A
pénteki hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le.
Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú
zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a
magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos
áldozatai is voltak a viharnak.
Magyarországon a légköri
viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét
szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna
megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és
Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt
közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai
Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront
érkezésekor mért 93 ezerrel.
A zivatar hevességét és ezáltal a
jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található
jégszemek méretét jellemző érték milyen magasságban éri el a 45-öt.
Amennyiben ez 3000-4000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes
felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál
intenzívebb a jégképződés a felhőben. Mint írták, amint az a
baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is
látható, a 45-ös érték 10 000 méter, sőt esetenként 13 000 méter
magasságban volt mérhető.
Az előzetes adatok szerint 2021. július
9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban.
Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég
főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten
és Pest megyében fordult elő.
A kamara szerint egyelőre nem áll
rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben
kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli
zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem,
ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és
folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a NAK
által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros
jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb
lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.
Felidézik:
2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos
lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági
jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében
már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban - a szélsőséges
időjárás ellenére - 32 ezer hektárnyi területre történt
jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között, a rendszer indulása előtt 84
százalékos volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel
érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalékos.
A
kamara számításai szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több
tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari,
állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban. (F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése