Nemzetközi vándorlás

A nemzetközi vándorlás főbb folyamatai Magyarországon

A 21. század elejére a nemzetközi vándorlás fontos tényezővé vált Magyarország demográfiai helyzetében. Az ország népessége az utóbbi évtizedekben egyre csökken és ezzel párhuzamosan öregszik. Ennek a folyamatnak a mérséklésében a nemzetközi vándorlás jelentős szerepet játszik.

A továbbiakban a Központi Statisztikai Hivatal e témában megjelent elemzésének néhány megállapítását ismerhetik meg.

• Az elmúlt évtizedben 320 ezer fős természetes fogyás következett be, vagyis ennyivel többen haltak meg, mint születtek, amit a nemzetközi vándorlás 133 ezer fős pozitív egyenlege mérsékelt. Mindezek következtében Magyarország lakossága ténylegesen 187 ezer fővel lett kevesebb.
• A hazánkban érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező külföldiek aránya a népesség 2%-át tette ki 2010. január 1-jén, ami jelentősen elmaradt az EU–27 több mint 6%-os átlagától.
• A Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma és aránya dinamikusan nő, az elmúlt tíz évben majdnem megduplázódott létszámuk.
• A külföldiek döntő többsége (83%-a) az európai kontinens valamely országának állampolgára, azon belül is leginkább valamely szomszédos országé: Romániáé, Ukrajnáé vagy Szerbiáé.

• A külföldi népesség korösszetétele lényegesen eltér a honos népességétől. A külföldiek közel háromnegyede gazdaságilag aktív korú (20–59 éves) és legtöbben a 20–39 éves korosztályba tartoznak. Míg Magyarországon összességében nőtöbblet tapasztalható, addig a külföldiek körében ez a többlet a férfiaknál jelentkezik.
• Budapestnek meghatározó szerepe van a külföldiek befogadásában, mivel 42%-uk a fővárosban élt, 37%-uk a többi városban, míg 21%-uk községekben.
• A Magyarországon élő külföldiek egy része tartósan szeretne az országban maradni és egyúttal magyar állampolgárságot szerezni. A 2001–2009 közötti időszakban 61 ezer személy kapott magyar állampolgárságot, mely átlagosan évi közel 7 ezer főt jelentett. (forrás: KSH)