A
haltermelés döntő hányadát több éve változatlanul három régió adja, így
2020-ban is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön
koncentrálódott a halhústermelés 84,3 százaléka. Megyénként vizsgálva a
legtöbb halat továbbra is Hajdú-Bihar megyében termelték, de számottevő
mennyiséget halásztak le Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Békés, Baranya,
Csongrád-Csanád és Tolna megyében is.
Az összefoglaló szerint a
tógazdaságok étkezési célú haltermelése 82,7 százaléka ponty volt, az
előállított ponty mennyisége 480 tonnával nőtt 2019-hez képest. A
hektáronkénti összes halszaporulat 525 kilogramm, míg a pontyszaporulat
439 kilogramm volt tavaly.
A növényevő halfajok közül a
lehalászott étkezési korosztályú amur, - amely a polikultúrás
termelésben nagy jelentőséggel bír, mert fontos szerepe van a
túlburjánzó vízi növények megfékezésében - a megtermelt mennyiség 3,3
százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 6,3 százalékát adta
2020-ban. Az étkezési célú értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő)
mennyisége 2020-ban 322,5 tonna volt, az előző évinél 21 százalékkal
több.
A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal
mennyisége 231,9 tonna volt 2020-ban, ami 3,5 százalékos visszaesés az
egy évvel korábbi 240,3 tonnához képest.
A magyarországi
haltermelés meghatározó bázisát a halastavak adják, ezek területe 26 585
hektár volt 2020-ban. A precíziós rendszerekben történő haltermelés
mennyisége 2020-ban 5277 tonna volt, az előző évinél 11 százalékkal
több. Az intenzív üzemekben étkezési célra megtermelt hal mennyisége
4051 tonnát tett ki.
A halak és halászati termékek exportértéke
2020-ban 6,1 milliárd forintot, importértéke 38 milliárd forintot ért el
tavaly, a külkereskedelmi forgalom 32 milliárd forintos passzívuma
meghaladta a 2019. évi 31,1 milliárd forintos deficitet - derül ki az
Agrárközgazdasági Intézet összesítéséből.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése