Jövőképünk?!

Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Akiben mindez a kellemes nyaralások emlékét idézné fel, inkább gondoljon a hosszú és aszályos nyarakra, a rendre előforduló és sok problémát, halálesetet okozó úgynevezett "hőségévekre". Száz év múlva majd az akkori viszonyokhoz képest lesznek pusztítóbb nyarak. A sivataghoz képest viszont biztosan jobb lesz. Országunk népessége az egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshet. Nagyszámú idős ember él majd a Kárpát-medencében. Az akkori magyaroknak is lesz Balatonjuk, és meglesznek a folyók is, de talán nem látszanak majd a sok erőműtől. A kánikuláról alkotott fogalmaink tovább változnak: a most gyakorinak mondható 36-38 fokos hőmérsékleti csúcsok helyett 42-43 fokos levegő-hőmérsékletre lehet számítani.

A Földre vonatkozó prognózisok szerint 2100-ra vélhetően minimum 2 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, de az sem kizárt, hogy az emelkedés akár 6 fokos lesz.

Magyarországon a csapadék éves mennyisége nem lesz kevesebb 2100 környékén, éven belüli eloszlása viszont sokkal rosszabb lehet. Nyáron a jelenleginél jóval kevesebb lesz a csapadék, télen viszont a mostaninál sokkal több. Vélhetően a nyelvből kikopik majd a nyár és tél kifejezés, lesz majd forró és száraz időszak, illetve enyhébb hőmérsékletű, de nagyon csapadékos "félév".

Minderre egyébként nem kell egy évszázadot "várni", bizonyos prognózisok szerint húsz év múlva a nyári csapadék mennyisége a mostanihoz képest is 10-15 százalékkal kevesebb lesz, a téli időszakban viszont több.

 A jövőkutatók szerint az élelmiszer-ellátással nem lesz probléma, hiszen a mezőgazdaság a vázolt klímaváltozáshoz könnyen tud majd alkalmazkodni. Sőt, egyes vélemények szerint Magyarország számára az egyik kitörési pont éppen az élelmiszer-termelés lehet, hiszen a Föld számos pontján fog ellehetetlenülni a mezőgazdaság.

A jövő fürkészése szempontjából a klímakutatók és a demográfusok mellett az energiafelhasználás kutatói tudnak még prognózisokkal szolgálni, bár ezek a tanulmányok is leszögezik, hogy azt nem lehet tudni, milyen életformák és milyen fogyasztási szokások lesznek általánosak 50, vagy 100 év múlva.

Az energiafelhasználás szempontjából közhely, hogy a ma használt fosszilis energiahordozók mennyisége véges. A jelenlegi álláspont szerint legkésőbb 100 év múlva gyakorlatilag kimerülnek a mostani források.  Néhány évtized múlva a háztartások energiaigényének nagy részét minden bizonnyal hazánkban is napelemek biztosítják majd.

Ismerje meg és vegyen részt az Agrárium Klub szerkesztésében.

http://agrarpraktikum.network.hu/