Nyomtatványkitöltő programok almenüpont alatt található ÁNYK keretprogrammal lehet kitölteni, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
A kitöltéssel, valamint az elkészült csekkek postázásával kapcsolatban a nyomtatvány kitöltési útmutatója szolgál információkkal.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése