Oldalak

2023. november 3., péntek

Új KAP vetésváltás

A korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel a jövő évi vetéstervek elkészítése, miután 2024-től életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, köztük az ugaroltatásra vonatkozó szabályai - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.Idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.

    Magyarország - több más uniós tagállammal együtt - kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.
    Azért, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek ez a kiadvány, amely a kamara honlapján, a nak.hu oldalon elérhető - írták.  
    Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a vetésváltásra vonatkozik: két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül - legkésőbb október 31-ig - el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából - hívták fel a figyelmet.
    A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezen felül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható - a védett tájképi elemek mellett - egyebek mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely.
    Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról - olvasható a NAK közleményében.(F:MTI)

Nincsenek megjegyzések: