Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tisztelet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tisztelet. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 14., vasárnap

Elődök tisztelete (KI)

 

Knoll István (1917. ápr. 20. – 1970. nov. 12.): gépészmérnök, Kossuth-díjas.  Munkássága nagymértékben hozzájárult a baromfi-feldolgozás világviszonylatban is jelentős hazai eredményeihez.

2025. augusztus 5., kedd

Elődök tisztelete (GL)

 
Gaál László

  (1905. ápr. 23. – 1983. márc. 4.): agrártörténész, mezőgazdász, a mezőgazdasági tudomány doktora. Kezdetben állattenyésztési, főként juhtenyésztési kérdésekkel, utóbb a mezőgazdaság történetével foglalkozott.

2025. május 20., kedd

Elődök tisztelete (TÁ)

 

Trummer Árpád (1884. jan. 23. - 1961. nov. 30.)  vízépítő mérnök, a Földművelésügy Min. Vízügyi Főosztályának munkatársa. Az Öntözési Bizottság tagjaként a Tiszántúl öntözési tervének előkészítését irányította. 1937-től 1943-ig az Orsz. Vízügyi Igazgatóság vezetője volt.

2025. április 10., csütörtök

Elődök tisztelete (TP)


 Treitz Péter (1866. nov. 16. – 1935. jan. 13.) agrogeológus, a gazdasági talajtan megalapítója. Foglalkozott a szikes talajok javításával, tanulmányozva az ezeken való szőlő- és a dohánytermesztés lehetőségeit.

2025. március 29., szombat

Elődök tisztelete (TL)

Thaisz Lajos (1867. márc. 19. – 1937. szept. 23.) mezőgazdász, botanikus. Elsősorban rétjeink és legelőink javításával és növényzetük szakszerű kezelésével foglalkozott. Kidolgozta a vetőmagvizsgálat több technikai és elvi kérdését.

2025. március 21., péntek

Elődök tisztelete (SzS)


Szentannai Sámuel
(1876. aug. 11. – 1956. jan. 22.): gazdasági tanár, a szikjavítás úttörője. Ő alkalmazott Mo.-on először nagyüzemi altalajjavítást.

2025. március 7., péntek

Elődök tisztelete (SJ)

Sümeghy József (1892. jan. 4. – 1955. nov. 11.) geológus, a föld- és ásványtani tudományok doktora. A hazai síkvidéki földtani kutatás egyik megalapozója. Elsőként vizsgálta a Nagy-Alföld geotermikus viszonyait. Nevéhez fűződik Magyarország új, 1:300 000 arányú talajtérképe.

2025. február 19., szerda

Elődök tisztelete (NJ)


 Nuricsán József (1860. máj. 28. – 1914. szept. 15.) gazdasági akadémiai tanár.   A magyar szakoktatás és kutatás egyik kiemelkedő alakja volt, elsősorban vízkémiai kutatásai voltak jelentősek.

2025. február 6., csütörtök

Elődök tisztelete (KS)

Kuthy Sándor (1904. szept. 5. – 1971. jún. 24.) agrokémikus, biokémikus, az MTA tagja. Kutatásai a szerves trágyák növényélettani hatásmechanizmusainak vizsgálatára, a hatékonyabb, nagyobb terméshozamot biztosító trágyázási eljárások kidolgozására összpontosultak.

2025. január 13., hétfő

Elődök tisztelete (KR)

 


Károly Rezső, (1868. márc. 4. – 1945. márc. 6.) - növénynemesítő, akadémiai tanár.  Közreműködött különféle növénynemesítési munkákban, így a nemesítéseknél a polarizációs munkákat végezte.

2024. november 30., szombat

Elődök tisztelete (BS)

 Bánvárth Sándor (1876. dec. 1. – 1930. szept. 11.) a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója. Az állattenyésztéstan és a takarmányozástan tanáraként sok elismerést szerzett tanítványai és a mezőgazdasági szakemberek körében. Vezetője volt a Moson Megyei Gazdasági Egyesületnek.

2024. szeptember 3., kedd

Elődök tisztelete (BK)


Bátky Károly
(1794. jún. 29 – 1859. ápr. 30) tanító, tankönyvíró, mezőgazdasági szakíró. Az árvízvédelem, a dohánytermesztés és a futóhomok megkötésével is foglalkozott.

2023. december 9., szombat

Nemzet Gazdásza

Hárman kapták meg a Nemzet Gazdásza címet - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    A közlemény szerint Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzet Gazdásza kitüntető cím átadóünnepségén úgy fogalmazott: "akiknek tehetségből, állhatatosságból, kitartásból több jutott, azokra felelősségből és kötelességből is több hárul. Mindazok, akik saját és közvetlen környezetük boldogulásánál többre képesek, életútjuk példával szolgálhat valamennyiünknek."
    A Parlamentben tartott eseményen köszöntőbeszédében Feldman Zsolt arról szólt, hogy elhivatottság, elkötelezettség, innovációs képesség, generációkon átívelő tudás, a szakma iránti szenvedély és alázat jellemzi azokat a kiválasztott agrárszakembereket, akik elsőként viselhetik a Nemzet Gazdásza kitüntető címet. "De mindez a képesség még nem elég, a környezete által megbecsült, példaképnek tekintett személyiséghez szükséges, hogy emberségben is kiemelkedjen környezetéből. A szakma iránti alázat, tisztelet érezhető mindazok életútját ismerve, akik elsőként megkaphatják a Nemzet Gazdásza címet" - mondta az államtitkár a közlemény szerint.
    A Nemzet Gazdásza elismerést az Agrotrend Csoport alapította, és ezt a címet a magyar nemzet olyan erkölcsileg fedhetetlen gazdálkodó szakembere érdemli ki, aki gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, munkáltatói viselkedésével, technológiai színvonalával, innovációival, társadalmi szerepvállalásával a nemzet számára maradandót alkotott. Gazdálkodásával, mezőgazdasági tevékenységével, üzleti viselkedésével gazdatársai és a nemzet előtt példaként áll.
    A Nemzet Gazdászai huszonegyen lehetnek, közülük hat személyt határon túli magyar gazdálkodók közül választják - ismertették.
     A 2023-as év három díjazottja: Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Juhász István, a felvidéki Hanva településen működő Agrárius Kft. tulajdonosa és Nyakas András, a hajdúnánási Nyakas Farm tulajdonosa - áll a közleményben.(F:MTI)

2023. október 23., hétfő

Elődök tisztelete - WO.

 


Wellmann Oszkár 

(1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.) 
állatorvos, állattenyésztési szakember, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. Nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése. 

2022. május 1., vasárnap

Tisztelet az elődöknek 5.


05.2 
Id. Máthé Imre 
(1911. január 21. – 1993. május 2.) 
botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában.   

05.4 
Jánossy Andor 
 (1908. aug. 20. – 1975. máj. 4.) 
agrármérnök, agrobotanikus, jelentősen hozzájárult a növényfajta-kísérletezés és növénynemesítés módszertanának és szervezeti 
kereteinek kialakításához.

Rohringer Sándor 
(1868. márc. 28. – 1945. máj. 4.) 
vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.

 Wellmann Oszkár 
 (1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.) 
állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja. Nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése.

05.7
Deininger Imre, 
(1844. május 7. – 1918. december 31.) 
mezőgazdász. 1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt.  

Urbányi László 
(1902. jún. 29.-1974. máj. 7.) 
vegyészmérnök,  a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa.

05.8
Szakáll Gyula 
(1872. máj. 8. – 1903. aug. 3.) 
orvosdoktor, az állatorvosi főiskola tanára. A háziállatok összehasonlító bonctanát tanította, ő írta az első madáranatómia tankönyvet (Háziszárnyasok boncztana, 1897).

05.9
Entz Ferenc 
(1805. dec. 6. – 1877. máj. 9.) orvos, szőlész és kertész, az MTA tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a magyar borászat tudományos háttere. Az első hazai kertészképző intézmény megalapítója.

05.11
Erdei Ferenc 
(1910. dec. – 1971. máj. 11.) 
szociológus. Főbb művei: Futóhomok, Parasztok, Magyar falu. 1957-től az MTA főtitkára és az AKI igazgatója lett, közreműködött a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában.  

05.14
Békessy Jenő  
(1874. júl. 26. - 1958. máj. 14.) 
a földművelésügyi min. állattenyésztési osztályán működött. Az állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a Köztelek és Magyarország c. lapokban.

Jankó Sándor 
(1866. febr. 28. - 1923. máj. 14.) 
erdőmérnök , erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője. 

Muck Endre 
(1851. május 14. – 1925. január 16.) 
erdész, „a soproni erdők atyja”. 

05.16
Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
magyar meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. 

Székács Elemér 
(1870. szept. 23. – 1938. máj. 16.) 
növénynemesítő. A hazai növénynemesítés nesztora, munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 

05.17
Buday-Sántha Attila 
 (1941. november 15. – 2014. május 17.) 
agrármérnök, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a környezetgazdaságtan tudományának jeles képviselője.

Török János 
(1907.máj. 17 - 1969. jún. 17) 
állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem anatómiai, illetve állatbonc- és élettani tanszékén vezető (1954–1959), majd a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani tanszékvezető professzora 1959-tő l 1969-ig. 

05.20
Baintner Ferenc, 
 (1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.) 
agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot.  

05.24
Mitterpacher Lajos 
(1734. augusztus 25. – 1814. május 24.), 
egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.  A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki.  

05.25
Ubrizsy Gábor 
(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) 
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

05.27
Obermayer Ernő 
(1888.dec. 13. – 1969. máj. 27.) 
Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. 

Ormos Imre  
(1903. máj. 27. – 1979. febr. 26.):
 kerttervező, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Számos tanulmánya jelent meg : A házikertek berendezése, A kerttervezés története és gyakorlata, Kertészeti földméréstan és kerttechnika.   

05.29
Bacsó Nándor 
(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.) 
meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár. Fő munkaterülete az éghajlattan, elsősorban Magyarország éghajlati vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította. 

05.30
Keleti Károly  
(1833. júl. 18. – 1892. máj. 30.) 
közgazdász, statisztikus,  a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.  

Kubinyi Ágoston 
 (1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)
 művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. 

05.31
Chernel István 
(1865. máj. 31. – 1922. febr. 21.) 
A madártani kutatások kiváló művelője. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai című háromkötetes könyv. 

2022. április 1., péntek

Elődök tisztelete 4.


04.1
Nagy Lóránd 
(1890. okt. 23. – 1971. ápr. 1.)  
agrárökonómus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Üzemelemzési kutatásokkal, az állattenyésztés, növénytermesztés, takarmánytermesztés üzemi vonatkozású kérdéseivel foglalkozott. 

Zsigmondy Richárd 
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
 magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. 

Weiner Sámuel 
(1874. április 1. – 1944. december 14.)  
 gabonakereskedelmi vállalatoknál dolgozott tisztviselőként. 1895-ben került a Hungária Egyesült Gőzmalmi Rt.-hoz, melynek 1922-ben igazgatója lett. Malomipari szakértő és több malomipari vállalat igazgatósági tagja.  

04.2
Kemenesy Ernő 
 (1891. ápr. 2. – 1985. júl. 8.): 
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Foglalkozott a hús­hasznosítású juhfajták, valamint a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás kérdésével. A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette.

Czettler Jenő 
 (1879. április 2. – 1953. április 29.)
 jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke.

04.5
Juhász-Nagy Pál 
(1935. jan. 29. – 1993. ápr. 5.) 
Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. 

04.6
Doby Géza 
(1877. december 30. – 1968. április 6.) 
agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja. 

04.7
Natter-Nád Miksa 
(1893. február 16. – 1982. április 7.) 
újságíró, biológus. 1913-tól jelennek meg mezőgazdasági és kertészeti növényekről szóló ismertetései.

04.8
Vásárhelyi Pál 
(1795. március 25. – 1846. április 8.) 
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

04.9
Prohászka Ferenc 
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):  
kertészmérnök, szőlész, főiskolai tanár.  Munkássága révén megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró, akinek a Szőlő és bor című könyve 14 kiadásban jelent meg.  

04.10
Czakó József 
(1923. augusztus 25. – 1990. április 10.)
 mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár.

Harnos Zsolt 
 (1941. március 27. – 2009. április 10.) 
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.  

04.11
di Gléria János 
 (1899. április 11. – 1976. június 21.):  
vegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Érdeklődése kiterjedt a talajfizika, talajkolloidika és talajkémia különböző területeire.  

Lónyay Ferenc 
(1861. január 8. – 1945. április 11.) 
jogász, borászati szakember, jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőrekonstrukció terén. Ő alkotta meg az 1893. évi bortörvényt.

04.13
Cserháti Sándor 
(1852. szept. 14 - 1909. ápr. 13)  
műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be

04.15
Paál Árpád
(1889. április 15. – 1943. április 9.)
botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott.

id.Rázsó Imre
(1873. július 20. – 1922. április 15.)
 gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.

04.17
Guba Sándor 
(1927. ápr. 17. – 1984. febr. 20.) 
mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket.

Révy Dezső 
(1900. október 7. – 1954. április 17.) 
botanikus, egyetemi tanár.  A változatos élőhelyeket kutatva, részletesen leírta a tápnövényeket és 2500 fajt tartalmazó, 30 000 példányból álló gazdag gyűjteményt hozott létre.

04.20
Belák Sándor 
 (1919. április 20. – 1978. december 27.)
 mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Cselkó István 
(1847. április 20. – 1930. július 24.) 
mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Fő tárgya az állattenyésztéstan lett. Az első magyar nyelven írt, tudományos igényű szarvasmarha-tenyésztési szakkönyv szerzőjét személyében tisztelhetjük.

Tessedik Sámuel,  
(1742. április 20. – 1820. december 27.) 
evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, Szarvas lakóival megismertette a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.

04.22
Mauthner Ödön 
(1848. április 22. – 1934. november 25.) 
magkereskedő, kertész, kertészeti szakíró, a magyar magexport megteremtője.

04.24
Károlyi Sándor 
 (1831. november 10. – 1906. április 24.) 
politikus, kórházalapító, az MTA tagja. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet. 

Mosonyi Emil
 (1910. november 10. – 2009. április 24.)
Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Széchenyi Zsigmond 
(1898. január 23. – 1967. április 24.) 
vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. 

04.25
Károly Árpád 
(1924. júl. 18. – 1987. ápr. 25.): 
kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója.

Kanitz Ágoston 
 (1843. április 25. – 1896. július 12.) 
botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival.    

Tolnay Sándor 
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.), 
az állatorvoslás első egyetemi professzora.  Élete nagy része az állatorvoslás elismertetéséért folytatott harc jegyében telt el. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. 

04.27
Darányi Ignác 
(1849. január 15. – 1927. április 27.) 
 jogász, agrárpolitikus, miniszter. A 19–20. század fordulójának  agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Schandl József 
(1885. április 27. – 1973. július 10.) 
mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.  A magyar állattenyésztésnek hosszú időn át vezéregyénisége volt. Főként a juhtenyésztés és a gyapjútermelés témájára szakosodott. 

04.29
Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. 


2022. január 18., kedd

Kosutány Tamás

Elődök tisztelete!

Kosutány Tamás (1848 - 1915)

Kosutány Tamás (1848. március 7. – 1915. január 19.) magyar agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője.

Tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben, ezt követően a Pesti Tudományegyetemen, majd – a Than Károly javaslatára kapott állami ösztöndíjjal – a hallei egyetemen folytatta és fejezte be.
Hazatérését követően, 1871-ben a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetben a vegytan segédtanára lett. 1883-ban tanártársával, Cserháti Sándorral megalapították a "Mezőgazdasági Szemlé"-t. A Magyaróváron havonta megjelenő gazdasági folyóirattal tanácsot és segítséget kívántak nyújtani mindenkinek, aki mezőgazdasággal foglalkozik úgy, hogy az egyéni boldoguláson túl az ország gazdasági előrelépését is szolgálják. 

Kosutányt 13 esztendei magyaróvári szolgálat után, 1884-ben nevezték ki az időközben - az országban elsőként - akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia vegytani tanszékének és a hozzá kapcsolódó Vegykísérleti Állomásnak vezetőjévé. 1894-ben addigi munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába választotta.

1903-ban kinevezték a budapesti Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatójának. Előszeretettel foglalkozott olyan természetű témák tanulmányozásával, melyek nemcsak új tudományos irányt szolgáltak, de az egyes mezőgazdasági termelési ágazatok gyökeres átalakítását célozták.  Rendkívül termékeny szakíró volt, könyvei mellett több száz cikket, tanulmányt közölt.

Emlékének ápolására a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület 1955-ben megalapította az évente kiosztandó Kosutány Tamás Emlékérmet. Az Agrárminisztérium árkádja alatt található bronz mellszobra.

2021. március 7., vasárnap

Nőnap...

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek.