Fenológiák
Ősz búza: szemfejlődés, tejesérés
Őszi árpa: szemfejlődés, viaszérés
Repce: becőképződés, érés kezdete
Tavaszi árpa: szemfejlődés tejesérés kezdete
Burgonya: virágzás kezdete, teljes virágzás
Napraforgó: 10 - 12 leveles, csillagbimbós állapot
Kukorica: 7-10 leveles állapot
Kajszi:
gyümölcsnövekedés
Cseresznye, meggy: érés kezdete, érés fajtától függően
Alma, körte: 20-35 mm-es gyümölcskezdemények,
körtében intenzív a másodvirágzás
Szőlő: virágzás vége, borsszem nagyságú bogyók
Általános
növény-egészségügyi helyzet
Az eltelt időszakban változékony volt az időjárás;
csapadékos és száraz meleg időszakok is előfordultak.
Szántóföldi
növények:
Őszi kalászosok: A csapadékot követően a környezeti tényezők
hatására gyakoribbá vált a kalászon a fuzárium
(Fusarium sp.) és a szeptóriás
pelyvabarnulás (Septoria nodorum), utóbbi a szálkás kalászú fajtáknál a
szálkán és pelyvalevélen is észlehető. A lisztharmat
(Blumeria graminis) fertőzöttség kis mértékben növekedett, a levélfoltosságok (Pyrenophora spp,
Septoria spp.) által okozott tünetek gyakoribbá váltak. Vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) a
bábozódás általános, megindult az imágók kelése. A levéltetvek (Schizaphis graminum, Rhopalosiphum padi) betelepedése helyenként
már megfigyelhető. Egyes állományokban erőteljes a megdőlés.
Őszi árpában elvétve megjelentek a porüszög (Ustilago nuda) tünetek.
Tavaszi árpa: a kalászon a fuzárium
(Fusarium sp.) és a szeptóriás
pelyvabarnulás (Septoria nodorum), levélen a lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. hordei).) és a levélfoltosság
(Pyrenophora spp., Septoria spp.) tünetei
fordulnak elő.
Repce: A gombabetegségek közül a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) a száron, a szürkepenész (Botrytis cinerea) a
hüvelyeken, valamint a fómás
levélfoltosság (Leptosphaeria lingam) terjed.
A levéltetvek (Brevicorine brassicae) jelenléte általános, de az
érési folyamatok előrehaladása miatt jelentős kártétel kialakulása nem várható.
Az új repcefénybogarak (Meligethes
aeneus) kikeltek, az imágók a virágzó növényeken nagyobb számban táplálkoznak.
Kukorica:
intenzív a növények (és a gyomok) fejlődése; a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) repülése továbbra is gyenge.
Napraforgó: helyenként a fekete
répalevéltetű (Aphis fabae) és a sárga
szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi) kártétele előfordul; fitofág poloskák (Lygus sp., Adelphocoris lineolatus) jelenléte általános
(0-4 db/növény). A szárfertőző gombáknak (Diaporte,
Sclerotinia, stb.) és a napraforgó
peronoszpórának (Plasmopara halstedii) kedveztek a környezeti feltételek, tüneteket
helyenként már megtalálhatók.
Burgonya: a burgonyabogarak
(Leptinotarsa decemlineata) vegyes népessége károsít; a levéltetvek (Myzus perzicae) kisebb kolóniákban szívogatnak.
A változékony időjárás hatására a
gombás megbetegedések (Phytoptora
infestans, Alternaria solani, Fusarium
spp.) terjednek.
Kertészeti
kultúrák:
Alma: Az almafa-varasodás
(Venturia inaequalis) és az almafa-lisztharmat
(Podosphera leucotricha) fertőzés erősödött. Levéltetvek (Aphis
pomi, Disaphis plantaginea) kártétele általánosan előfordul. Folyamatos az almalevél aknázómoly (Lithcolletis blancardella) és az almamoly (Laspeyresia pomonella) rajzása; június közepétől ismét
repül a lombosfa-fehérmoly
(Leucoptera scitella) és az almalevél
sátorosmoly (Lithocolletis corylifoliella).
A megyeszerte (déli és keleti régió) terjed az almalevél-gubacsszúnyog (Dasyneura mali), a
kártétel szembetűnő. Vértetű
(Erisosoma lanigerum) felszaporodása nagyobb mértékű. Levélatkák (Phyllocoptes schlechtendali) és takácsatkák (Panonychus ulmi, Tetranychus urtica) száma növekszik.
Baktériumos hajtásszáradás (Erwinia amylovora) tünetek almán,
birsen és körtén megjelentek.
Körte: Körte-levélbolha
(Cacospylla sp, Psylla sp.) szaporodása folyamatos, kifejlődött egy újabb
nemzedék, nagy számú a lerakott tojás és a károsító lárva; levéltetű (Dysaphis spp.) kártétel szórványos,
terjed a körtelevél-gubacsszúnyog
(Dasineura pyri) kártétele.
Csonthéjasok: Továbbra is rajzik a barackmoly (Anarsia lineatella), a keleti gyümölcsmoly (Gyrapholita (Cydia) molesta) és a szilvamoly (Gr. (C.) funebrana). Gyakoribbá vált a blumeriellás levélfoltosság (Blumeriella jaapii), a levéllikasztó gomba (Stigmia carpophila)
és a monilínia (Monilinia spp.) által
okozott megbetegedés. Kajsziban a gnomóniás
fertőzés (Gnomonia erythrostoma) egyes helyeken előfordul. Levéltetvek (Aphididae) száma helyenként
jelentős.
Szőlő: A környezeti feltételek a szőlőlisztharmat (Uncinula necator) és peronoszpóra (Plasmopara viticola) számára kedvezőek voltak. A szőlő lisztharmat terjed, a tünetek a
levelek és a bogyókezdeményeken is előfordulnak. Az szőlőorbánc (Pseudopeziza tracheiphila) kisebb mértékben észlelhető. Növekszik a
szilva-takácsatka (Eotetranychus
pruni), a szőlő-levélatka
(Calepitrimerus vitis)-, és a filoxéra, szőlőgyökértetű
(Viteus vitifoliae) levéllakó lakjának egyedszáma.
Polifág
kártevők:
A hörcsög (Cricetus cricetus) a megye középső és
déli részén jelen van, kedvező környezeti tényezők esetén egyedszám-növekedés,
kártétel erősödése várható.
Továbbra is fogják a fénycsapdák a vetési - (Scotia segetum), felkiáltójeles - (Scotia segetum), saláta - (Lacanobia oleracea), lóhere bagolylepke (Hadula trifolii) egyedeit.
Amerikai fehér medvelepke
(Hyphantria cunea) rajzása gyenge volt; a hernyófészkek a megye déli kis gyakorisággal
észlelhetők.
Karantén
károsítók:
Amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera):
a csapdák kihelyezésre kerültek, a rajzás még nem indult meg.
Cseresznyelégy: a csapdák csak Rhagoletis cerasi egyeket
fognak, sem R. cingulata, sem, R. indifferens nem került elő.
Ázsiai hosszúcsápú cincér (Monochamus
spp.): a vörösboros-banános csapdák kihelyezése megtörtént, a gyűjtött anyagban
cincérfajok nem fordultak elő.
Miskolc, 2011. június 16.
Balogh Zoltán
mb.
igazgató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése