Könyvajánló...

Békési Zoltán - Csernai Erzsébet: Házi pálinkafőzés
Az Európai Unió területén egyedül Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy „pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vad gyümölcsből, szőlőtörkölyből, illetve aszú szőlőtörkölyből készítenek, és amelynek cefrézését, lepárlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végzik.
A cefre készítése során semmiféle cukor nem alkalmazható, ugyan így a pálinkába aroma vagy cukor sem tehető. A pálinkához nem adható tömény vagy hígított alkohol, és nem lehet ízesíteni, színezni.”

Aki pálinkát szeretne főzni, annak a jogszabályok ismeretén (könyvünk 6. fejezete) kívül azzal is tisztában kell lennie, mely gyümölcsök a legalkalmasabbak erre a célra (2. fejezet). A házi pálinka jó minőségének egyik meghatározó eleme a szakszerű cefrekészítés (3. fejezet). Házi pálinkát főzhetünk otthon is, és főzethetjük bérszeszfőzdében is. A házi pálinkafőzés módszerét, eszközeit mutatja be könyvünk 4. fejezete. Hogy milyen pohárból, milyen hőmérsékleten igyuk ezt a hungarikumot, hogyan adjuk meg a kellő tiszteletet a gyümölcs termesztőjének, az ital készítőjének, vagyis mindannak, ami egy kortynyi pálinkában ölt testet, arról az ötödik fejezet szól.

Gerse László: Híres Pálinkák
A közel száz oldal terjedelem elegendő lehetőséget adott a szerkesztőnek, hogy tematikus módon mutassa be a pálinkával kapcsolatos magyarországi tudnivalókat. A rengeteg információt tartalmazó könyv szép illusztrációi jól segítik a tartalom és a forma kiegyensúlyozását. A leírás természetes része a lovagrend, a szeszipari szövetség, a különböző pálinkafesztiválok bemutatása mellett a Magyar Szabadalmi Hivatal a pálinkával kapcsolatos törvényi elvárásokat is megismerteti az olvasókkal. Találkozhatunk szép pálinkanevekkel is: Ruszkai, Agárdi, Bolyhos, Brill, Matheus, Márton és lányai, Pannonhalmi Pálinkárium, Panyolai Elixír, Savanya, Szicsek, Tarpa, Zimek, Zwack, Zsindelyes - hogy csak az érdekesebbeket említsük.