A klímaváltozás hatása...

 

Aszály 2025. augusztus

 

Rendkivüli forróság...

 

Az év második felében példátlan melegre készülhet a magyar lakosság, különösen július második felében és augusztus elején – figyelmeztetnek a meteorológusok. A várható 43-46 Celsius-fokos hőmérsékletek messze meghaladják a jelenlegi rekordot, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek 41,9 Celsius-fokkal. A szakemberek szerint a rendkívüli hőség nemcsak a közérzetet rontja majd, hanem komoly egészségügyi és mezőgazdasági következményekkel is járhat.

Pusztuló lucfenyők...

 

Az utóbbi időben a lucfenyők pusztulása jelentősen felgyorsult. A lucfenyők sekély, szétterülő gyökérzetük miatt nehezen viselik az utóbbi években tapasztalható forró, aszályos nyarakat, és a tartós hőhatás következtében természetes ellenálló képességük lecsökken. Ez a legyengült állapot utat nyit a károsítóknak, és a különféle rovarok és gombák hatására bekövetkezik a fa részleges vagy teljes pusztulása.

Legszárazabb évek

 

UV-sugárzás

Nagyításhoz kattintson a képre

A klímaváltozás hatása

Nagyításhoz kattintson a képre

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

Melegrekordok...

A klímaváltozás hatása...

Nagyításhoz kattintson a képre

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

Időjárási rekordok Magyarországon

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: –35 °C (1940. február 16., Gömölytapolca)

A legmagasabb napi hőmérséklet: 41,3°C (1950-július 5., Pécs)

A legnagyobb abszolút évi hőmérsékletingás: 73,8 °C (Baja)

A legmagasabb napi minimum hőmérséklet) 27,1 °C (1946. július 20., Szeged)

A leghosszabb napsütés nélküli időszak: 35 nap (1978. október 31–december 4., Szeged)

A legnagyobb hirtelen felmelegedés 18 óra alatt: 26,7 °C (1963. február 3. Békéscsaba)

A legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet: –20°C (1929. február 10. Nyíregyháza).

A legenyhébb tél 1950/51-ben volt (a téli hónapok középhőmérséklete +3,1 fok körül alakult). A legszigorúbb 1891/92 tele volt, a téli időszak középhőmérséklete –5,1°C körül ingadozott.

1934-ben volt a legmelegebb tavasz, a tavaszi hónapok középhőmérséklete 13 fok körül alakult, a leghidegebb tavaszt (8,2 fokos hőmérséklettel) 1987-ben éltük át.

A legforróbb nyár 1946-ban adódott, amikor a nyári hónapok középhőmérséklete 22,5 fok volt, a leghűvösebb nyár (18,2 fokos középhőmérséklettel) 1978-ban volt.

A legmelegebb, legkellemesebb őszről 1926-ban számoltak be, ebben az évben az ősz középhőmérséklete 13,2 fok körül alakult, 1912-ben volt a leghidegebb ősz (a három őszi hónap középhőmérséklete mindössze 7,4 fok volt).

A legcsapadékosabb tél 1946/47-ben volt 15 meteorológiai állomás mérései alapján a téli csapadékbevétele 141 mm körül alakult, a legszárazabb telet 1847-ben találtuk, amikor három hónap alatt összesen 17 mm körüli csapadékot kaptak a földek.

A legcsapadékosabb nyarat (amikor a nyári hónapok alatt az országban átlagosan 304 mm eső esett) 1882-ben regisztrálták, a legszárazabb nyarat (81 mm körüli csapadékbevétellel) 1947-ben találtuk.

A Kárpát-medence éghajlati tulajdonságai közé tartozik, hogy időjárása általában szeszélyesen alakul. A csapadék időbeli alakulása nagyon egyenlőtlen, igen gyakoriak a száraz, aszályos periódusok, bár nem ritkák a nagyon csapadékos évek, periódusok sem. Főként a téli hónapok időjárása változékony, a hőmérsékleti viszonyok igen szeszélyesek, viszonylag enyhe és igen zord időszakok gyakran váltogatják egymást.(F: Arcanum)

 

 

 

Időjárási szélsőségek...

Nagyításhoz kattintson a képre

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban tapasztalhatók szélsőséges időjárási jelenségek. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) jelentése szerint az emberi tevékenység minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő.

Szélsőséges időjárás

Csaknem megduplázódott a szélsőségesen meleg, 50 Celsius-fokot is elérő napok száma az 1980-as évek óta - állapította meg a BBC globális elemzése.

    A korábbinál több területen fordulnak elő ilyen napok, ami példa nélküli kihívás elé állítja az emberi egészséget és életmódot.
    Az 50 fokos napok száma minden évtizedben nőtt az 1980-as évek óta. 1980 és 2009 között évente átlagosan 14 napon haladta meg a hőmérséklet az 50 fokot.
    2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a 45 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletet átlagosan évente 14 napon mértek.
    "A növekedés teljes egészében a fosszilis üzemanyagok égetésének tulajdonítható" - mondta Friederike Ott, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének társigazgatója.
    A forróság az emberre és a természetre nézve is halálos lehet, nagy károkat okozhat az épületekben, az utakban és az erőművekben.
    50 fokos napok döntően a Közel-Keleten és az Arab-öböl vidékén fordulnak elő. Azonban amikor idén nyáron Olaszországban 48,8 fokkal, Kanadában 49,6 fokkal megdőlt a melegrekord, a tudósok arra figyelmeztettek, hogy máshol is eljöhet az 50 fokos napok ideje, ha nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok égetése.(F:mti)
    A BBC elemzése alapján a legutóbbi évtizedben fél fokkal emelkedtek a hőmérsékleti maximumok az 1980 és 2009 közötti időszakhoz képest.
    Az emelkedés azonban nem volt egyenletes a világon: Kelet-Európa, Dél-Afrika és Brazília maximumai több mint 1 fokkal, az Északi-sarkvidék és a Közel-Kelet egyes részei több mint 2 fokkal nőttek.
    A BBC az elemzés nyomán dokumentumfilm-sorozatot indít Life at 50C (Élet 50 Celsius-fokon) címmel, mely azt kutatja, hogy befolyásolja az extrém forróság az életet a világon.
    Az amerikai Rutgers Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint 2100-ra a világon akár 1,2 milliárd embert is érinthet a hőstressz, ami legalább négyszerese azok számának, akiket jelenleg sújt a szélsőséges meleg.

Melegrekordok...

Nagyításhoz kattintson a képre