Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: monilia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: monilia. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 30., péntek

Növényvédelmi felhívás 10.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

10. felhívás
Az időjárásunk továbbra is hűvös, elszórtan csapadékot is kaptunk. Mindez továbbra is kedvez a virágfertőző monília terjedésének és a tafrinának is. Lásd negyedik és az ötödik felhívást.
► Két kollégám figyeli a poloskaszagú szilvadarázs rajzását is. Pályi Béla a keleti határnál 197 egyedet fogott az elmúlt héten a ragacsos fehérlapon. A fotót is tőle kaptam. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez a rovar garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik, még csak most kezdődött a rajzásuk, lásd a táblázatot. Ez a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A poloskaszagú darázs egynemzedékes kártevő, a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után minél gyorsabban egy felszívódó készítménnyel kell védekezni a kikelő lárvák ellen. Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a névváltozatai azok a felszívódó rovarölők, amik engedélyezettek ellene. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet a ragacsos fehér lapokkal, már a virágzás előtt ki kell akasztani ezeket a fa mindegyik oldalára, minél többet. Érdemes körülnézni az alábbi oldalon: http://www.csalomoncsapdak.hu/5kartevoklatinnevszerint/pdffajonkentik/hoplocampaflavaesminutaszilvadarazsak.pdf
A poloskaszagú körtedarázs egyes években akár 100%-os kárt is okozhat. A tünetek megegyeznek a szilvánál leírtakkal. A fiatal lehullott körték belsejét sötét üreg tölti ki. A fotó az egyetemi tankönyvünkből, a Bognár Sándor és Huzián László professzorok közös Növényvédelmi állattanából származik. Még mindig az egyik legjobb magyar szakkönyv. A Mospilant a sziromhullás végén érdemes kipermetezni. Az almának is van saját poloskaszagú darazsa, igaz, hogy ennek a fajtestvéreihez képest kisebb a jelentősége.
► A levéltetvek is megérkeztek újabban már a cseresznyére, ribizlire és a dísznövényekre is. Egy több éves, de tavaly kb. mellmagasságban visszavágott utcai bodzabokrot néztem meg vasárnap. A vízhajtásokkal teli növény minden vesszőjén óriási kolóniákat fotózhattam. Később elhagyják a bodzát és pl. a zelleren is megjelenhetnek.
Az erősen metszett, túl sok nitrogénnel megtrágyázott gyümölcsfáink vízhajtásai is kedvező életfeltételeket biztosítanak a levéltetveknek. A helyesen elvégzett agrotechnikával kezdődik a levéltetvek elleni védekezés. A 8. felhívásban, az almánál felsorolt tetű elleni rovarölők többsége más növényeknél is engedélyezettek. Kisebb fertőzésnél a kézi letisztítás, a vizes slagozás vagy pl. a Biosol Káliszapan, a Vektafid A is beválhat.
► Évek óta egyre kevesebb növényvédő szerrel, egyre mostohább körülmények között kell egészséges terményt előállítanunk. Már sokszor leírtam, hogy a jó táperőben lévő növény – egy bizonyos szintig - ki tudja védeni a károsítók támadását. Ezért hangsúlyozom most is a talajvizsgálat alapján elvégzett trágyázás jelentőségét.
Nagy általánosságban elmondható, hogy az ágyásainkba a három, a növényeknek nagy mennyiségben biztosítandó tápelem közül (ún. makroelemek) a foszfor (P) 80-90 %-át kiadhatjuk ősszel, a többit ültetéskor. A kálium (K) 40-50 %-át ősszel, 20-25 %-át ültetéskor, a többit a szép termés érdekében az év folyamán szórjuk ki. A nitrogént (N) ősszel csak nagyon csínjával adagoljuk, mert kimosódik a talajból. Tavasszal még az indításkor is csak egy keveset juttassunk ki, a többit folyamatosan, szükség szerint fejtrágyaként adjuk a növényünknek.
A kimosódás, a talajsavanyodás elekerülése miatt, a legjobb lenne mindezeket szerves trágyaként kijuttatni!
Budapest, 2021. április 29. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

2021. április 14., szerda

Növényvédelmi felhívás 8.


Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
 

8. felhívás 

A zöldségágyásokban az aszállyal a gyümölcsösökben a faggyal küzdenek a növények. Az előrejelzések szerint a héten talán javul a helyzet. Ahol virágzó csonthéjasokat ért el a múlt heti fagy, ott nem lesz nagy termés pl. a Duna-Tisza közén a kajsziültetvényekben. Volt ahol az őszibarack, és néhol a szilva és a cseresznye is károsodott. Az almatermésűek és a virágzáshoz készülő meggy valószínűleg megúszták a – 9-10 C0 –os éjszakákat, húsvét környékén. A meggyben most lesz aktuális a virágfertőző moníliáról szóló 5. felhívás. (Sajnos a fagykár nagyságát még nem látjuk tisztán, mert az átfagyott rügyalapok miatt később is lehullhat a termés.) ► Közben a károsítók is megérkeztek. Pénteken fotóztam körbe az Óbudai Megfigyelőkert idős Jonathan almafáját. A lisztharmattal fertőzött rügyekből kipattant torz levélkék felületéről, a fehér „lisztes” gombatelepekről máris szóródnak a terjedést biztosító spórák (a konídiumok). A piros bimbós állapotig a kéntartalmú gombaölők lehetnek a főszereplők, akár dupla dózissal is permetezhetnek. 22 névváltozatban számoltam össze a kénes szereket. Újdonság a Flosul, mely folyékony formában tartalmazza a hatóanyagát. Az egyszerű anyagok közül a fűzfakérget, a mezei zsurlót és a lecitint is engedélyezték az almalisztharmat ellen. Ugyanezen a fán fényképeztem a virágbimbókat körülölelő fejlett leveleket, melyeket a varasodásra fogékony fajtákon már védeni kellene a gomba támadása ellen. A gomba már készen áll a fertőzésre, de a szárazság miatt még nem indult be. Azonban a harmattal, az esővel kipattanhatnak a spórák, megtalálhatják a nedves leveleket. Körtét, almát a zöldbimbós állapotig réztartalmú készítményekkel permetezhetnek a varasodás ellen. Jobb oldalt az almalevél-pirosító levéltetű kezdeti kárképét láthatják. Az éhes katica elől, a bepöndörödött levélszél védelmében próbál elbújni a levéltetű. Ezt a fát még sohasem kellett permetezni ez ellen a levéltetűfaj ellen. Főleg a katicák segítettek ebben, nem engedték felszaporodni. Ahol mégis gondot okoznak a szívogatásukkal, ott almában a Kaiso Garden, a Karate 2,5 WG és a Zeon, a Klartan 24 EW (melyet korábban Mavrik 24 EW-nek hívtak), a Mospilan 20 SG, a Pirimor 50 WG, a Teppeki 50 WG engedélyezett. Gyérítésre alkalmas a Nanotac EC, mely a permetlécsepp beszáradása után egy polimer hálóba kötözi, ebbe fojtja a levéltetűt. A Vektafid A és a Vegarep EC olajat tartalmaznak, téli lemosásra és csökkenetett koncentrációban, nyáron is használhatóak a levéltetvek ellen is. Válasszák a „kíméli a hasznos rovarokat” feliratú rovarölőket! ► Húsvét utáni kedden felszereltük az országos előrejelző hálózat csapdáit. A nyár végéig hetente táblázatos formában közzétesszük az általános tájékoztatásra szolgáló rajzási adatokat. Igazán pontosan a saját kertjükbe kiakasztott csapdák segítségével tudnak dönteni arról, hogy egyáltalán szükség van-e a permetezésre? Amennyiben a permetezés mellett döntenek, akkor a kezelés időpontját is kiszámíthatják. Beszerezhetőek a www.csalomoncsapdak.hu oldalon. A gazdabolt.hu és a biokutatas.hu oldalakon, nemsokára kisfilmeken is megnézhetik a csapdákat, de a téli fagyokat túlélő vaszabibokrot és a kaktuszmezőt is. A betegség ellenállóság mellett, már a fagyállóság és a szárazságtűrés is alapvető követelmény lesz a kerti növények kiválasztásánál. 

Budapest, 2021. április 12. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

2020. június 15., hétfő

Növényvédelmi felhívás 16.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2020. évi 16. felhívás
► Medárdkor megjött az eső. Úgy tűnik, hogy beigazolódik a népi megfigyelés, azóta szinte minden nap esett valamennyi. Sajnos kiszámíthatatlanul érkezik a csapadék, záporok formájában, szelekkel kísérve. Folyamatosan nedvesek és karcolódnak is a kis gyümölcsök, sőt már reped az érésben lévő cseresznye és a meggy. Ez utóbbiakat a cseresznyelégy is „szurkálja”. Terjed a gyümölcsfertőző monília!
A cseresznye és a meggy esetében a szürettel, a várakozási idővel (é.v.i.) is számolni kell. A 3. felhívásban ajánlottak közül, kifejezetten a gyümölcsöt támadó monília fajra engedélyezett a Switch 62,5 WG 7 napos, hasonlóan a Signum WG-hez, a Teldor 500 SC csak 3 napos, a Topas 100 EC és a Chorus 50 WG 14 napos. A felsoroltak többsége a szilvában, az őszibarackban is engedélyezett.
Az almatermésűekben a felszívódó Chorus 50 WG mellett, a viaszosodás után (diónagyságú termés) már a kontakt réztartalmú gombaölőket is bevethetjük. A biotermesztők egészen a szüretig a rezekkel védekeznek a monília és a varasodás ellen. „Rosszul lesz a réztől a körte”, hallottam egy kolléganőtől. Sok körtefajta és némely almafajta is érzékenyen reagál a rézre. Aki most ismerkedik a fájával, az a kertész végezzen, próbapermetezést vagy inkább használja a „rézpótló” mankoceb hatóanyagú gombaölőket (12. felhívás) (A cseresznyében és a meggyben 30 nap a várakozási ideje.) Ez is kontakt, tehát az eső lemoshatja a növényi felületről. A beteg termés leszedésével, a lehullottak összegyűjtésével is lassíthatjuk a gomba továbbterjedését.
► „Az ország déli borvidékein már virágzik a szőlő, míg a hűvösebb vidékeken még csak most kezdődik. Most nehéz betartani a - ne háborgasd a szőlőt virágzáskor – elvet, mert a zöldmunkák és a védekezések is egyre inkább sürgetőek.
A lisztharmatot (Uncinula necator) már korábban megtalálták, de a hűvös és száraz időjárásban nem igazán terjedt a betegség. Most, hogy párásabb levegő érkezett, s az esők utáni kipárolgás is ezt erősíti, a betegség erősödése várható. A védekezést folytatni kell, nagy lémennyiséggel, jó fedéssel.
A peronoszpóra (Plasmopara viticola) telelő oospórái valószínűleg kiszáradtak a száraz téltavasz során, ezért az induló fertőzési folyamatban kisebb szerepük lesz. Számítani kell viszont a déli áramlatokkal érkező fertőző anyaggal. Ebben az időszakban gyakoriak ezek a déli áramlatok, s könnyen szállítanak peronoszpóra fertőző anyagot, így bármikor elkezdődhet a fertőzési folyamat, a nedves, párás körülmények, érzékeny fenológiai állapot és a fertőző anyag együttese esetén. Most közepes fertőzési nyomással lehet számolni. Éppen ezért a
megelőző kezeléseket folytatni kell. Egyelőre a kontakt hatóanyagok elegendőnek tűnnek.”
A https://www.agroinform.hu/novenyvedelem oldalról másoltam ki a szőlős részt a 2020.06.10-i előrejelzésükből. A 12. felhívásban írtam a lisztharmat elleni kontakt kéntartalmúakról, de már a peronoszpórára is gondolnunk kell. Tehát rézzel is kombinálja a permetlevét, aki nem félti a virágzó szőlőjét a perzseléstől! A mankocebek vagy a Polyram DF is pótolhatják a rezet. Nem perzselnek, ezek is kontakt szerek.
Később, a virágzás után a felszívódókat is előveheti az a gazda, aki belülről is védené a szőlőjét, mert pl. biztosra akar menni vagy csak ritkán jut ki a telkére vagy, mert érzékeny fajtái vannak. Többségüket csak 2-4 alkalommal lehet használni, mert könnyen kialakulhat a gombákban a rezisztencia. Ilyen pl. a Quadris, a Mildicut (peronoszpóra ellen), a Topas 100 EC (a lisztharmat ellen), stb.
A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinált felszívódók peronoszpóra ellen: Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ, Electis 75 WG, Enervin, Equation Contact, Lieto, Profilux, Profiler, Cabrio Top, Overgo, Ridomil Gold, Curzate Super DF, Kupfer Fusilan WG, Galben R, Melody Compact 49 WG, stb.
A Cuprofix 30 DG, a Cupertine M és a Miltox Speciál Extra WP réz és mankoceb kombinációja. Szerencsére sok III. kategóriás gombaölő a rovarölők (12. felhívás) szerünk van.
A lisztharmat és a peronoszpóra csak távoli rokonok, nincs olyan gombaölőnk mely mindkét kórokozóra hatásos lenne. (A Quadris kivétel, de sajnos ennél már leírták, hogy a szőlőlisztharmat esetében rezisztencia is kialakult.)
Az előző években átlag 6-7 nyári permetezéssel védték meg a szőlőjüket a növényorvossal is rendelkező ültetvények. A védekezés kialakításakor főleg a lisztharmatra koncentrálnak, de folyamatosan résen kell lenni a peronoszpórával, a szürkepenésszel és újabban a feketerothadással kapcsolatban is, mert időjárástól függően akár 100%-os kárt is okozhatnak. Még a szőlőmolyok 2. és 3. nemzedéke és az amerikai szőlőkabóca ellen is fel kell lépniük. A házikerteseknek is dönteniük kell, hogy a fajtától és a kert fekvéstől függően mikor és mivel ismételjék a kezeléseket, egészen a szüretig. Remélem, hogy a felhívásainkkal segítünk a döntésben!
Budapest, 2020. június 13. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

2019. szeptember 8., vasárnap

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 19. felhívás
► Még szüretelünk! Néhány kései szilva, őszi barack és persze az almatermésűek a fákon vannak. A váratlan meleg és a pára felerősítette a gombák terjedését. A monília és a még mindig rajzó gyümölcsmolyok miatt még a permetezésük is szóba jöhet. Ebben az esetben csakis az élelmezés-egészségügyi várakozási idők (é.v.i.) alapján dönthetnek. A 3. felhívásban írtam a moníliára engedélyezett gombaölőkről, a 7.-ben pedig a rövid é.v.i.-vel rendelkező piretroid rovarölőkről pl. Karate Zeon. A „bio” Dipel DF után csak két napot kell várni a szüretig.
► A zöldségféléken dőzsölnek a poloskák. A lárvák és az imágók közösen szívogatnak. Kolléganőm ecetes vízzel teli tálakkal csalogatja és ebbe a vízbe kevert káliszappannal gyéríti is a két poloskafajt. Állítólag az ablak alatt is működik a csapda a beköltözők ellen. Próbálják ki, most is örülnék a visszajelzéseiknek.
► Tavasz óta hullik a dió, a baktériumos és a gombás fertőzéstől, a nyári aszálytól, most pedig a diólégy miatt (nyugati dióburok-fúrólégy). A nyüvek kifejlődésük után kiejtik magukat a burokból és a fa alatt, a talajban telelnek át. Innen rajzanak ki jövőre. A könnyű „cinegés” szemekről a gomba és a baktérium támadhat tavasszal, a nyálkásan fekete-foltos héjburokban még kifejlődhet a légy lárvája. Ne hagyjanak fekete diószemeket se a fán, se alatta. Kupacokat se alakítsanak ki, azonnal semmisítsék meg a beteg szemeket.
► Minden évben – talán a kelleténél többször is – hangsúlyozom a szüret utáni lombvédelem jelentőségét. Az augusztus végi váratlan meleg a levélbetegségeknek is új lendületet adott. Már nem kell a várakozási időket számolgatni nincs gyümölcs a fákon. A réztartalmú vagy rézpótló gombaölőkhöz (ilyen a mankoceb hatóanyag pl. a Dithane, stb.) vagy egyéb lisztharmat elleni készítményekhez érdemes bór és cinktartalmú lombtrágyákat is keverni. A jövő évi termőrügyek kialakulását segítik ezek az elemek.
► A kései szüretelésű borszőlőknél is felmerülhet még a permetezés szükségessége. A levélperonoszpóra fertőzése felerősödött, sárgítja, szárítja a fiatal leveleket. A zöld leveleknek még dolgozniuk kellene, most állítják elő és szállítják a bogyókba a cukrot. A fürtökön a szürkepenész veszélye sem múlt el és néhol a lisztharmat is feléledt. Ha a szüretig már nem is permetezünk a hosszú várakozási idők miatt, akkor majd a letermett tőkék lisztharmat elleni olajos-kénes lombmosása lehet a következő kezelés.
Az idén feltűnően sok helyen találkoztam a szőlő feketerothadás betegségével. Mára a három naggyal (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész) vetekszik a jelentősége. Talán a perzseléshez hasonlítanak leginkább a szabálytalan alakú, barna közepű és éles sötét határvonallal lezárt foltjai a leveleken. A fürtön összetéveszthető a peronoszpórával, de a feketerothadásnál barna színnel indul a bogyók rothadása majd szénfeketévé aszalódik a fürt. Később a levélfoltokon és a mumifikálódott szemeken is megjelennek a fekete apró gombatestek. Minden zöld részét fertőzheti a szőlőnek, gyakorlatilag az egész szezonban számíthatunk rá pl. a fürtkocsányon is. Jelenleg a fertőzött levelek összegyűjtése és a száraz fürtök leszedése, megsemmisítése a legfontosabb teendőnk. (Ezzel egyben a peronoszpóra áttelelését is megakadályozzuk.)
Kiváló és részletes cikket ajánlok, és egyben mellékelek is dr. Dula Bencéné tollából: https://agroforum.hu/szakcikkek/szolo-bor-szakcikkek/a-szolo-feketerothadasa/. A fotókat is innen vettem.
Budapest, 2019. szeptember 5. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK