Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.
Az Országos
Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább
veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a
növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a
Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta.
Felhívta a
figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított
hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot
jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is,
mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az
épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a
mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk
szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink
részévé válhatnak" - emelte ki.
Lakatos Mónika rámutatott, hogy a
városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a
hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés
miatt több, akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a
sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen.
Felidézte, hogy
Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult
ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó
hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban
alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.
Megjegyezte,
hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú
hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az
ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a
tények is alátámasztják a melegedő trendet" - szögezte le a szakértő.
Mint
hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának
növekedése. A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi
középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981
utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen,
főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a
hőhullámos napok számának növekedése.
Lakatos Mónika
figyelmeztetett arra, hogy a regionális klímamodell-szimulációk azt
mutatják, a melegedés folytatódik. Az optimista forgatókönyv szerint
10-24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több
hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan a legoptimistább
szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli
(1971-2000) érték kétszeresére növekszik. Az Alföld és az ország
délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok
okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken
várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól - írta.
Kiemelte,
hogy fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az
energiaszükséglet mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-igény
jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő
infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni
a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot -
írta a szakember.
Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok
kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk
éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és
modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika,
kiemelve: "a hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben,
ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk". (F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése