Oldalak

2011. június 11., szombat

Gyorshajtás, szabálytalan parkolás cégautóval...

Minél több lesz a cégautó, vagyis a vállalkozás tulajdonában lévő személygépjármű, annál gyakrabban előfordulhat, hogy valamilyen szabálytalanságot követ el az autó vezetője, s ezért a vállalkozásra bírságot szabnak ki. Előfordul az is, hogy a bírságot a gépkocsi vezetőjének nevére szabják ki, de ez nagyon ritka. A szabályszegés jogi részéhez nem értek, ez a jogászok dolga. A közúti közlekedésről szóló törvény és a szabálysértésről szóló törvény nyilván választ ad arra a kérdésre, hogy kit terhel a kötelezettség.
Hirdetés

Mindezek azonban nem befolyásolják azt, hogy a bírság elszámolásának kérdését számviteli és adójogi szempontból a vállalkozásnak rendezni kell.

A kiszabott bírságról kiszabott irat alapján a jogerőssé vált bírság összegét egyéb ráfordításként és egyéb rövidlejáratú kötelezettségként kell könyvelni, a jogerőre emelkedés időpontjával. Amennyiben az irat nem tartalmazza ezt a dátumot, akkor a jogásztól kérjünk írásbeli véleményt!

A számviteli törvény 81.§-a (2) bekezdése alapozza meg az előbb leírt elszámolási módot. Eszerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét.

A bírság kifizetését mindenki le tudja könyvelni, a problémáink nem ebből adódnak.

Azt is szinte mindenki tudja, hogy a társasági adóalap meghatározása során az 1996. évi LXXXI. törvény 8.§-a (1) bekezdésének „e” pontját kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy az adózás előtti eredményt növelni kell a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegével, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik.

A gyakorlatban a problémát a következő esetek jelentik, persze lehet, hogy több is van:

1.) A cégautó vezetője a helyszínen csak egy készpénz-átutalási megbízást (csekket) kap azzal, hogy fizesse be. Csak az összeg szerepel rajta. Később sem jön semmilyen irat a büntetésről. Ez egyszerűen szabálytalan. Mit tud tenni a könyvelő?

A gazdasági társaság ügyvezetőjének segítségével levelet írnak a Fővárosi Közterület-felügyelet részére, hogy valamilyen igazolást szerezzenek arról, milyen célból utalták át a pénzt a cég bankszámlájáról. (Megjegyzem azt, hogy kifejezetten rendes volt az ügyvezető, mert belátta, hogy a vállalkozás minden kiadott forintját igazolni kell egy adóellenőrzés során. Még akkor is, ha az adott összeggel növeljük az adóalapot. Más ügyvezetők erről nem győzhetők meg, és büntetés esetén a könyvelőt hibáztatják, jogtalanul.)

Az Ügyfeldolgozó és Adatkezelő Osztály a következő választ küldte a cégnek:

„Beadványára hivatkozva tájékoztatom, hogy a helyszíni bírság kiszabása nem gazdasági szolgáltatás, számlát nem áll módunkban küldeni.”

Most hagyjuk azt a kérdést, hogy a helyszínen kiszabott bírságról is kellene adniuk olyan iratot, amelyben szerepel a megbírságolt neve, az autó rendszáma, dátum, valamilyen törvényi hivatkozás a szabálysértésről, stb. Ennek alapján legalább lehetne könyvelni az összeg átutalását.

Részemről ennek az egy-mondatos levélnek is örültem, mert legalább egy apró bizonyítékunk van az átutalt összeg rendeltetéséről. Természetesen így is növeli az adóalapot, bár sehol nem látható, hogy ez egy bírság.

2.) A másik probléma, amikor a cégautót vezető ügyvezetőt, mint magánszemélyt megbüntetik az önkormányzat előtti parkolás miatt vidéken, mert éppen a cég iparűzési adóbevallását adja be, és szabálytalanul parkolt. Nem a büntetést vitatjuk, akárhány perc is volt.

Az viszont egyszerűen elfogadhatatlan, hogy miközben állandóan a kisvállalkozók terheinek csökkentéséről beszélnek, miért kell ma is postán feladni és személyesen aláírni az önkormányzati adók bevallását, ahelyett, hogy az ügyfélkapun keresztül továbbíthatnánk az interneten. Ettől függetlenül a pénzt még utalhatnánk az önkormányzatokhoz, ha ez a kívánalom. Senki nem törődik azzal, hogy a néhány fős vállalkozásoknak mekkora időkiesést jelent ez az eljárás. És senki ne hivatkozzon a könyvelőre, mert májusban egy perce sincs a postára utazgatni és órákig sorban állni. Egyébként pedig a vállalkozónak akkor is el kell mennie az aláírás miatt hozzá. Ez mind munkaidő-kiesés. Kézbesítőt pedig nem alkalmazunk.

Az idézett probléma itt azonban az, hogy a magánszemélyt büntették meg, de a céggel kapcsolatos eljárása során. Ezért a korlátolt felelősségű társaság kívánja a büntetést elszámolni és kifizetni. Hogyan tegye?

Írjanak egy feljegyzést arról, hogy az ügyvezető hivatalos ügyintézése közben történt a szabályszegés, és bár nem teljesen hibátlan, de az adóalap növelése mellett úgy számolható el a bírság, mint az általános esetben. Az már egy másik kérdés, hogy a bevallás melyik sorába kerüljön az adóalap növelése, - nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, vagy bírság, - de talán nem ez a lényegi kérdés. Arra viszont számítani lehet, hogy az adóellenőr esetleg a magánszemélynél jövedelmet lát attól függően, hogyan értelmezi az szja-törvény 4.§-ának kissé zavaros (2) bekezdését.

3.) A harmadik problémakör, amikor a cégautó vezetőjével meg kívánjuk téríttetni a kiszabott bírságot. Például éppen magáncélból használta az autót, vagy gyorshajtás miatt büntették meg, ami még hivatalos ügy intézése közben sem megengedett.

Ennek az eljárásnak nagyon fontos feltétele az, hogy legyen a cégnek valamilyen szabályzata, amelynek alapján a gépjármű vezetőjének megtérítési kötelezettsége fennáll. Ez lényegében egy kártérítési felelősség. Munkaviszony esetén egyszerűbbnek tűnik a helyzet, mert a Munka Törvénykönyve a munkavállaló kártérítési felelősségét deklarálja, de szerintem ekkor is szükséges valamilyen belső előírás az adott helyzetre. A vállalkozás vezetője esetében pedig véleményem szerint taggyűlési határozat is szükséges.

A bírság megtéríttetése esetén a kötelezettség és ráfordítás elszámolása mellett a magánszeméllyel szembeni egyéb követelést számolunk el, az egyéb bevételekkel szemben.

A társasági adó alapját egyrészt növeljük, - a már hivatkozott törvényhely szerint, - másrészt csökkentjük a tao-törvény 1.§-a (3) bekezdésének alapján. Ez nem hagyható el.

Ha a társaság szabályzata kimondja a cégautó vezetőjének térítési kötelezettségét, akkor, ha a cég ezt a követelést mégis elengedi, akkor a magánszemélynek bevétele keletkezik, melyet a jogviszonyából származó jövedelemként kell leadóznia. Ha nincs szabályzat, akkor ez nem merül fel.
F: Adófórum/Kovácsné Álmosdy Judit

Nincsenek megjegyzések: